Bukarest, valamint Konstanca és Brassó megyék után Maros megye az ország negyedik leglátogatottabb térsége, tavaly ugyanis 514 ezernél is több turistát vonzott, ami majdnem 19 ezerrel több a 2015-ös adathoz képest, azaz 3,8 százalékos növekedést regisztráltak. A szálláshelyek kihasználtsága 34,1 százalékos volt. Ráadásul ezt olyan körülmények között érte el a megye, hogy 2016-ban elmaradt a több tízezer látogatót vonzó Segesvári Középkori Fesztivál (amelyet idén július 28-30. között szerveznek). A Maros Megyei Statisztikai Igazgatóság adatai szerint a 2016 folyamán a megyéből lejelentett 514 201 turista – feltehetőleg a valós adat ennél jóval magasabb, hiszen ebben nincs benne a családoknál, kulcsosházaknál és kis panzióknál eltöltött éjszakák száma – az országos adatok 4,7 százalékát teszi ki,

1 030 853 éjszakát töltöttek megyénkben (vagyis fejenként átlagban 2 éjszakát), ami 2210-zel több 2015-höz képest, közülük 429 969 romániai illetőségű, 84 232 pedig külföldről érkezett (ez az adat 2015-ben 90 812 volt). Továbbá 182.496 Marosvásárhelyen (35,5 százalék), 111 641 Szovátán (21,7 százalék) és 100 039 Segesváron (19,5 százalék) töltötte az éjszakát, a 84 232 külföldi közül pedig 33 131-en Segesváron, 23 004-en Marosvásárhelyen és 19 070-en Szovátán szálltak meg.

Utóbbi kategóriában a legtöbben Magyarországról (15 664 személy, 18,6 százalék), Németországból (10 595-en, 12,6 százalék), Moldovai Köztársaságból (9082-en, 10,8 százalék), Olaszországból (7738-an, 9,2 százalék), Spanyolországból (5650-en, 6,7 százalék) és Lengyelországból (4546-an, 5,4 százalék) érkeztek térségünkbe. A szakemberek számításai alapján a külföldi turistákra vonatkozó számok legalább 10 ezerrel lehettek volna magasabbak, amennyiben bürokratikus okok miatt (a megrendezésre vonatkozó versenytárgyalást még a régi városvezetés hirdette meg, a tavaly nyári önkormányzati választások után felálló új testület beiktatása után pedig egyesek megfellebbezték a döntést) nem mondtak volna le a tizennegyedik Segesvári Középkori Fesztivál megszervezéséről, amely Románia legrégebbi és legnagyobb hasonló tematikus rendezvénye. A fesztivál elmaradásának bejelentésekor a Segesvár-környéki szállásadók azt állították, hogy a 2016. július 28-31. közötti időszakra legalább 10 ezer visszaigazolt foglalásuk volt, a korábbi évek statisztikái alapján pedig a rendezvény három napja alatt a középkori várat több mint 30 ezer látogató kereste fel.

Az életköltség szempontjából Erdély az első
A Storia.ro és a D&D Research kutatási ügynökség felmérést készített a romániai lakosság körében arról, hogy szerintük melyik belföldi városban a legelőnyösebb élni (mennyire drága a megélhetés abban a városban, ahol laknak: élelmiszer, rezsi, életszínvonalnak megfelelő kiadások, előnyök – pl. drágább lakónegyedben nagyobb a biztonság, több a zöldövezet). A felmérés alapján Brassóban a legelőnyösebb az életköltség. Marosvásárhely a hetedik Kolozsvár, Nagyvárad, Nagyszeben, Pitești és Temesvár mögött, de megelőzi Craiovát, Bukarestet és Jászvásárt. Legnehezebb a keresetből megélni Resicabányán, Alexandrián, Vasluiban, Foksányban, Karácsonykőn, Szatmárnémetiben, Tulceán, Călărași-ban, Botoșani-ban és Brăilán. Továbbá a történelmi térségek közötti életszínvonalbeli különbség az Európai Unióban a legnagyobb: Erdélyt Bukarest-Ilfov, Olténia és a Bánság követi, míg a legalacsonyabb pontot Moldova, Dobrudzsa és Munténia kapta.