Ócskavas lehet a milliós kazánokból

A legutóbbi marosvásárhelyi önkormányzati ülésen két beszámoló is szerepelt a választott képviselők dossziéiban. Ezek tartalmáról Csegzi Sándorral, a polgármester tanácsadójával beszélgettünk, aki tagja a kazánházak berendezéseinek értékesítésével megbízott bizottságnak.

Nehéz átlátni a távfűtés „maradványait”

A volt alpolgármester szerint egy bizottság dolgozott azon, hogy átlátható kimutatást készítsen az Energomur felszámolása, és az E-Star kivonulása utáni állapotokról, valamint  a Locativ által részben átvett, majd abbahagyott távhőszolgáltatásról. „Több folyamat zajlik egy időben: az Energomur jogi felszámolója, amelynek tulajdonába került az összes kazánház épülete és a berendezések egy része is, folyamatosan megpróbálja értékesíteni ezeket, hogy a bankok, cégek és a gázszolgáltató felé törlessze az Energomur által felhalmozott adósságot. Tudni kell, hogy az Energomur a nagy beruházások egy részét bankkölcsönből törlesztette, és a kazánházakat jelzálogba adta, így a városnak jelenleg egyetlen ilyen épülete sincs. Ezzel egy időben a városnak maradt berendezésekből is megpróbáltunk értékesíteni, eladni, több-kevesebb sikerrel. Ami megmaradt, annak sorsáról is dönteni kell. Ugyanakkor az is kérdés, hogy a Locativ által átvett, rendszert kiszolgáló, működőképes berendezéseknek mi legyen a sorsa” – sorolja a tanácsadó.

Csegzi Sándortól megtudtuk, előreláthatóan már a következő önkormányzati ülésen konkrét javaslatokkal fognak előállni, így az önkormányzati képviselőknek a közeljövőben dönteniük kell arról, hogy hányadik sikertelen versenytárgyalás után fogják ócskavasnak eladni a berendezéseket, illetve mi legyen a sorsa azoknak a bankkölcsönből és közpénzből vett modernebb kazánoknak, ingó eszközöknek, amelyeket a későbbiekben, esetleg újra használni lehetne. Készült ugyanis egy tanulmány, amelyből kiderül, hogy érdemes lenne a Locativ által működtetett rendszert kiszolgáló berendezéseket konzerválni és szükség esetén kisebb, életképesebb távhőrendszer alapjaként felhasználni. Ezt részben azért nehéz megvalósítani, mert a városházának már egyetlen kazánház épülete sincs, másrészt, mert jelentős kiadással jár a berendezéseket konzerválni, őriztetni.

A lakók szeretnének megszabadulni a vezetékektől

A városházára már több tulajdonosi társulás nyújtott be kérvényt, hogy engedélyezzék az alagsorban levő vezetékrendszer felszámolását. Csegzi Sándortól megtudtuk, hogy míg a földben levő vezetékeket biztos nem éri meg kiásatni és ócskavasként értékesíteni, arról még nem készült felmérés, hogy érdemes-e egy céget megbízni azzal, hogy a tömbházak alagsorában levő vezetékrendszert leszerelje és ócskavasként értékesítse. A másik lehetőség, hogy a tulajdonosi társulásoknak szabad kezet adnak, és megengedik nekik, hogy a pincéket felszabadítsák és a csöveket értékesítsék, felhasználják.

Messze még a vég

Csegzi Sándortól megkérdeztük: előfordulhat-e, hogy a végső számadás után a városnak fizetnie kell az Energomur jogi felszámolójának. A polgármester tanácsadója szerint  korai még számadatokról beszélni, hiszen mind ők, mind a jogi felszámoló azon dolgozik, hogy minél több mindent tudjon értékesíteni. „Előreláthatóan még egy-két évig eltart ez a folyamat, csak azután derül ki, hogy  a várost, mint az Energomur tulajdonosát, terheli-e még anyagi teher, vagy sem” – mondta Csegzi Sándor. Hosszú távon csakis a kisebb, egy-két lépcsőházat kiszolgáló hőközpontok létrehozásában látja a jövőt, szerinte ezek lennének a leggazdaságosabbak a panellakók szempontjából.