Többen esküdtek meg, viszont kevesebb gyerek született tavaly Vásárhelyen

Az évente kötött házasságok száma 2010 óta nem haladja meg az ezret a megyeszékhelyen. Az elmúlt évben 907 pár házasodott össze, 2014-ben 824, 2015-ben 833 házasságot jegyeztek a városháza anyakönyvvezető hivatalában. A Maros megyei gyerekek születésének száma 2015-ben meghaladta a négyezret, tavaly pedig 3975 újszülöttet jegyeztek be a „nagykönyvbe” – tudtuk meg az adatokat Vasile Covaciutól, a polgármesteri hivatal anyakönyvi hivatalának vezetőjétől.

„Főként a nyári hónapokra foglalják a házasságkötések időpontjait, májustól augusztusig van a legtöbb foglalás, valószínű azért, mert ilyenkor nincs böjt időszak az ortodox vallásúak számára sem” – mondta a hivatalvezető. Azt is elmondta, idéntől csökkentek a házasságkötési díjak Marosvásárhelyen: aki szombaton 8–13 óra között szeretne frigyre lépni 75 lejt kell fizetnie – az eddigi 100 lej helyett –, aki pedig szombaton délután házasodna 150 lejt kell befizetnie – az eddigi 200 lej helyett. Vasárnaponként vagy ünnepnapokon 10–13 óra között 150 lejbe kerül a házasságkötés idén.

2013-ban a város polgármestere, Dorin Florea az akkori alpolgármesterre, Peti Andrásra bízta az anyakönyvvezetői feladatokat. Azóta évente mintegy 3–5 pár kérte, hogy személyesen az alpolgármester adja össze őket – tudtuk meg Peti András helyi tanácsostól. Az elmúlt év júniusától azonban nem lehet már igénybe venni az alpolgármester anyakönyvi szolgáltatásait, ugyanis nincs a városnak alpolgármestere.

A románok körében elterjedt szokás valamely szentnek a nevére keresztelni a gyereket, míg a magyaroknál – a hivatalvezető szerint legalábbis – főként a családban már előfordult neveket adják a kicsiknek. A roma származású szülők nagy része nincs összeházasodva, ezért legtöbbször – kisfiú esetében – annak a férfinak a keresztnevét írják be, aki magára vállalta az apaságot, sokszor ez nem is egyezik a kórházban kiállított igazoláson szereplő névvel – tette hozzá Vasile Covaciu. A házasságot követően a nők nyolcvan százaléka felveszi a férje nevét, de a 2011-ben megjelent új polgári törvénykönyv szerint már ötféle változata lehet a házasság utáni névmódosításnak. Tavaly többen kérték azt is, hogy felvegyék a férjük nevét is a sajátjuk mellé, anélkül, hogy a férjük neve megváltozott volna – mondta a hivatal vezetője.

Nem fontos a papír?

Az országos statisztikai adatok szerint Maros megyében a férfiak 46 százaléka nem él házasságban, a nőknél ez az arány 35 százalék. A legtöbb egyedülálló férfi Hargita megyében él országos viszonylatban, míg Kovászna megye a negyedik helyezést érte el ezen a téren. Maros megye az ötödik helyen áll, ami az egyedülálló férfiak arányát illeti, a hetedik helyet tudhatja magáénak az egyedülálló nők számát tekintve. A megváltozott életkörülmények, a karrier, az individualista életfelfogás előtérbe kerülése rányomta a bélyegét a házasságkötési szokásokra is. Sokan nem tartják fontosnak a papírokat, van, aki úgy véli, a szabadságérzetét korlátozná a házasságot igazoló irat. A házasulási kedv csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy megváltoztak a társadalmi normák, a hagyományok.