Struccfram létesült Szentháromságon

•  Fotó: Gligor Róbert László

Fotó: Gligor Róbert László

Ritkaságszámba menő kezdeményezést valósított meg Szentháromságon a helyi unitárius lelkész, Hegedűs Tivadar egyik barátjával: struccfarmot hoztak létre. Az exotikus madarak még különös látványt jelentenek a vidéken, de a lelkész reméli, hogy hamarosan kedvelt lesz ez az állat, hiszen tartása kifizetődőbb, mint a szarvasmarháé.

Gligor Róbert László

2012. június 13., 17:042012. június 13., 17:04

2012. június 13., 20:262012. június 13., 20:26

„Segesvári volt osztálytársammal, Orbán Zsolttal közösen nyitottuk annak reményében, hogy valami újat hozunk a Nyárádmentére” – mondja el rögtön az elején Hegedűs Tivadar lelkész, hogy miért is létesült a farm ezen a vidéken. Valójában egy régi álom valósult meg ezzel. Kezdetben volt ötlet, de nem volt anyagi lehetőség, ám mostanra „megérett” a helyzet, hogy megtakarított pénzüket összeadva a két fiatalember belefogjon a válllakozásba. Tavaly több hasonló farmot látogattak meg Romániában és Magyarországon, aztán úgy döntöttek, hogy belevágnak, és megvásároltak egy telket Szentháromságon.

Kevés a struccfarm

Az állományt magyarországi és hazai telepekről szerezték be, Albertirsáról, Téglásról, Fogarasról, Szászszebesről. Itthon ezek a farmok vannak a legközelebb, és itt van egy-egy segítőkész fiatalember. „Az esik a legjobban, hogy a strucctartók nem ellenfélként, versenytársként tekintenek egymásra, hanem közösen próbálják a gondokat orvosolni” – mondja a lelkész. Országosan elég ritka a struccfarm, bár az utóbbi időben egyre többen vágtak bele ilyesmibe, de aztán valamiért sokan abbahagyják egy-két év után, valamitől visszariadnak, talán nem jönnek be a számításaik. Nagyobb tenyészetről alig lehet beszélni, 100-200, de legfeljebb 400 madárig. A szentháromsági kezdeményezés is idővel ezek közé szeretne felsorakozni – toldja meg Hegedűs. Ami az értékesítést illeti: az állatokra vágóhíddal kötnek szerződést, de pontosabb árakat még nem tudnak, a kereslet-kínálat mindig az év folyamán alakul ki. A legközelbbi vágóhíd Bukarest mellett van, de a felvásárló helyből szállítja majd el a madarakat. Romániában nem jelentős a strucc fogyasztása, inkább külföldre szállítják a húst.

Miből lesz a (strucc)madár?

Jelenleg négy család van a szentháromsági farmon, egy család két tojót és egy kakast jelent. Egy madár két év után számít nagykorúnak, de igazi tojóvá csak három éves kora után válik, a jó kakas pedig legalább két évvel idősebb a tojónál. A családban a tojástermelés március-április között kezdődik meg és szeptember végéig jellemző. A négy család számára egy száz tojásos keltetőgépet szereztek be, amelybe a tojásokat hetente tezsik be tízesével, huszasával. Miután a madaraktól elveszik a tojást, két-három napig tárolják 18-20 fokos hőmérsékleten, mielőtt a keltetőbe tennék. A tojást megjelölik, viszont kényes, ezért nem szabad csupasz kézzel megérinteni, nem szabad lemosni a sártól. A kiscsibe általában 42 nap után bújik elő, ezután egy speciális szerkezetbe, a „bújtatóba” kerül, ugyanis ekkor még begyében van a tojássárga. Itt 3-10 napot tölt el 36 fokon, de sem enni, sem inni nem kap. Ezután kerül a neveldébe, ahol akár három hónapig tartják, de az első két hétben nem szabad napfényre engedni. Itt tanul meg enni és inni a csibe, de ezt tanítani kell neki: van ahol egy előbbi költésből származó csirke, van ahol ruca vagy liba segítségével tanulnak enni, de szükség esetén akár fecskendővel tanítják meg inni.

Az első napokban a csibék között nagy az elhullási arány, de 2-3 hetes korukra már stabilizálódik az állomány, ilyenkor lehet eladni-vásárolni leginkább a 2-3 kg-os csibéket. Addig viszont gyakori a szárny- és lábtörés, de ezután gyakorlatilag csak baleset folytán lehet elhullásról beszélni.
A szentháromsági farmon mintegy félszáz „kicsi”, 6 hónapos, 30-60 kg-os madár is van, amelyek között méretbeli különbségek is vannak. A csirkék nem agresszív állatok, sőt félősek, azaz ha megijeszted, összerogyhatnak és csak fél óra múlva térnek magukhoz igazán – meséli nevetve gondozójuk.

Még épül a farm

Bő két évnek kell eltelni ahhoz, hogy a farm igazán beindulhasson, és beszélni lehessen termelésről, értékesítésről. Az istállók után nevelde épült, és lerakták az alapjait egy épületnek, amelyben két, egyenként 70 köbméteres gabonatározó lesz majd. A stucc nem igazán igényes állat, de az etetésére, a táp használatára nagyon érzékenyen reagál, ugyanúgy, mint a hőmérsékletváltozásra is. A farmon naponta 60-70 kg élelem fogy el: kukorica, búza, zab, száraz lucerna, kevés táp és szója. Ezért a tulajdonosok úgy gondolják: jobb lesz már az ősz folyamán beszerezni a szükséges gabonát, de gondot jelent az is, hogy a vidéken nehezen lehet jó minőségű száraz lucernát találni, amelynek magas a tápértéke.

Jól viszonyul a falu

Hegedűs Tivadar szerint meglepően pozitívan viszonyult a falu a különös kezdeményezéshez, főleg a fiatalok. Ezért azon is gondolkodnak, hogy bevezetik a bértartást, azaz csirkéket adnak át nevelésre a gazdáknak, akik nyolc hónapon át a saját gazdaságukban tartják azokat és a megadott recept szerint élelmezik, ez idő alatt pedig a madárnak el kell érnie a 100 kg-ot. Bár igaz, hogy évente csak egyszer jutnak jövedelemhez, Hegedűs szerint mégis jobb, mint szarvasmarhát tartani, mert kevesebb a munka és gyorsabb a megtérülés.

A vidéken már kezd ismertté válni a szentháromsági kezdeményezés, egyre több kívácsiskodó látogat ide, néha egy-egy iskolai csoport is, így a tulajdonosok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a farmon történő fejlesztések befejezése után vendégcsoportok látogatását is fogadják majd.

Érdekes násztánc

Nagy István gondozó vezet körbe a farmon és közben érdekességeket mesél a különös madarakról. A családok karámjánál mutatja: a kakas csőre és lába vörösre vált a párzási időszakban, míg télen ugyanolyan színű, mint a tyúkoké. Ebben az időszakban nem szeretik a madarak, ha az ember zavarja őket, főleg ha idegen szeretne bámészkodni: idegesekké válnak és agresszív viselkedés is várható, ezért nem ajánlatos túl közel merészkedni, ugyanis a kakas rendkívül erőset tud rúgni kétujjú lábával, még erősebbet, mint a ló. Ezért csak a gondozók járnak a karámok között etetni, no meg a tojást elvenni. Ez sem egyszerű feladat ám, ugyanis megtörtént, hogy nem a gondozó hajtotta a madarakat, hanem fordítva történt. Ezért rendszerint egy személy megpróbálja elcsalni a madarakat, amíg a másik egy hosszú léccel a kezében bemerészkedik a karámba és kilopja a tojást. A tojásokat, mielőtt a keltetőbe kerülnek, át kell világítani, hogy lássák, van-e bennük mag. Az első 10-15 tojás valószínűleg nem kerül a keltetőbe, mert „még nem úgy kakasolnak”, azaz nem biztos. hogy csirke lesz belőle – mondja Nagy István, aki egyik család násztáncára is felhívja a figyelmet. A tyúk különös szárny- és testmozdulatokkal hívja fel magára a kakas figyelmét, amely hasonló mozdulatokkal válaszolva fogadja el a „felkérést”. Ilyenkor a tyúk elnyúlik a földön, nyakával kígyózó mozdulatokat tesz, míg a hím elvégzi a „kakasolást”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 12., kedd

Halmentő akcióra készülnek a csónakázótavon Marosvásárhelyen

Önkénteseket toboroznak a hét közepére tervezett halmentő és áttelepítési akcióhoz, amelyet a Víkendtelep csónakázótaván szerveznek Marosvásárhelyen.

Halmentő akcióra készülnek a csónakázótavon Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. május 11., hétfő

Fókuszban a közlekedés: pénzt szánnak az elkerülőútra, a Maros-hídra és a parkolási gondok felszámolására

Egyórás késéssel kezdődött a marosvásárhelyi költségvetés elfogadására összehívott képviselő-testületi ülés hétfőn, mivel a költségvetési bizottság nem tudta befejezni a módosító javaslatok átbeszélését.

Fókuszban a közlekedés: pénzt szánnak az elkerülőútra, a Maros-hídra és a parkolási gondok felszámolására
2026. május 11., hétfő

Zászlórongálás miatt állítottak elő egy székelyudvarhelyi férfit

Azonosították azt a férfit, aki letépte a román zászlókat Marosvásárhelyen, az ismeretlen katona szobra előtt vasárnap. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult.

Zászlórongálás miatt állítottak elő egy székelyudvarhelyi férfit
2026. május 11., hétfő

Több magyar előkészítős kezd idén Maros megyében, bőséges túljelentkezés van a Bolyaiban

Az iskolai beiratkozás első szakasza lezárult: Maros megyében 1507 magyar gyerek iratkozott be, csaknem százzal több mint tavaly. A Bolyai iskolában idén túljelentkezés van, de aggodalomra semmi ok, hisz mindenki a körzethez tartozik lakcím szerint.

Több magyar előkészítős kezd idén Maros megyében, bőséges túljelentkezés van a Bolyaiban
Hirdetés
2026. május 10., vasárnap

Fejlődik ugyan a lakónegyed, de mekkora terhelést bír el a közműhálózat?

A gyors ütemű ingatlanfejlesztések mellett a meglévő víz- és szennyvízhálózat képes-e kiszolgálni az új háztartásokat? – merült fel a kérdés a marosvásárhelyi Egyesülés lakónegyedében. A közműszolgáltató szerint jelenleg nincs gond a rendszerrel.

Fejlődik ugyan a lakónegyed, de mekkora terhelést bír el a közműhálózat?
2026. május 10., vasárnap

Rózsamuskátlitól kakukkfűig – vasárnap estig tart a vásár Udvarfalván

Igazi szín- és illatkavalkád fogadta szombaton az udvarfalvi virágkiállításra és vásárra érkezőket a helyi futballpályán. Vasárnap is érdemes kilátogatni, sötétedésig lehet virágokat vásárolni.

Rózsamuskátlitól kakukkfűig – vasárnap estig tart a vásár Udvarfalván
2026. május 09., szombat

Tűzkárosult mezőpaniti családért mozdul meg a közösség

A lángok martalékává vált Mezőpanitban a Karda család otthona. Gyűjtést szerveznek a támogatásukra, segíteni szeretnék az újrakezdést az otthonuk újjáépítésében és a mindennapi élethez szükséges dolgok pótlásában.

Tűzkárosult mezőpaniti családért mozdul meg a közösség
Hirdetés
2026. május 09., szombat

Marosvásárhelyen járt szombaton Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök

Ilie Bolojan felkereste szombaton Marosvásárhelyen a szív-érrendszeri és transzplantációs intézetet, amely új épülettel bővül az EU helyreállítási alapjából származó finanszírozással.

Marosvásárhelyen járt szombaton Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök
2026. május 08., péntek

Állásbörze Marosvásárhelyen: a legtöbben csak kipipálták, de van, aki munkát is kapott

Volt, aki csak a kötelező jellege miatt jelent meg a pénteki marosvásárhelyi állásbörzén, de olyan is, aki valóban szeretett volna elhelyezkedni. Megyeszinten csaknem ezren találkoztak a munkaadókkal és 229-en mondhatják magukat szerencsésnek.

Állásbörze Marosvásárhelyen: a legtöbben csak kipipálták, de van, aki munkát is kapott
2026. május 08., péntek

Azonosították a Marosba fulladt nőt

Egy napokkal ezelőtt eltűnt nő holttestét találták meg csütörtökön a Marosban, Marosvásárhelyen. A rendőrség pénteken megerősítette, hogy a folyóból kiemelt elhunyt egy 57 éves, Nyárádszeredából származó nő volt.

Azonosították a Marosba fulladt nőt
Azonosították a Marosba fulladt nőt
2026. május 08., péntek

Azonosították a Marosba fulladt nőt

Hirdetés