Ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől

A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét.

Marosvásárhelyen is megerősítették a vallásszabadságot

Nagy László szerint a tordai országgyűlés nemcsak az unitárius egyház, hanem az erdélyi magyarság életében is fontos történelmi esemény volt. Akkor mondták ki, hogy mindenkinek Istentől kapott joga van azt vallani, amit értelmével felfog, vagyis szabadon megvallhatja, megválaszthatja vallását. „Az unitárius egyház a tordai országgyűléstől számítja megalakulását, akkor csak új egyháznak nevezték. Nemcsak Dávid Ferenc egyházalapító püspökünkben, hanem másokban is kérdések fogalmazódtak meg Isten egységéről és Jézus személyéről, ezekről a kérdésekről akkor beszélgettek, vitáztak. Kimondták, hogy mindenkinek joga van hitét megvallani, lelkiismerete szerint élni. A szabadságot Pál apostol tanítása szerint kell értelmezni, vagyis úgy kell cselekedni, hogy közben másoknak ne ártsunk. A vallásszabadságot 1571-ben Marosvásárhelyen megerősítették, és ennek az alapvető emberi jognak a kimondása szerintem ünnep kell legyen minden felekezet számára” – hangsúlyozta Nagy László.

Különböző utak, egy cél

Megkérdeztük, ma mennyire tartják tiszteletben a vallásszabadságot, mennyire fogadják el egymás vallását Marosvásárhelyen. Nagy László elmesélte, hogy egyszer Szőkefalván egy római katolikus férfi megkérdezte: mi a különbség az unitárius és a katolikus egyház között. Majd mielőtt még választ kapott volna, azt mondta, lehet, hogy ha ketten indulnak Szőkefalváról Vásárhelyre, az egyikük Radnót, a másikuk Cserged felé haladva közelíti meg a várost. A cél közös, csak az út más. „A különböző felekezetek képviselői között jó viszony van, hiszen jól tudjuk, hogy bár más-más úton járunk, a célunk ugyanaz: az evangélium, az örömhír hirdetése. A jó viszonyt bizonyítja a több éve megrendezett városi ökumenikus imahét is, amikor a városban levő felekezetek lelkészei egymás templomában szolgálnak. Az idei imahét időpontját még nem szögeztük le, épp pénteken lesz a megbeszélés” – tájékoztatott az unitárius lelkész.

Kolozsváron ünnepelnek

A Magyar Unitárius Egyház 2013. január 13-án, vasárnap, a vallásszabadság napján ünnepi megemlékezést szervez. A rendezvény 10.30-kor istentisztelettel kezdődik Tordán, az 1568-as országgyűlés helyszínén. Az unitárius templomban tartandó ünnepi istentiszteleten a szószéki szolgálatot Nagy László főjegyző tartja. Ezt követően 12 órától kerül sor Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményének megtekintésére a tordai múzeumban. A megemlékezés 17 órától Kolozsváron, a Magyar Unitárius Egyház Dávid Ferenc-imatermében (Kossuth Lajos/1989. December 21. út 9. szám) folytatódik. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök köszöntője után Kriesch György Emlékezés Körösfői-Kriesch Aladárra, valamint Murádin Jenő művészettörténész Körösfői-Kriesch Aladár kolozsvári évei címmel tart előadást, majd komolyzenei műsor és állófogadás lesz.

A hit Isten ajándéka és hallásból lészen

Az erdélyi rendek − magyarok, székelyek és szászok − négy és fél évszázaddal ezelőtt törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot és kimondták, hogy: „... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik. Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”