Marosvásárhelyen tartottak előadást a Migrációkutató Intézet munkatársai

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Az idén szeptemberben létrehozott Migrációkutató Intézet munkatársai voltak a meghívottai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Magyar Állampolgárok Klubjának hétfő esti rendezvényén. Orbán Balázs főigazgató és Sántha Hanga vezetőkutató A nemzetközi migráció kihívásai Magyarország és Európa számára címmel tartottak előadást.

Vass Gyopár

2015. november 24., 19:262015. november 24., 19:26


Az előadók azzal a feltételezéssel indították előadásukat,  hogy a migráció, az idegen kultúrákból érkező bevándorlás a következő években egész Európa karakterét meg fogja határozni és az Európai politika egyik legfontosabb kérdése lesz. A meghívottak ajánlásai szerint a migráns, menekült, gazdasági  bevándorló kifejezések közül lehetőleg a szociológiailag semleges migráns, migráció kifejezéseket használjuk, mert ezzel nem utalunk a motivációra.

Orbán Balázs elmondta: tény, hogy a migráció egyidős a történelemmel, viszont ami megváltozott a 20-21. századra, az ennek a volumene. Ehhez hozzájárul az a geopolitikai következmény is, hogy jelen pillanatban vannak a világnak olyan régiói, ahol előreláthatóan  rendkívüli nagy az instabilitás, amely sokrétű kiáramlási hullámokat generál. Ez ellen a világ valamennyi országa valamilyen módon védekezni próbál, és egy olyan globális verseny zajlik, amelyben fenn szeretné tartani a kontrollt az országába vagy kontinensére érkezők fölött. „Európa az egyetlen kivétel ebből a szempontból, azaz a szuverenitásunk feletti kontroll fenntartását nem kívánjuk, ez a szomorú valóság” – jelentette ki a főigazgató, majd később hozzátette: Európa katalizálja is ezt a beáramlást. 


A főigazgató kifejtette: a most Európába érkezőknek nincs esélyük legális úton, vízummal a kontinensre jönni, mert attól félünk, hogy itt akarnak maradni, ezért nem adunk nekik legális tartózkodásra jogosító vízumot. Egyetlen módon tudnak Európában új életet kezdeni: menekültként. Ezt úgy tudják véghezvinni, ha keresztülmasíroznak Európán, figyelmen kívül hagyják a menekültügyi szabályozásokat, nem működnek együtt a hatóságokkal, hogy nehogy egy másik országban kapjanak menekült státust, mint ami a tulajdonképpeni célállomásuk. „Amíg ezen az egész rendszeren nem változtatunk, és amíg ezt a testtartásunkat nem változtatjuk meg, addig tudomásul kell venni, hogy nincs meg az a döntési képességünk, hogy el tudjuk dönteni hogy kit engedünk be a kontinensre” – hangzott el. Sántha Hanga ezek után számadatokról, okokról beszélt, arról, hogy az európai országokban élő muszlim közösségek másod-, harmadgenerációs fiataljai milyen egzisztenciális gondokkal küzdenek, és hogy nagyon gyakran a szélsőséges iszlám csoportok vallásos köntösbe öltöztetett radikális eszméi megfogják őket, azáltal, hogy célt, új értelmet, identitást, új családot és barátokat kínálnak fel.

A migrációs jelenség fokozódását Orbán Balázs is számokban próbálta meg érzékeltetni: két évvel ezelőtt Magyarországon mintegy 4 ezer illegális, tavaly pedig  40 ezer, idén 400 ezer illegális határátlépés történt. „Illúziói senkinek nem kell hogy legyenek. Ezt a hullámot egy komplex intézkedéscsomaggal lehet megváltoztatni. Elsősorban arra lenne szükség, hogy az Európai Unió vezetői kiálljanak, és azt mondják, megteltünk, ne gyertek. Emellett változtatni kellene a jogi szabályozásokon és a kibocsátó országoknak is intézkedéseket kellene bevezetniük ez ügyben” – ismertette. Ilyen körülmények között Magyarország nem kívánt tranzitország lenni, erről szólt a kerítésépítés, mely során megszűntek az illegális határátlépési pontok, és elterelődött a migránshullám. Mindez a társadalmi békét és stabilitás fenntartását segítette elő. Előbbi kijelentését Orbán Balázs azzal a szociológiai ténnyel támasztotta alá, hogy szimbolikus ügyekben, amikor a politikai élet és az átlag választópolgár közötti véleménybeli távolság, valóságérzékelés túl nagy, akkor az átlag választópolgár radikalizálódni fog. Ezért gyújtanak fel például a németek menekülttáborokat.


A jelenség megértésében az egyik első kérdés az, hogy hol van most a törésvonal? Orbán Balázs kifejtette: mi közép-európaiak egy fajta európaiságot képviselünk, és a nyugati országok ebben nagyon mások. Úgy vélte, hiába vagyunk egy politikai közösség tagjai, vannak dolgok, amelyekben soha nem fogunk egyet érteni. Egy további különbség, hogy míg Németországból 600 ezer munkás hiányzik, Magyarországon 600 ezer munkahely, ez pedig egy olyan különbség, amit nem könnyű feloldani. „Amit be kell látnunk, hogy a mostani hullám, ebben a volumenben senkinek nem jó, mert ennek olyan gazdasági, szociális, biztonságpolitikai következményei vannak, amelyeknek mi mindannyian együtt fogjuk megfizetni az árát, és az európai unió értékek dominószerűen dőlnek el” – hangzott el az előadás végszavaként, mely után a résztvevők kérdéseinek megválaszolása következett.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit

Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit
Fedezzük fel együtt Erdély kincseit
2025. július 07., hétfő

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit

2025. július 01., kedd

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját

A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját
2025. június 26., csütörtök

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 25., szerda

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti

Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
2025. június 25., szerda

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától

Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
2025. június 25., szerda

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
2025. június 25., szerda

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump

Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
2025. június 24., kedd

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok

A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
2025. június 24., kedd

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után

Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után
2025. június 24., kedd

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal

Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal