Ötmilliárd lej érkezhet Maros megyei infrastrukturális beruházásokra

A fejlesztés akkor valósulhat meg, illetve a munkálatokra csak abban az esetben érkezik meg az ötmilliárd lej, ha az Európai Tanács (ET) is elfogadja az ország szállítási főtervét. Ciprian Dobre szerint mindez kétesélyes, ugyanis az elnök szerint a hosszú távú tervnek bizonyos hiányosságai vagy legalábbis furcsaságai vannak.

Ha minden az elképzeléseknek megfelelően történik, hamarosan nem csak a már korábban leszerződött Aranyosgyéres–Marosvásárhely pályaszakasz megépítéséről, hanem a Marosvásárhely–Németvásárhely (Târgu Neamţ) pálya megépítéséről szólhatunk. Noha még nem történt meg az első kapavágás, az előbbi, 1,6 milliárd eurós beruházás már folyamatban van, míg az Erdélyt Moldvával összekötő sztrádának elkészült a végleges terve. Maros megye területén az út két kisvároson, Nyárádszeredán és Szovátán fog végighaladni, csatlakozó csomópont viszont csak az üdülő esetében van tervezve.

Marosvásárhelyt és Brassót csak gyorsforgalmi út fogja összekötni, ami a terv szerint nem egy új, négysávos út megépítését feltételezi, hanem a meglévő kiszélesítését. Ugyancsak szélesítéssel korszerűsítenék és emelnék transzrégiós úttá a tavaly modernizált Szeretfalva–Szászrégen–Marosvásárhely szakaszt. A beruházás értéke mintegy 150 millió euró.

A master plan szerint Segesváron mintegy 31 millió eurós beruházással elkerülőutat építenének. Egyelőre azonban Marosvásárhely körgyűrűje is kérdőjeles, ugyanis annak ellenére, hogy a tavalyi elnökválasztás előtt, a sajtó jelenlétében, Victor Ponta miniszterelnök felavatta az építőtelepet, a szalagvágásra kivezényelt munkagépek már másnap elvonultak. A 11,6 kilométeres szakaszon eddig csupán a régészek dolgoztak, akik hat lelőhelyet alakítottak ki. „Az elkerülőút építését az is hátráltatja, hogy még mindig nem történt meg a területek kisajátítása. Azaz hiányos volt a kisajátításra kerülő földterületek jegyzéke, ezért az Országos Útügyi Vállalatnak további összegeket kell elkülönítenie e célra” – figyelmeztetett Ciprian Dobre.

Üröm az örömben, ugyanis a repülőtér-fejlesztési stratégiában szerepel a vidrátszegi nemzetközi légikikötő folyamatos bővítése és korszerűsítése, ám a Transilvania mindössze a 13. helyet foglalja el a szállítási tárca által összeállított fontossági sorrendben. Mindez annak dacára, hogy az uniós finanszírozásra javasolt repterek többsége sokkal kisebb forgalmat bonyolít le, mind a Transilvania légikikötő. Köztük olyan is van, ahonnan hetente kétszer mindössze egy-egy kisebb Tarom-gép száll fel. Míg a tavaly 343 448 utas vette igénybe a Marosvásárhelytől mintegy 15 kilométerre lévő létesítményt, addig a kormány prioritáslistáján első helyen lévő tulceai légikikötőből alig 1221-en repültek. A második helyet a craiovai reptér foglalja el, mely 139 ezer utast szolgált ki, harmadik a nagybányai repülőtér, ahol 21 ezer utas fordult meg.

Ciprian Dobre elégedetlenségének adott hangot a kialakult helyzet miatt. „A kormány stratégiája veszélybe sodorja az uniós finanszírozást” – vélekedett a megyeelnök. Dobre főként a kormány által kidolgozott kritériumrendszert bírálta, mondván, hogy azok egy része nincs összhangban sem az uniós elvárásokkal, de még csak a hazai fontossági sorrenddel sem. A megyeelnök azt is érthetetlennek tartja, hogy egy olyan reptérről, mint a marosvásárhelyi, amelynek mutatói évről évre javulnak, 2020-ra a kormány miért számol a jelenleginél mintegy negyvenezerrel kevesebb utassal.