Tudatosabban, de többet fogyasztanak

Multiasking, háttér-médiahasználat, Z generáció, és hasonló csodabogarak hangzottak el az Új média konferencián, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán. Az is kiderült, hogy a fiatalok főállású médiafogyasztók, ennek ellenére nagyon fejlett a médiatudatosságuk.

Becze Dalma

2014. március 23., 01:522014. március 23., 01:52

2014. március 23., 11:122014. március 23., 11:12

Azt gondolnánk, hogy a kilencvenes évek végén és a kétezres évek során születettek – köznyelven „ezek a mai fiatalok”, szaknyelven a Z generáció – maximálisan ki van téve az internet veszélyeinek. A szakemberek azonban az ellenkezőjét állítják, szerintük ezeknek a fiataloknak fejlett a médiatudatosságuk. Ez azt jelenti, hogy nem esnek különböző vírusok áldozatául, kiszűrik a reklámokat az interneten és nem osztanak meg hamis tartalmakat. Természetesen ez azért lehetséges, mert nagyon jól ismerik a digitális világot, és otthon vannak a világhálón, hiszen ezen nőttek fel. A médiatudatossághoz azonban szükséges minél több időt tölteni ebben a világban, amely a valóság rovására megy. Kutatások kimutatták, hogy az egyetemisták átlagban 5-6 órát töltenek médiahasználattal, a középiskolásoknál azonban 10-12 órás médiafogyasztást mértek. Ebbe beletartozik a háttér-médiahasználat, amelynek egy nagyon gyakori példája a zenehallgatás különböző tevékenységek végzése közben. Egy másik jelenség a multitasking, ami két vagy több készüléken való párhuzamos tevékenységet jelent. Miközben ez a generáció a számítógép előtt ül, a mobiltelefonját nyomogatja, esetleg még a tévé vagy a rádió is be van kapcsolva a háttérben. A média csatornái az élettér közepén találhatóak, a nappaliban a tévé, a fiatalok szobájában pedig a számítógép foglal el központi helyet.

Nem könnyű dolog felkelteni a Z generáció érdeklődését, ezért a konferencián előadó pécsi szakemberek különböző stratégiákat dolgoztak ki erre. A lényeg az, hogy őket is be kell vonni a tevékenységekbe, nagyon fontos az interaktivitás. A szakemberek villámcsődületeket szerveztek különböző középiskolákban, és a diákokat arra ösztönözték, hogy ők maguk is szervezzenek tevékenységeket. Ez volt a leghatékonyabb módszer, így sikerült a legjobban bevonni a Z generációt.