Mítosz és valóság 1848-ról

Nem mindenki kedveli az ünnepi megemlékezéseket, koszorúzásokat, politikai szónoklatokat, ezért azok számára is próbáltak alternatív programot kínálni Marosszéken, akik nem vesznek részt a megszokott március 15-iki rendezvényeken.

Így március 14-én este a gyulakutai Viktoria Klubban nem diszkóba, hanem élőzenés gasztróestre várták az érdeklődőket. Húsz lejes beugró ellenében korlátlanul lehetett fogyasztani ismert vagy kevésbé ismert magyar ételeket, mindehhez élőzenével teremtettek megfelelő hangulatot.

Március 15-én délben Nyárádszeredában a Csámborgó Vendéglőben Történelmi kávéház az 1848-as forradalomról címmel nyitott kiállítást az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. A szervezők úgy gondolták, ünnepli műsorból nincs hiány ezen a napon, ezért fölösleges lenne újabbal előállni, inkább konkrét, de kevésbé ismert dolgokat mutatnának be 1848-ról – mondta el portálunknak az EMI országos alelnöke, a nyárádszeredai szervezet vezetője, Szűcs Péter. Aki a vendéglátóegységbe betér, egy kávé vagy pohár ital fogyasztása közben érdekes dolgokat is megtudhat az említett időszakról. Az EMI óriásplakátokat függesztett ki a falakon, amely Batthyány Lajos személye révén mutatja be a forradalmi eseményeket: megismerhetjük a családot, az 1840-es évek ellenzéki vezetőjeként kiemelkedő férfit, az utolsó rendi országgyűlés részleteit, a bécsi és pesti forradalmat, a Batthyány-kormány megalakulását, a rá nehezülő társadalmi nyomást, az osztrák hatalommal való kiegyezési kísérleteket, az államférfi letartóztatását, elítélését és kivégzését, de a szabadságharcokba is bepillanthatunk, mint a pákozdi csata vagy Buda vára visszafoglalásának eseményei.

De ennél érdekesebb és közönséges dolgokat is megtudhat az érdeklődő a Csámborgóban, olyan részleteket, amelyek oszlatni kívánják az akkori események és személyek körüli vélt vagy valós mítoszt. Például megtudhatjuk, hogy Szendrey Júlia rosszul varrta fel a kokárdát Petőfi mellényére, és azt is, hogy Táncsis sosem volt börtönben: mivel úri fogoly volt, cella helyett egy pesti házban tartották fogva, csak az ablakokat deszkázták be. Állítólag a Nemzeti dalt Petőfi nem március 15-én, hanem már két nappal korábban megírta, de otthon felejtette, ezért kellett ismét megírja nyomtatás előtt. Bár emléktábla jelzi, Petőfi sosem szavalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén – olvashatjuk ugyanott. Jókainak pedig kedvese különös kokárdát varrt: a piros, fehér és zöld mellett a sárga és kék színek is szerepeltek benne. Ilyen és hasonló érdekességeken lehet „csemegézni” a kisváros főterén álló vendéglőben, ugyanis az anyagok még néhány napig megtekinthetőek lesznek itt – mondta el Szűcs Péter.

Arra a kérdésünkre, hogy ezek az információk mennyire hitelesek, az EMI vezetője kifejtette: teljesen megbízik azok valóságában, ugyanis ezeket évekkel ezelőtt egy magyarországi lap is közzétette. Lehet bennük némi pletyka, de a „magja” igaz – fogalmazta meg véleményét Szűcs.