Plágiumvád vagy lejáratási kampány szereplőjévé vált Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója és a Művészeti Egyetem tanára. Egy ismeretlen levélíró doktori dolgozata nagy részének eredetiségét kérdőjelezi meg. Gáspárik szerint lejáratási szándék is lehet a háttérben.
2015. április 08., 16:262015. április 08., 16:26
Egy álnevet használó levélíró szerint Gáspárik (fotó) 2007-ben kiadott szakkönyvében hivatkozás nélkül vett át szövegrészleteket más szerzőktől, és forrásmegjelölés nélkül használta fel azok írásait. A Mureşan álnevet használó személy Sorin Crişanhoz, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektorához fordult levelével, azt állítva Gáspárik Attiláról, az intézmény tanáráról és egyben volt vezetőjéről, hogy a nyolc évvel ezelőtt a bukaresti ASA kiadónál napvilágot látott, Catedra din scenă című szakkönyve számos idézőjel nélküli szövegrészt tartalmaz, olyant, amely más szerzők szellemi termékei. A sajtónak is eljuttatott levelében a névtelenségbe burkolózó személy három érintett szerzőnek a nevét is megemlíti: O. Şafran, Andrei Cosmovici és Ioana Petcu.
A vádat megfogalmazó levélíró az állítólagosan plagizált szövegrészeket is bemutatja, párhuzamot vonva Gáspárik és a három román szerző munkája között. A szövegazonosság a kötet első 37 oldalán legalább kilenc helyen tetten érhető, ami a levélíró szerint a dolgozat 16 százalékát jelenti. „Mureşan” néhány kérdést is feltesz Sorin Crişannak. Mindenekelőtt azt szeretné megtudni, hogy Gáspárik plagizált a három román szerző munkájából vagy fordítva? Továbbá az is érdekli, hogy amennyiben a vásárhelyi színidirektor a hibás, tettének milyen következményei lehetnek? Arra is kíváncsi, hogy egyáltalán milyen felelőssége van annak az intézménynek – ez esetben a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetemnek –, amely doktori címet adományozott egy ilyen dolgozat megvédése után? Az „érdeklődő” arra is szeretne választ kapni, hogy vállal-e felelősséget a marosvásárhelyi egyetem, amelynek alkalmazásában áll Gáspárik?
Gáspárik: ha tévedtem, nem szándékosan tettem
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója és a Művészeti Egyetem tanára belátja, hogy a szellemi tolvajlás súlyos bűn (lenne), ugyanakkor mélységesen felháborítónak tartja azt a módszert, amivel egyes, névtelenségbe burkolózó személyek megpróbálják lejáratni az állítólagos plágiumügy miatt. Amint portálunknak elmondta, ha tényleg fennáll a szellemi lopás gyanúja, akkor semmiképp nem egy, a sajtónak szétküldött névtelen levélben kellett volna ezt jelezni. „Mit mondjak egy névtelen levélről, amit egy jó pár sajtóorgánum megkapott, de a küldője nekem nem juttatta el? Az egyetemen közelednek a választások, talán ezért mozgolódnak egyesek” – reagált megkeresésünkre Gáspárik.
Kérdésünkre, hogy mindemellett a leírtaknak van-e valóságalapja, vagy sem, a színházigazgató leszögezte, hogy „nem a sajtóban kell igazságot szolgáltatni, arra vannak illetékes fórumok, amelyek megvizsgálhatják az ügyet”. „A dolgozatot én írtam, az biztos. Megtörténhet, hogy elfelejtettem kitenni az idézőjeleket. Nem tudom, mert még nem vizsgáltam meg. Ha tévedtem, nem szándékosan tettem, de vállalom a következményeit” – fűzte hozzá Gáspárik Attila, belátván, hogy rendkívül kellemetlenül érinti a körülötte kirobbantott botrány.
Ioana Petcu: az én dolgozatom született előbb
A levélben feltüntetett három szerző, O. Şafran, Andrei Cosmovici és Ioana Petcu közül portálunknak az utóbbit sikerült elérnie. A jászvásári költő és tanársegéd szintén a névtelen levélből értesült az állítólagos plagizálásról. A Statutul actorului de-a lungul istoriei teatrului (A színész státusa a színháztörténelem során) című írás szerzője leszögezte: ő nem ismeri Gáspárik 2007-ben leadott diplomadolgozatát, de a saját munkájáról kijelentheti, hogy az már 2006 végén, 2007 első napjaiban megszületett. „Hogy Gáspárik úr plagizált vagy sem, én nem tudhatom, mert nem olvastam a dolgozatát. Egy viszont biztos: az én szakdolgozatom, amit még egyetemista koromban készítettem, 2007 február eleje óta elérhető az interneten. Ezek alapján gyanítom, hogy előbb én adtam közre” – nyilatkozta a fiatal irodalmár. Ioana Petcu szerint azonban óvatosan kell bánni az efféle kényes ügyekkel. Mint mondotta, ha valaki csakugyan plagizált, azt az illetékesek kell szóvá tegyék és vizsgálják, nem holmi álnevek mögé rejtőzködő levélírók.
A Kolozsváron bejegyzett Egyetemi Reform és Alternatíva Csoport (GRAUR) szellemi lopásokat monitorizáló Plagiate.ro honlapján Gáspárik Attila neve nem jelenik meg.
Egy háromszáz kilogrammos medvét csaltak kelepcébe és altattak el Segesváron hétfőre virradó éjszaka.
Koronkán vasárnap nemcsak az államelnök-jelöltek nevére lehet pecsételni. Egy másik szavazólapot is kapnak a helyiek, akik arról nyilváníthatnak véleményt, hogy akarják-e, hogy a településükön tömbházak épüljenek.
Kigyulladt személygépkocsihoz riasztották a segesvári hivatásos tűzoltókat szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Idős édesapját keresi egy férfi Marosvásárhelyen, aki napok óta nem tért haza.
Munkaszüneti napon sem pihentek a Maros megyei közlekedésrendészek: közel 300 autóvezetőt igazoltattak, alkohol- és drogteszteket végeztek, de volt, akinek a jogosítványát is bevonták, más szabálysértők pénzbírságot kaptak.
Három autó ütközött össze Segesváron péntek délelőtt a 13-as jelzésű országúton, hárman megsérültek – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság.
Az egykor zászlókkal menetelő május elsejei tömeget a rendszerváltás után felváltották a fűbe terített kockás plédek, közös miccsezések, amolyan családias tavaszi ünneppé vált. Aztán ez is kezd kikopni, ma új tartalommal ruházzák fel a munka ünnepét.
Személyazonossági igazolványok kibocsátása miatt hétvégén nyitva tart a marosvásárhelyi lakossági nyilvántartó hivatal – olvasható a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Kigyulladt Szászrégenben egy elektromos háztartási készülékeket raktározó csarnok, a hatóságok RO-ALERT figyelmeztetést küldtek a város lakóinak a sűrű füst miatt – tájékoztatott kedden a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Noha a mikrofonok és a hangosítópult elárulta, hogy nem csak beszélgetni jöttek ki a térre a néptáncosok és népzenészek, a Maros Művészegyüttesnek így is sikerült két villámcsődülettel meglepnie a járókelőket a tánc világnapján.
szóljon hozzá!