
A volt városháza és a Kultúrpalota
Fotó: Haáz Vince
Nagyszeben és Temesvár után miért ne lehetne egyszer Marosvásárhely Európa Kulturális fővárosa ? – tették fel a kérdést pénteken egy kerekasztal-beszélgetésen. Soós Zoltán polgármester bizakodó, szerinte neki kell fogni az előkészületeknek.
2025. szeptember 28., 10:472025. szeptember 28., 10:47
Maros Megye Tanácsa 2015-ben kezdeményezte, hogy Marosvásárhely jelentkezzen az Európa Kulturális Fővárosa címre. Azért a megyei tanács, mert a megyeszékhelyen hozzá tartozik a legtöbb kulturális intézmény, mint a múzeum, a filharmónia, a bábszínház, a Maros Művészegyüttes, vagy irodalmi lapok. Akkor Marosvásárhely pályázata sikeresen teljesítette az elvárásokat, és az első válogatáson átment. De azután,
Most, tíz évre rá, újra napirendre került a téma: egyszer Marosvásárhely legyen Európa Kulturális Fővárosa.
Pénteken délelőtt a Kultúrpalota kistermében, a Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0 rendezvényen erről beszélgetett Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, Ötvös Koppány Bulcsú, a kulturális minisztérium államtitkára és Papp Zsófia Márta, a CROCUS Cross-Border Cultural and Creative Tourism képviselője.
Soós Zoltán polgármester kiemelte: Erdélyben jelenleg Marosvásárhely az egyik legpezsgőbb kulturális élettel rendelkező város. Egy országos kimutatás szerint a román kulturális élet is élénk, Marosvásárhely a hatodik helyen áll, ami a román kulturális életet illeti.
A Kultúrpalota kistermében tartották a beszélgetést
Fotó: Haáz Vince
A városvezető szerint ez annak tudható, hogy vannak igényesebb kulturális programok, amelyeket a Kultúrpalotában, a Teleki Tékában, a múzeumokban szerveznek meg, de élénk a színházi és komolyzenei élet, és nem szabad elfeledkezni a fesztiválokról, szórakoztató rendezvényekről és az állatkertről sem.
Lehet, hogy ott a színház erősebb, de a múzeumok és filharmónia terén biztosam mi vezetünk.”
Soós Zoltán: neki kell fogjunk a pályázat előkészítésének
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely polgármestere kifejtette,
Példaként említette, hogy amikor az 1910-es években az európai fősodor elérte a székely tájat, és Araddal és Kecskeméttel egy időben Marosvásárhelyen is épülni kezdett a szecessziós Kultúrpalota, akkor arra is gondoltak, hogy valamivel meg kell tölteni a hangversenytermet. Létrehozták a zeneiskolát, ahol többek között Erkel Ferenc unokája oktatott. Több, mint száz éve alatt kialakult egy zenekedvelő és zeneismerő, zeneértő közönség a városban, és ezt mindig meg is jegyzik a külföldi vendégelőadók.
Közösen ötleteltek a szakemberek
Fotó: Haáz Vince
A kulturális minisztérium államtitkára, Ötvös Koppány Bulcsú, aki nemrég még a Maros Megyei Múzeumot vezette, azt emelte ki, hogy Marosvásárhelynek nagy értéke a multikulturalitás, és egy esetleges Európa kulturális fővárosa pályázat esetén nagyon fontos ezt kihangsúlyozni.
Ötvös szerint az intézményi háttér adott, a Maros Megyei Múzeum (és nem csak) már eddig is sok más külföldi és belföldi kulturális intézménnyel együttműködött, ez is erőssége lehet egy jövőbeli pályázatnak. Sajnálatos módon még nincs jó törvényi háttere annak, hogy a köz- és magánszféra partnerként tudjon együttműködni – az állami kulturális intézmények mellé oda tudjanak állni a magáncégek, civil szervezetek –, holott erre is nagy szükség van.
Ötvös Koppány Bulcsú államtitkár
Fotó: Haáz Vince
De a hiányosságok ellenére a korábbi kulturális fővárosokban, Temesváron és Szebenben is aktívan bekapcsolódtak a programokba a civilek, össze tudnak dolgozni az állami intézményekkel. Arról is beszélt, hogy egy kulturális főváros cím elnyeréséhez szükséges pályázat és előkészület hat évig tart.
Papp Zsófia Márta azt emelte ki, hogy amikor Veszprém volt Európa Kulturális fővárosa, akkor sok olyan kezdeményezés volt, amelybe bekapcsolódtak a helybéli emberek, amely megmozgatta a közösségeket. Nemcsak Veszprém, hanem a kisebb balatoni települések is bekapcsolódtak a programokba, a város mellett a vidék is jelen volt. Ugyanakkor
Marosvásárhely egyik ékessége
Fotó: Haáz Vince
Soós Zoltán szerint Marosvásárhely esetében is a környező településeket, de akár Szovátát, Segesvárt is be lehetne vonzani az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez szükséges pályázatba, de ki lehet tekinteni egész Székelyföldre is. „Neki kell fogni mindenképp, kialakítani a kulturális stratégiát. Megtalálni azokat a partnereket, akikkel össze lehet állítani a pályázatot, hiszen nagy álom, hogy Marosvásárhely legyen Európa Kulturális Fővárosa.”
Pontosítást küldött a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya a tűzoltókat ért bírálatokra, amelyek a közösségi médiában jelentek meg a pénteki, kerelőszentpáli tűzeset kapcsán.
Medvebiztos kukákat helyeztek ki Marosvásárhelyen a Somostetőn, ahol tavaly számtalanszor megfordult több medve is. A zárható kukáktól azt remélik, ha a medve nem talál élelmet az emberek közelében, az erdőben marad.
A Marosvásárhelyi Állatkertbe Szegedről érkeztek az új állatok, sőt az intézmény számára új faj is otthonra talált nemrég. Még karanténban vannak az új lakók, gondozóik felügyelete mellett.
Képzésekkel, gyakorlati bemutatókkal és nyílt nappal ünnepelték a polgári védelem hetét Maros megyében. Szükség is van ilyen tudatosító rendezvényekre, hiszen sokan nem tudják, miként kell viselkedni természeti katasztrófa vagy háborús helyzet esetén.
Tűz ütött ki egy lakóházban Kerelőszentpálon, a tűzoltók erőfeszítései ellenére az épület lakhatatlanná vált.
Befejezték a mikházi római erőd parancsnoksági épületének (principia) udvarán lévő kút teljes feltárását: a Maros Megyei Múzeum régészei ritka leletekre, például egy épségben maradt bronzkancsóra bukkantak.
Tizenegy házkutatást tartottak a Maros megyei rendőrök csütörtök hajnalban Marossárpatakon, fatolvajok után nyomozva. Négy férfit vettek őrizetbe, egyikük csak 17 éves.
Körlevélben szólítja fel a marosvásárhelyi városháza a szakigazgatóságok és a hivatalhoz tartozó közintézmények vezetőit, hogy március 9-ig közöljék, hány alkalmazottjuktól tudnak megválni, a nemrég megjelent megszorítási intézkedéseknek megfelelve.
A dicsőszentmártoni hivatásos tűzoltókat Désfalvára riasztották szerdán este. Egy lakóház gyulladt ki.
Húsz éve lehet minden tavasztól késő őszig megfigyelni a gólyák életét webkamera segítségével a Maros megyei Sáromberkén. Március 4-én újraindult az élő közvetítés, két kamerán is lehet figyelni, mikor érkeznek a madarak.
szóljon hozzá!