
Fotó: Gligor Róbert László
Szolgáltató nélkül maradt községek, egekbe szökő hulladékilletékek: így kezdődött az idei év a helyi közigazgatások számára. A nyárádmenti polgármesterek egy hét alatt kétszer is tanácskoztak a kérdésben, hogy megoldást találjanak.
2017. február 02., 15:582017. február 02., 15:58
A nyárádmenti kistérséghez tartozó tizenhárom közigazgatási egység közül néhánynak megszűnt az együttműködési lehetősége az eddigi ákosfalvi szolgáltatóval, amely januárban szállította el utolsó alkalommal a hulladékot a falvakból. Nem csak ez nehezítette meg a községvezetők helyzetét, hiszen a megyei „piacon” összesen tizenhárom szolgáltató létezik.
A legnagyobb gondot inkább a szolgáltatás ára jelenti, hisz végső soron az ostor az adófizető állampolgáron csattan, illetve az önkormányzaton, amely általában eddig sem tudta maradéktalanul begyűjteni és továbbítani a szolgáltatónak a hulladék elszállításáért kirótt illetéket. Az árat pedig jelentősen módosítja az is, hogy idéntől életbe lépett az a tonnánkénti 80 lejes környezetvédelmi illeték, amelyet a szolgáltató kell lepengessen a hulladéktárolásért.
Még nem tiszta, mikor indul a megyei begyűjtés
Múlt héten a tizenhárom önkormányzat tanácskozott a hulladékgazdálkodás terén kialakult helyzetről és kérdésekről, amelyre meghívták a megyei Ecolect hulladékgazdálkodási egyesület igazgatóját is. Tóth Andrea elmondta: még legkevesebb egy hónapot várni kell a feladatfüzetek elkészültéig, s ezeket a megye 102 önkormányzatának is jóvá kell hagyni, azután lehet közbeszerzési eljárást hirdetni a hulladék elszállítására. A megyét hét övezetre osztották, a szemét begyűjtését és elszállítását övezetenként hirdetik meg versenytárgyaláson. Amikor a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséről szóló pályázat készült, meghatároztak egy felső árat, amelyet szigorúan be kell tartani: ezek szerint falusi környezetben 4,31, városon 9,77 lej lehet a lakosonként felszámolt legmagasabb havi illeték. Ám az, hogy időközben megszületett a tonnánkénti 80 lejes környezetvédelmi illeték, jelentősen változtat az árszámoláson.
Az igazgató elmondta: lassan négy éve leveleznek az illeték eltörlése érdekében, de szinte eredménytelenül, és ilyen körülmények között az ország összes hulladékprojektje megbukhat. Tóth Sándor nyárádszeredai polgármester szerint minden közigazgatási egység ki van szolgáltatva, a rendszer csak bukdácsol, ezért egységesen kell fellépjenek az önkormányzatok, hogy ne csak a szolgáltatók diktálhassák az árakat. Azt is el kell érni, hogy a helyi érdekek is érvényesüljenek a szolgáltatókkal való tárgyalásokon, és előtte megfelelő feladatfüzetek szülessenek. Az is kiderült, hogy az Ecolect semmire sem tudja kötelezni a feladatfüzeteket megalkotó bukaresti céget, mert az nem vele, hanem a megyei tanáccsal áll szerződéses viszonyban. Az sem teljesen tisztázott még, hogy a kerelőszentpáli és székelykakasdi lerakó állomások mikor kezdik el fogadni a hulladékot, miközben a szentpálinak elviekben már a jövő hétfőn nyitnia kellene.
Mindenki a saját lehetőségei szerint
Nyárádszereda, Csíkfalva, Székelyhodos, Backamadaras szolgáltató nélkül maradt, mivel az ákosfalvi cég kilépett a „piacról”. Ezért nekik sürgősen intézkedniük kell, mert egy héten belül már szállítani kellene falvaikból a hulladékot. Múlt pénteken egy marosvásárhelyi, szerdán pedig egy szászrégeni székhelyú cég képviselőjével tárgyaltak, hogy minél alacsonyabb árajánlatot tudjanak kicsikarni a napokban. A többi önkormányzat ideig-óráig még biztosítva van, rendelkezik érvényes szerződéssel. Az árak viszont községenként változóak, Nyárádgálfalván például 7 lej az egy személyre eső köztisztasági illeték, míg Székelyberében vagy Lukafalván ennek akár feléért is elszállítja egy másik szolgáltató. Jedd sajátos helyzetben van, hiszen ott a cég egyenesen a lakosokkal, és nem az önkormányzatokkal áll szerződésben, a tarifa pedig 4 lej magasságában mozog.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.
Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.
Másodpercenként két köbméternyi vizet engednek le a bözödújfalusi gyűjtőtóból, hogy elérjék azt a telítettséget, ami biztonságos.
szóljon hozzá!