
A mezőgazdasági miniszter vitatkozott a gazdákkal
Fotó: Haáz Vince
Nemzetbiztonsági kérdés, hogy a száj- és körömfájás betegség ne jelenjen meg Romániában, hiszen tönkretenné a farmokat, a genetikai állományt és az élelmiszeripart is – hangzott el Marosvásárhelyen, ahol a gazdák gyakorlatilag veszekedtek a miniszterrel.
2025. április 02., 13:422025. április 02., 13:42
2025. április 02., 16:052025. április 02., 16:05
Tíz napirendi ponttal készültek a gazdák, fontos kérdéseket tettek fel Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszternek szerdán délelőtt a Maros Megyei Prefektusi Hivatal nagytermében. Az egyik legfontosabb téma, amelyről másfél órát vitatkoztak a résztvevők, a száj- és körömfájás betegség volt.
Florin-Ionuț Barbu miniszter arról beszélt, hogy európai uniós szinten gondot jelent a betegség terjedése, és arról értesült, hogy Magyarországon újabb két gócpontot fedeztek fel. A tárcavezető kifejtette: lehetséges, hogy uniós szinten bevezetik a megelőző oltást.
A politikus hangsúlyozta: a ragályos betegség terjedése Romániában nagyon nagy veszélyt jelent a szarvasmarhafajták genetikai állományára, súlyosan érintené az élelmiszeripart és tönkretenne sok farmot. Florin-Ionuț Barbu azt mondta, hogy az állategészségügyi szakemberek és a rendőrök 24 órás ellenőrző pontokat állítanak fel az országhatároknál, és minden, hús- vagy tejet szállító tehergépkocsit ellenőrizni és fertőtleníteni fognak.
Sok ismerőssel találkozott a mezőgazdasági miniszter
Fotó: Haáz Vince
A felszólaló gazdák arról beszéltek, hogy úgy érzik, nincsenek eléggé védve az érdekeik, a szigorítások ellenére nagy cégekhez hoznak be külföldről nyers tejet. Úgy értékelték, hogy a minisztériumnak hatékonyabban fel kellene lépnie annak érdekében, hogy megakadályozza a vírus terjedését. Kérdésként hangzott el, hogy helyi szinten hogyan kell a farmra beérkező autók és dolgozók fertőtlenítését elvégezni, miért csak képzésen résztvevő személyek végezhetik azt, és mit tegyenek azokon a hegyvidéki településeken működő farmokon, ahol nincs erre szakképzett személy. A gazdák arról is beszéltek, hogy vadállatok is terjeszthetik a vírust, erre is oda kell figyelni.
Maros megyei szarvasmarha tenyésztőkkel találkozott a mezőgazdasági miniszter
Fotó: Haáz Vince
A gazdák indulatos felvetéseire válaszoló miniszter megígérte, hogy
hegyvidéki településeken is. A politikus ugyanakkor cáfolta azt, hogy jelenleg szabadpiacról vásárolt tejet hoznak be az országba, de elismertre, hogy a nagy cégek által megkötött szerződések esetében még van nyerstej-behozatal.
Arról is beszélt, fontos lenne, hogy a kisebb farmokat bővítések, az ország ellátásához szükséges tejet helyben tudják megtermelni. A gazdák azzal replikáztak, hogy miként tudjanak fejlődni, ha két lejnél kevesebbet kapnak egy liter tejért. A miniszter szerint
ezért kell a nagyobb mennyiségre törekedni.
Elhangzott, hogy Erdélyben fontosak a kisebb családi vállalkozások, a hegyvidékeken működő farmok, ezekre is oda kellene figyeljen a minisztérium és ezeket még jobban kellene támogassa.
A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, Nagy Péter Tamás elmondta, hogy jelenleg Maros megyében nem jön egyetlen tehergépkocsi sem külföldről nyers tejjel. Akik eddig importtejet is felhasználtak, helyi, kisebb farmoktól szerzik be a szükséges mennyiségeket, hogy megelőzzék a veszélyes vírus esetleges behozatalát.
A száj- és körömfájás egy erősen ragályos, olykor halálos, a párosujjú patás állatokat fenyegető vírus (Aphthovirus) okozta betegség. A kórokozó fő áldozatai a szarvasmarha, a disznó, a birka vagy a kecske, valamint bivaly és szarvas; a lovat, ami nem párosujjú patás, a vírus nem támadja meg.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.
Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.
Másodpercenként két köbméternyi vizet engednek le a bözödújfalusi gyűjtőtóból, hogy elérjék azt a telítettséget, ami biztonságos.
szóljon hozzá!