Struccfram létesült Szentháromságon

•  Fotó: Gligor Róbert László

Fotó: Gligor Róbert László

Ritkaságszámba menő kezdeményezést valósított meg Szentháromságon a helyi unitárius lelkész, Hegedűs Tivadar egyik barátjával: struccfarmot hoztak létre. Az exotikus madarak még különös látványt jelentenek a vidéken, de a lelkész reméli, hogy hamarosan kedvelt lesz ez az állat, hiszen tartása kifizetődőbb, mint a szarvasmarháé.

Gligor Róbert László

2012. június 13., 17:042012. június 13., 17:04

2012. június 13., 20:262012. június 13., 20:26

„Segesvári volt osztálytársammal, Orbán Zsolttal közösen nyitottuk annak reményében, hogy valami újat hozunk a Nyárádmentére” – mondja el rögtön az elején Hegedűs Tivadar lelkész, hogy miért is létesült a farm ezen a vidéken. Valójában egy régi álom valósult meg ezzel. Kezdetben volt ötlet, de nem volt anyagi lehetőség, ám mostanra „megérett” a helyzet, hogy megtakarított pénzüket összeadva a két fiatalember belefogjon a válllakozásba. Tavaly több hasonló farmot látogattak meg Romániában és Magyarországon, aztán úgy döntöttek, hogy belevágnak, és megvásároltak egy telket Szentháromságon.

Kevés a struccfarm

Az állományt magyarországi és hazai telepekről szerezték be, Albertirsáról, Téglásról, Fogarasról, Szászszebesről. Itthon ezek a farmok vannak a legközelebb, és itt van egy-egy segítőkész fiatalember. „Az esik a legjobban, hogy a strucctartók nem ellenfélként, versenytársként tekintenek egymásra, hanem közösen próbálják a gondokat orvosolni” – mondja a lelkész. Országosan elég ritka a struccfarm, bár az utóbbi időben egyre többen vágtak bele ilyesmibe, de aztán valamiért sokan abbahagyják egy-két év után, valamitől visszariadnak, talán nem jönnek be a számításaik. Nagyobb tenyészetről alig lehet beszélni, 100-200, de legfeljebb 400 madárig. A szentháromsági kezdeményezés is idővel ezek közé szeretne felsorakozni – toldja meg Hegedűs. Ami az értékesítést illeti: az állatokra vágóhíddal kötnek szerződést, de pontosabb árakat még nem tudnak, a kereslet-kínálat mindig az év folyamán alakul ki. A legközelbbi vágóhíd Bukarest mellett van, de a felvásárló helyből szállítja majd el a madarakat. Romániában nem jelentős a strucc fogyasztása, inkább külföldre szállítják a húst.

Miből lesz a (strucc)madár?

Jelenleg négy család van a szentháromsági farmon, egy család két tojót és egy kakast jelent. Egy madár két év után számít nagykorúnak, de igazi tojóvá csak három éves kora után válik, a jó kakas pedig legalább két évvel idősebb a tojónál. A családban a tojástermelés március-április között kezdődik meg és szeptember végéig jellemző. A négy család számára egy száz tojásos keltetőgépet szereztek be, amelybe a tojásokat hetente tezsik be tízesével, huszasával. Miután a madaraktól elveszik a tojást, két-három napig tárolják 18-20 fokos hőmérsékleten, mielőtt a keltetőbe tennék. A tojást megjelölik, viszont kényes, ezért nem szabad csupasz kézzel megérinteni, nem szabad lemosni a sártól. A kiscsibe általában 42 nap után bújik elő, ezután egy speciális szerkezetbe, a „bújtatóba” kerül, ugyanis ekkor még begyében van a tojássárga. Itt 3-10 napot tölt el 36 fokon, de sem enni, sem inni nem kap. Ezután kerül a neveldébe, ahol akár három hónapig tartják, de az első két hétben nem szabad napfényre engedni. Itt tanul meg enni és inni a csibe, de ezt tanítani kell neki: van ahol egy előbbi költésből származó csirke, van ahol ruca vagy liba segítségével tanulnak enni, de szükség esetén akár fecskendővel tanítják meg inni.

Az első napokban a csibék között nagy az elhullási arány, de 2-3 hetes korukra már stabilizálódik az állomány, ilyenkor lehet eladni-vásárolni leginkább a 2-3 kg-os csibéket. Addig viszont gyakori a szárny- és lábtörés, de ezután gyakorlatilag csak baleset folytán lehet elhullásról beszélni.
A szentháromsági farmon mintegy félszáz „kicsi”, 6 hónapos, 30-60 kg-os madár is van, amelyek között méretbeli különbségek is vannak. A csirkék nem agresszív állatok, sőt félősek, azaz ha megijeszted, összerogyhatnak és csak fél óra múlva térnek magukhoz igazán – meséli nevetve gondozójuk.

Még épül a farm

Bő két évnek kell eltelni ahhoz, hogy a farm igazán beindulhasson, és beszélni lehessen termelésről, értékesítésről. Az istállók után nevelde épült, és lerakták az alapjait egy épületnek, amelyben két, egyenként 70 köbméteres gabonatározó lesz majd. A stucc nem igazán igényes állat, de az etetésére, a táp használatára nagyon érzékenyen reagál, ugyanúgy, mint a hőmérsékletváltozásra is. A farmon naponta 60-70 kg élelem fogy el: kukorica, búza, zab, száraz lucerna, kevés táp és szója. Ezért a tulajdonosok úgy gondolják: jobb lesz már az ősz folyamán beszerezni a szükséges gabonát, de gondot jelent az is, hogy a vidéken nehezen lehet jó minőségű száraz lucernát találni, amelynek magas a tápértéke.

Jól viszonyul a falu

Hegedűs Tivadar szerint meglepően pozitívan viszonyult a falu a különös kezdeményezéshez, főleg a fiatalok. Ezért azon is gondolkodnak, hogy bevezetik a bértartást, azaz csirkéket adnak át nevelésre a gazdáknak, akik nyolc hónapon át a saját gazdaságukban tartják azokat és a megadott recept szerint élelmezik, ez idő alatt pedig a madárnak el kell érnie a 100 kg-ot. Bár igaz, hogy évente csak egyszer jutnak jövedelemhez, Hegedűs szerint mégis jobb, mint szarvasmarhát tartani, mert kevesebb a munka és gyorsabb a megtérülés.

A vidéken már kezd ismertté válni a szentháromsági kezdeményezés, egyre több kívácsiskodó látogat ide, néha egy-egy iskolai csoport is, így a tulajdonosok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a farmon történő fejlesztések befejezése után vendégcsoportok látogatását is fogadják majd.

Érdekes násztánc

Nagy István gondozó vezet körbe a farmon és közben érdekességeket mesél a különös madarakról. A családok karámjánál mutatja: a kakas csőre és lába vörösre vált a párzási időszakban, míg télen ugyanolyan színű, mint a tyúkoké. Ebben az időszakban nem szeretik a madarak, ha az ember zavarja őket, főleg ha idegen szeretne bámészkodni: idegesekké válnak és agresszív viselkedés is várható, ezért nem ajánlatos túl közel merészkedni, ugyanis a kakas rendkívül erőset tud rúgni kétujjú lábával, még erősebbet, mint a ló. Ezért csak a gondozók járnak a karámok között etetni, no meg a tojást elvenni. Ez sem egyszerű feladat ám, ugyanis megtörtént, hogy nem a gondozó hajtotta a madarakat, hanem fordítva történt. Ezért rendszerint egy személy megpróbálja elcsalni a madarakat, amíg a másik egy hosszú léccel a kezében bemerészkedik a karámba és kilopja a tojást. A tojásokat, mielőtt a keltetőbe kerülnek, át kell világítani, hogy lássák, van-e bennük mag. Az első 10-15 tojás valószínűleg nem kerül a keltetőbe, mert „még nem úgy kakasolnak”, azaz nem biztos. hogy csirke lesz belőle – mondja Nagy István, aki egyik család násztáncára is felhívja a figyelmet. A tyúk különös szárny- és testmozdulatokkal hívja fel magára a kakas figyelmét, amely hasonló mozdulatokkal válaszolva fogadja el a „felkérést”. Ilyenkor a tyúk elnyúlik a földön, nyakával kígyózó mozdulatokat tesz, míg a hím elvégzi a „kakasolást”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 06., péntek

Egyre népszerűbb a marosvásárhelyi iskolabusz-program

Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.

Egyre népszerűbb a marosvásárhelyi iskolabusz-program
Hirdetés
2026. február 06., péntek

Jelentős a múltja a fotópapírgyárnak, talán jövője is lesz a létesítménynek

Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.

Jelentős a múltja a fotópapírgyárnak, talán jövője is lesz a létesítménynek
2026. február 06., péntek

Tanultak a parajdi katasztrófából: 30 ezer literes tartálykocsit kapott a tűzoltóság

Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.

Tanultak a parajdi katasztrófából: 30 ezer literes tartálykocsit kapott a tűzoltóság
2026. február 06., péntek

Aranysárkány a marosvásárhelyi Stúdió Színházban

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.

Aranysárkány a marosvásárhelyi Stúdió Színházban
Hirdetés
2026. február 06., péntek

Konkurenciaharc: kinek panaszkodhatnak a pórul járt utasok?

Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.

Konkurenciaharc: kinek panaszkodhatnak a pórul járt utasok?
2026. február 06., péntek

Másfél óra alatt több mint ötven bírság: átfogó ellenőrzést tartott a közlekedésrendészet Marosvásárhelyen

Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.

Másfél óra alatt több mint ötven bírság: átfogó ellenőrzést tartott a közlekedésrendészet Marosvásárhelyen
2026. február 05., csütörtök

Miért felejtettünk el jól aludni? – neves szakemberek keresik a választ Marosvásárhelyen

Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.

Miért felejtettünk el jól aludni? – neves szakemberek keresik a választ Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Ürítik a bözödújfalusi gyűjtőtavat – videóval

Másodpercenként két köbméternyi vizet engednek le a bözödújfalusi gyűjtőtóból, hogy elérjék azt a telítettséget, ami biztonságos.

Ürítik a bözödújfalusi gyűjtőtavat – videóval
2026. február 05., csütörtök

Áramszünet lesz több marosvásárhelyi utcában

Karbantartási munkálatok miatt áramszünet lesz Marosvásárhely több utcájában csütörtökön 8 és 16 óra között.

Áramszünet lesz több marosvásárhelyi utcában
Áramszünet lesz több marosvásárhelyi utcában
2026. február 05., csütörtök

Áramszünet lesz több marosvásárhelyi utcában

2026. február 04., szerda

Rendhagyó hazai pályán tartott terepszemlét a nagykövet

„Közvetíteni kívánunk a Maros megyei vállalkozók és a magyarországi cégek között, ezért is látogattam meg a megye több régióját és találkoztam az üzletemberekkel” – mondta szerdán Marosvásárhelyen Gabriel Șopandă, Románia magyarországi nagykövete.

Rendhagyó hazai pályán tartott terepszemlét a nagykövet
Hirdetés