A havadtői temető régi sírköveinek feltárási és helyreállítási munkálataiban segített az elmúlt napokban tizenhárom önkéntes belga fiatal. A cserkészek tavalyelőtt már részt vettek ebben a munkában, akkor 120 követ emeltek ki, és idén is segítő kezet nyújtottak a temetőrendezésben, bozótirtásban. Ez kitűnő alkalom volt arra, hogy a helyiek figyelmét is felhívják az értékekre, illetve azok védelmére.
2016. július 12., 17:472016. július 12., 17:47
2016. július 12., 17:522016. július 12., 17:52
Vasárnap délután Sógor Csaba fővédnöksége és támogatása mellett konferenciát is szerveztek A helyi örökség védelme és népszerűsítése címmel, amelyen az európai parlamenti képviselő kiemelte: itt még él a közös munka öröme, ezt a közösséget, az együttlétet keresik nálunk a zárt nyugati társadalomban élők. Számunkra az a tanulság, hogy jó cél érdekében oda tudnak állni az emberek, és közös munkával megmenthetők az értékek. Varga József, Gyulakuta község polgármestere a Pro Havadtő Egyesület munkáját és az önkormányzat hozzáállását méltatta. A belga fiatalok bemutatkozása után Pozsony Ferenc akadémikus, egyetemi tanár, néprajzkutató az erdélyi temetőkről és temetkezési szokásokról beszélt, méltatva Havadtő helyét az erdélyi néprajzi térképen. Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az általa vezetett intézmény és Havadtő örökségvédelmi programjáról beszélt, míg Dónáth István a helyi néprajzi gyűjteményt mutatta be.
A konferencia keretében Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója a helyi származású Kinda István néprajzkutató Homokba faragott múlt című 150 oldalas kötetét mutatta be, amely Kolozsváron jelent meg a Székely Nemzeti Múzeum és a Pro Havadtő Egyesület kiadásában.
Kezdetben a turisták számára akart egy kis tájékoztató füzetet összeállítani, de annyi anyag gyűlt össze, hogy önálló kötetet készíthetett – vallotta be lapunknak Kinda, aki a közösség és a temető viszonyáról, helyi temetkezési helyekről, az elhalálozások okainak vizsgálatáról értekezik. A természeti erőforrásai és hozzáértő mesterek megléte miatt Havadtő a Kis-Küküllő vidékének sírkőfaragó központja lett, ahol több neves kőfaragó munkái dokumentálhatóak, mint Szopós István, Menyhárt Károly, Kerekes János és Mihály. A helyiek igen büszkék erre a könyvre, mert ez az első kötet a településről, továbbá írásban, fényképekkel és rajzokkal jól dokumentálja a helyi temető homokkőből faragott régi sírköveit, készítőit és motívumvilágát. A régi temető köveinek feltárását öt éve fogalmazták meg célként, de három éve kezdték el a tényleges munkát a Koncz Emma vezette helyi egyesülettel közösen, és mindeddig 420 sírkövet emeltek ki, állítottak fel az 1803–1929 közötti időszakból.
Dónáth István már gyermekkorában gyűjteni kezdte a régi használati tárgyakat, azt tervezte, hogy majd saját lakásában egy kétszáz évvel ezelőtti szobát rendez be. 2005 óta tudatosan gyűjtötte a tárgyakat, s hamar összegyűlt mintegy 400 darab. Felesége javaslatára 2010-ben a helyi régi iskola épületében néprajzi kiállítást rendeztek be a tárgyakból, s a jó fogadtatás után az elszármazottak is kezdték átengedni a padlásokon, fészerekben porosodó tárgyakat. Mivel az iskola visszakerült az egyház tulajdonába, az önkormányzat – felismerve a gyűjtemény értékét – felajánlotta, hogy „múzeumot” épít.
Varga József polgármester kijelentését középtávúnak vélte Dónáth, aki most is alig hiszi, hogy a helyi kultúrotthon udvarán már pirosban áll egy kis épület, és néhány hónap múlva már költöztethetik a tárgyakat. Igaz ugyan, hogy egyelőre csak egy kétszobás, parasztházra emlékeztető kis épületről van szó, de ennek is nagyon örülnek. Ha többszöröse volna a felület, azt is meg tudnák tölteni, ezért tervezik, hogy az eszköz- és szerszámtárat majd az udvaron, ideiglenes, fedett építményben mutatják be.
Azzal tiltakozott az egyik marosvásárhelyi iskola másodikos tanulójának folyamatos agresszív viselkedése ellen az osztály szülői közössége, hogy nem engedték el gyerekeiket az országos felmérőtesztre. Az esetet vizsgálják a hatóságok.
Számos érettségiző előtt homályos még a jövőkép, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi ifjúsági mentorai rajtuk segítenének pályaorientációs és karriertervező tréningükkel. De a karrierváltást fontolgató felnőttek előtt is nyitva áll az ajtajuk.
Egy anyamedve és két bocs sétált péntek reggel Nyárádtő utcáin, mielőtt a gyerekek iskolába indultak volna. A lakosságot Ro-Alert üzenetben riasztották az esetről.
Gyorsabb ügyintézést, az uniós pénzalapok jobb felhasználását reméli Cseke Attila fejlesztési miniszter az építkezések engedélyeztetésére vonatkozó új jogszabálytól.
Különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak szombaton a Marosvásárhelyi Állatkertbe, hiszen a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat részeként az intézmény egyedülálló programokkal várja látogatóit.
Egy román–török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda és Sóvárad közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
Csónakkal, drónnal és kutyával is keresik a Hargita és Maros megyei tűzoltócsapatok, valamint a hegyimentők azt a férfit, aki még vasárnap tűnt el a Maros folyóban Maroshévízen.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Hivatalosan átadták, nyáron már filmvetítés is lesz a szászrégeni Patria moziban, ahol a kétezres évek elején a Titanicot vetítették az utolsók között. Az átadón jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter is.
Országszerte egyedinek számít a marosvásárhelyi Múzeumok éjszakája, hiszen a városban működő minden kulturális intézmény bekapcsolódik a rendezvénybe május 17-én. Idén is izgalmas programokkal várják a látogatókat délelőtt 11 órától éjjel kettőig.
szóljon hozzá!