Kórustalálkozó Seprődi János emlékére

Rendhagyó módon a főtéri református templomban gyülekeztek a kórusok és az érdeklődő közönség az ünnepi alkalomból. Az énekben benne van az öröm, a bánat, a hit, a hála, életünk minden érzése – vélekedett Székely Endre lelkipásztor, aki szerint mindenkinek meg kell tanulnia énekelni és dicsérni az Úristent. „Nem mindenki tud énekelni, de ti, akik tudtok, buzgón énekeljetek azoknak, akiknek ez a lehetőség nem adatott meg, énekeljetek és ezzel tegyétek szebbé az életünket. Ne némuljon el az ének soha az ajkaitokon” – kérte a dalárdák tagjait ünnepi áhítatában a lelkész.

Zengett a dal

Az idei, immár 13. nemzetközi kórustalálkozóra négy együttes érkezett: a házigazda Bocskai István Dalkar női kara, a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar, a marosvásárhelyi Cantuale énekegyüttes és Magyarországról a simontornyai Krammer Ferenc kórus. A mintegy két órás műsorban  Regnart, Gelineau, Parkinson, Caccini, Weber, Erkel, Liszt, Birtalan művei mellett sok szép népdal is felcsendült. A kórusok fellépése között Seprődi János által 1897-1903 között Kibéden és Udvarhelyszéken gyűjtött népdalokat is tanultak a résztvevők a közös záró éneklésre helyi gyerekek bemutató éneklésével.

A magyar népzene úttörője volt

A 19. század végére Liszt, Erkel, Mosonyi hathatós közreműködésével a a magyar zene eljutott fejlődésének olyan nemzeti szakaszába, amikor már nem lehetett megkerülni a saját népdalokból való merítkezést a zenei kifejezésben, nyelvezetben. A kibédi születésű Seprődi János (1874-1923) hamar rájött, hogy a magyar népzene még ismeretlen és felkutatásra vár. Elsősorban szülőfalujában kezdett népzenét gyűjteni, néhány évvel megelőzve Kodály és Bartók tevékenységét. Elsősorban régi zenei emlékek, a református egyházi ének archaikus dallamvilágának kutatásával, továbbá a székely népdalok gyűjtésével, a magyar népdal történelmi rétegződésének vizsgálatával foglalkozott.

Gyakorlatilag a modern magyar népzenetudomány úttörője volt, amely később Kodály és Bartók munkásságával teljesedett ki. Emellett az iskolai zenei nevelés is foglalkoztatta, ezzel is példát mutatva nagy utódja, Kodály hatalmas népnevelő tevékenységéhez. Seprődi ezen munkássága szolgált alapul amikor a néhai Nagy Ferenc tanár, karnagy 1991-ben kórusszövetséget alapított, majd ez felvette a Seprődi János nevet. Célja volt megismerni és megismertetni kórusainkkal zenei gyökereinket, népdalainkat, az ősi székely dalokat, régi egyházi énekeket, ezzel is hinni és vallani magyarságunk ősiségét és folytonosságát a Kárpát-medencében – méltatta ünnepi beszédében Seprődit a róla elnevezett kórusszövetség elnöke, Márton Zsolt.