Negatív példa a cigiző orvos

A nikotinfüggőség mindenhol súlyos egészségügyi problémának számít. Világszerte mintegy egymilliárd személy dohányzik, és évente négy-öt millió dohányos hal meg, ebből hétszázezer Európában. A lakosság körében a dohányzás előfordulása az öreg kontinensen 28 százalék körül mozog, ezzel szemben Romániában eléri a 36-ot. Ennél is aggasztóbb adatnak számít az a 43 százalék, amit az egészségügyben dolgozók esetében regisztrálnak. Éppen ezért a marosvásárhelyi Procardia Alapítvány kezdeményezésére Dohányfüstmentes orvosi egyetem címmel prevenciós mozgalom indult a város felsőfokú intézményében. „Első körben fel szeretnénk mérni a több mint négyezer MOGYE-hallgató dohányzási szokásait. Kampányunkat azért kezdjük velük, mert a diákok azok, akiknél a dohányzási szokások még nem rögzültek, alakíthatók, javíthatók, hisz a fiatalok még labilisak, nagyjából a környezetük befolyásolja” – indokolta meg a lépést az akció koordinátora, Kikeli Pál, az alapítvány elnöke és egyben az egyetem tanára.

Szerinte amennyiben sikerül meggyőzni a nem dohányzó fiatalokat, hogy ne is kezdjenek el cigarettázni, és a dohányzókat rávenni, hogy hagyják el ezt a rendkívül ártalmas szokást, eljuthatunk oda, hogy az egyetem mai hallgatói, akik néhány éven belül több százezer páciens orvosai lesznek, saját példájukkal vigyék tovább a füstmentesség elvét. Mivel az egészségügyi alkalmazottak esetében a dohányzás jelentős egyéni és társadalmi következményekkel jár, 2005-től az Egészségügyi Világszervezet nagy hangsúlyt fektet a dohányzás megelőzésére az orvosi egyetemek hallgatóinak körében.

Kikeli Pál úgy véli, a dohányzó orvosoknak erkölcsi gátlásaik vannak betegeikkel szemben, ugyanakkor negatív példával szolgálnak hallgatóik előtt. Mihaela Ursachetól, a román diákliga titkárától megtudtuk, hogy a szünetekben egyes tanárok az egyetemistákkal együtt cigarettáznak.

„Olyan nincs, hogy a tanár vagy a diák az ötperces szünetet tea- vagy üdítőszünetre használja, az egyetemen csak cigiszünet létezik” – sajnálkozott diáktársa, a magyar tagozaton tanuló Fángli Dániel. Arra a kérdésünkre, hogy egyáltalán mennyire lehetnek hitelesek a dohányzó orvosok és tanárok, Kikeli professzor határozott nemmel válaszolt. „Nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy azok az orvosok, akik dohányoznak, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kimagyarázzák magukat. Ezek a kollégák azt vallják: ők a korszerű gyógyászat módszereit alkalmazzák betegeiken, nekik nincs idejük a megelőzéssel foglalkozni. A másik nagy hátrány az, hogy egy nem hiteles orvostársadalom képtelen beavatkozni olyan politikai döntésekbe, melyek a dohányzás kiszorítását céloznák” – fejtette ki Kikeli Pál.

Elgondolkodtatónak tartja a helyzetet kollégája, Ábrám Zoltán programigazgató is, aki szerint első sorban a stresszfaktor vezet oda, hogy az egészségügyi alkalmazottak, és különösképpen az orvosok körében sokkal nagyobb legyen a cigarettázók aránya, mint az általános lakosság körében. Annak ellenére, hogy a felmérések szerint az orvosok csaknem nyolcvan százaléka azt vallja, hogy le szeretne szokni káros szenvedélyéről, a függőség oly erős, hogy ez mindössze két-három százalékának sikerül.