Nem végleges a nyolcadikos döntés az iskolaválasztásnál

– hangsúlyozta a Székelyhonnak Kostyák Kinga, Marosvásárhelyen élő klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő.

Érzékenyek a környezetre

Ami igazán számít, az nem az életkor, hanem az, hogy a gyerek mennyire ismeri önmagát, és mennyire a saját elhatározásából választ. Egy döntés akkor mondható megalapozottnak, ha

• a fiatal több lehetőséget is átgondolt, nem csak egyet;

• meg tudja fogalmazni, miért az adott irányt szeretné;

• reálisan látja a saját erősségeit és gyengeségeit;

• nem kizárólag mások nyomására választ;

• és elfogadja, hogy később még változtathat.

A szakember hozzátette, ebben nagy szerepe van a szülőknek, a tanároknak és a kortársaknak is, a fiatalok ugyanis ilyenkor különösen érzékenyek arra, mit várnak el tőlük mások. Éppen ezért

A nyolcadikos döntés fontos állomás, de nem visszavonhatatlan, az irányváltás később is lehetséges, és teljesen természetes lépés.

„A középiskola típusa – legyen szó gimnáziumi, technikumi vagy szakképzési formáról – kétségtelenül befolyásolja a rövid és középtávú lehetőségeket, azonban

A jelenlegi oktatási rendszerek fokozott átjárhatóságot biztosítanak, amely lehetővé teszi az irányváltást és az életút későbbi korrekcióját” – fejtette ki Kostyák Kinga.

Ha nem jó a hely

Előfordul, hogy a választott iskola vagy szakmai irány végül nem illik a gyerek érdeklődéséhez vagy képességeihez. Ez nem azt jelenti, hogy rossz döntés született, inkább azt, hogy a környezet és a fiatal szükségletei nincsenek összhangban. Ennek pszichésen komoly ára lehet, ezért érdemes időben felfigyelni a jelekre.

Ilyen jel lehet, ha a korábbi lelkesedés és motiváció fokozatosan elpárolog. Megjelenhetnek a negatív gondolatok is, például: „nem vagyok elég jó”, „mindenki ügyesebb nálam”.

A fiatal kimerültnek, cinikusnak vagy közömbösnek tűnhet a tanulással kapcsolatban – ez az úgynevezett tanulmányi kiégés, amely akár 14–16 évesen is kialakulhat. Visszahúzódóvá válhat, ingerlékenyebb lehet, vagy korábbi hobbijai iránt is elveszítheti az érdeklődését.

A szakember kiemelte, fontos tudni, hogy ezek a jelek nem feltétlenül lustaságra vagy figyelmetlenségre utalnak. Sokszor egyszerűen arról van szó, hogy a gyerek és a választott közeg nem illik össze.

Mit tehet a szülő?

A legtöbbet az segít, ha a szülő ítélkezés nélkül meghallgatja a gyereket, komolyan veszi az érzéseit, és nem bagatellizálja a nehézségeit. Ha a probléma tartósan fennáll, érdemes szakemberhez – pszichológushoz vagy pályaorientációs tanácsadóhoz – fordulni. Az is

Ha a nehézségek hónapok óta fennállnak, romlik a teljesítmény, szorongásos vagy lehangolt tünetek jelentkeznek, visszatérő testi panaszok vannak, vagy a fiatal ismételten kifejezi, hogy váltani szeretne, ezek mind jelzések arra, hogy érdemes külső segítséget kérni – mutatott rá Kostyák Kinga.

Eltérő előnyök

Minden középiskola-típusnak megvannak a maga előnyei. A gimnázium, illetve az elméleti líceum széles általános tudást ad, és nem kényszerít azonnali szakmai döntésre. Egy 18 éves fiatal jellemzően jobban ismeri már önmagát, és reálisabban látja a jövőjét, mint egy nyolcadikos, így a gimnázium több szabadságot hagy a későbbi továbbtanuláshoz.