A volt városháza és a Kultúrpalota
Fotó: Haáz Vince
Nagyszeben és Temesvár után miért ne lehetne egyszer Marosvásárhely Európa Kulturális fővárosa ? – tették fel a kérdést pénteken egy kerekasztal-beszélgetésen. Soós Zoltán polgármester bizakodó, szerinte neki kell fogni az előkészületeknek.
2025. szeptember 28., 10:472025. szeptember 28., 10:47
Maros Megye Tanácsa 2015-ben kezdeményezte, hogy Marosvásárhely jelentkezzen az Európa Kulturális Fővárosa címre. Azért a megyei tanács, mert a megyeszékhelyen hozzá tartozik a legtöbb kulturális intézmény, mint a múzeum, a filharmónia, a bábszínház, a Maros Művészegyüttes, vagy irodalmi lapok. Akkor Marosvásárhely pályázata sikeresen teljesítette az elvárásokat, és az első válogatáson átment. De azután,
Most, tíz évre rá, újra napirendre került a téma: egyszer Marosvásárhely legyen Európa Kulturális Fővárosa.
Pénteken délelőtt a Kultúrpalota kistermében, a Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0 rendezvényen erről beszélgetett Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, Ötvös Koppány Bulcsú, a kulturális minisztérium államtitkára és Papp Zsófia Márta, a CROCUS Cross-Border Cultural and Creative Tourism képviselője.
Soós Zoltán polgármester kiemelte: Erdélyben jelenleg Marosvásárhely az egyik legpezsgőbb kulturális élettel rendelkező város. Egy országos kimutatás szerint a román kulturális élet is élénk, Marosvásárhely a hatodik helyen áll, ami a román kulturális életet illeti.
A Kultúrpalota kistermében tartották a beszélgetést
Fotó: Haáz Vince
A városvezető szerint ez annak tudható, hogy vannak igényesebb kulturális programok, amelyeket a Kultúrpalotában, a Teleki Tékában, a múzeumokban szerveznek meg, de élénk a színházi és komolyzenei élet, és nem szabad elfeledkezni a fesztiválokról, szórakoztató rendezvényekről és az állatkertről sem.
Lehet, hogy ott a színház erősebb, de a múzeumok és filharmónia terén biztosam mi vezetünk.”
Soós Zoltán: neki kell fogjunk a pályázat előkészítésének
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely polgármestere kifejtette,
Példaként említette, hogy amikor az 1910-es években az európai fősodor elérte a székely tájat, és Araddal és Kecskeméttel egy időben Marosvásárhelyen is épülni kezdett a szecessziós Kultúrpalota, akkor arra is gondoltak, hogy valamivel meg kell tölteni a hangversenytermet. Létrehozták a zeneiskolát, ahol többek között Erkel Ferenc unokája oktatott. Több, mint száz éve alatt kialakult egy zenekedvelő és zeneismerő, zeneértő közönség a városban, és ezt mindig meg is jegyzik a külföldi vendégelőadók.
Közösen ötleteltek a szakemberek
Fotó: Haáz Vince
A kulturális minisztérium államtitkára, Ötvös Koppány Bulcsú, aki nemrég még a Maros Megyei Múzeumot vezette, azt emelte ki, hogy Marosvásárhelynek nagy értéke a multikulturalitás, és egy esetleges Európa kulturális fővárosa pályázat esetén nagyon fontos ezt kihangsúlyozni.
Ötvös szerint az intézményi háttér adott, a Maros Megyei Múzeum (és nem csak) már eddig is sok más külföldi és belföldi kulturális intézménnyel együttműködött, ez is erőssége lehet egy jövőbeli pályázatnak. Sajnálatos módon még nincs jó törvényi háttere annak, hogy a köz- és magánszféra partnerként tudjon együttműködni – az állami kulturális intézmények mellé oda tudjanak állni a magáncégek, civil szervezetek –, holott erre is nagy szükség van.
Ötvös Koppány Bulcsú államtitkár
Fotó: Haáz Vince
De a hiányosságok ellenére a korábbi kulturális fővárosokban, Temesváron és Szebenben is aktívan bekapcsolódtak a programokba a civilek, össze tudnak dolgozni az állami intézményekkel. Arról is beszélt, hogy egy kulturális főváros cím elnyeréséhez szükséges pályázat és előkészület hat évig tart.
Papp Zsófia Márta azt emelte ki, hogy amikor Veszprém volt Európa Kulturális fővárosa, akkor sok olyan kezdeményezés volt, amelybe bekapcsolódtak a helybéli emberek, amely megmozgatta a közösségeket. Nemcsak Veszprém, hanem a kisebb balatoni települések is bekapcsolódtak a programokba, a város mellett a vidék is jelen volt. Ugyanakkor
Marosvásárhely egyik ékessége
Fotó: Haáz Vince
Soós Zoltán szerint Marosvásárhely esetében is a környező településeket, de akár Szovátát, Segesvárt is be lehetne vonzani az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez szükséges pályázatba, de ki lehet tekinteni egész Székelyföldre is. „Neki kell fogni mindenképp, kialakítani a kulturális stratégiát. Megtalálni azokat a partnereket, akikkel össze lehet állítani a pályázatot, hiszen nagy álom, hogy Marosvásárhely legyen Európa Kulturális Fővárosa.”
Ilie Bolojan miniszterelnök Marosvásárhelyen a SMURD 35. évfordulóján Raed Arafat alapító bátorságát és kitartását méltatta, hangsúlyozva: a sürgősségi szolgálat ma példaértékű rendszer, amelyre mindig lehet számítani.
Harmadszor nyitotta meg kapuit szombaton a marosvásárhelyi várudvarban az Erdélyi Mesterségek Ünnepe, ahol a vásár és a foglalkozások mellett a látogatók a hagyományos mesterségek titkaiba is betekinthetnek.
Baleset történt a 15A jelzésű országúton, Szászrégen kijáratánál, a Beszterce felé vezető szakaszon. Két személyautó ütközött össze, öten megsérültek.
Súlyos betegséggel küzd Ravasz Szilveszter Csanád, aki idén életmentő májátültetésen esett át. A teljes gyógyuláshoz még szükség lesz egy beavatkozásra, a folyamat viszont nagyon költséges. Ehhez keresnek segítséget.
Testvérvárosi kapcsolatról egyeztetett pénteken Soós Zoltán marosvásárhelyi városvezető és Nagayama Hiroshi Kudo úr, a Japán nagykövetség tanácsosa a városháza kistermében.
Újabb 30 nappal hosszabbították meg a Kis-Küküllő térségében kihirdetett készenléti állapotot az alábbi közigazgatási egységek területén: Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács, Vámosgálfalva és Gyulakuta.
A Maros megyei vadásztársaságok jelentései szerint a medvék száma egyetlen év alatt közel megduplázódott, 865-ről 1543-ra. A szakemberek szerint az optimális medvepopuláció mindössze 250 egyed lenne a megyében.
Harmincöt évvel ezelőtt ritkaságszámba ment a szirénázó mentőautó Marosvásárhelyen, ma már hozzátartozik a város zajához. Hatalmas átalakuláson ment keresztül a SMURD rohammentő-szolgálat is, de a betegek iránti elhivatottság változatlan maradt.
Sütő András szobrának felállítása kapcsán újra súlyos magyarellenes megnyilvánulások helyszíne volt a marosvásárhelyi önkormányzat csütörtöki ülése, amelyen az AUR egyik képviselője többek között besúgónak nevezte a 2006-ban elhunyt írót.
Felelősséggel kell használni az elektromos rollereket, hogy ne veszélyeztessük saját magunk és mások életét – hangoztatják a szakemberek. Romániában van, ahol betiltották a bérelhető elektromos hajtányokat, miután halálos balesetek történtek.
szóljon hozzá!