Nyárádszeredai lakáson is megjelent a székely lobogó

Megkeresésünkre Csíki elmondta: a helyi Kislaki Ilonka néni temetésének napján tűzte ki a lobogót, és nem véletlenül ezen a napon. Ilonka néni nyárádszeredai nagycsaládos édesanyaként, özvegyasszonyként, idősebb napjait tolókocsihoz kötve is példát mutatott arról, mit jelent székely-magyarként élni tájainkon. Hazaszeretetéről több alkalommal tett tanúbizonyságot, legutóbb akkor, amikor tolókocsijából végigörvendezte, a többiekkel együtt ünnepelte Csaba királyfi mellszobrának nyárádszeredai felavatását.

„A székely lobogó kitűzésével elsősorban az a célom, hogy megmutassam, nagyon komolyan vettem, megtisztelőnek érzem azt a tavalyi felkérést, hogy Marosszék Székely Tanácsának elnöke legyek. A személyes tettem, az, hogy családi lakásunkra kitűztem a székely jelképet, azt jelzi, hogy nem vagyok a többségi nemzet tagja. Ettől elkülönülök” – reagált kérdésünkre Csíki.

Nem akar másodrangú állampolgár lenni

Cselekedetével azt üzeni honfitársainak, vállalniuk kell azt, hogy a magyar nemzet tagjai, és ezt nem rejthetik véka alá. Személy szerint nem akar – őshonosként – a Nyárádmentét belakó székely nép sarjaként másodrangú állampolgára lenni, „miközben a ránk nyomuló nemzet tagjai kedvezményezett állampolgárok”. Azt sem tartja elfogadhatónak, hogy míg Magyarországon százával teszik ki a székely lobogót „érettünk való együttérzésből”, addig mi itthon „sunyin” megbújunk valaki szoknyája mögé. Ilonka néni biztosan büszkén vállalná székely gyökereit, magyar anyanyelvét, és nem keresne kifogásokat, kitenné a székely lobogót – véli Csíki Sándor, aki hozzáteszi: a zászló kitűzésével emlékezteti a székelyeket egyrészt azokra az ősökre, akik Bocskait fejedelemmé választották Nyárádszeredában, továbbá azokra az elődökre is, akik a madéfalvi veszedelem után a Nyárádmentére menekültek. Személy szerint üknagyapjára, a backamadarasi Makkai Zsigmondra is emlékeztetni szeretné a nyárádmentieket, aki ezt a vidéket képviselte egykor a magyar Parlamentben.

„Nehogy levegye!”

Kérdésünkre Csíki Sándor elmondta: egyetlen hivatalos személy részéről sem érkezett reakció. A civilek részéről viszont rengeteg pozitív visszajelzést kapott, sok nyárádszeredainak tetszik, hogy ezt felvállalta. A tanárként dolgozó Csíki nagy meglepetésére egy végzős diákja is reagált a lobogóra, s négyszemközt azt mondta neki: „Tanár úr, nehogy levegye!”