Kétéves huzavona vége

Az RMDSZ, illetve személyesen Kerekes Károly (képünkön) törvénytervezete, amelyet elfogadott a Parlament, elismeri ezen kategória számára is a nyugdíjkorhatár csökkentésének lehetőségét, ugyanolyan körülmények között, mint amelyekben részesülnek a jelenleg hatályos nyugdíjtörvényben előírt speciális körülmények között tevékenykedő személyek. Tehát ezennel megszűnik a diszkrimináció, amely közel 60 ezer személyt érint.

Előzmények

A társadalmi feszültséget okozó probléma még 2001-ben kezdődött. A nyugdíjrendszer reformjára vonatkozó törvény 2001. április 1-én lépett hatályba. Ez a törvény sok változást, hozott a korábbi nyugdíjtörvényhez viszonyítva. Nemcsak a nyugdíjra való jogosultság, a nyugdíj megállapítás és kiszámolás vonatkozásában, hanem a munkacsoportok ügyében is. A legnehezebb és legveszélyesebb munkahelyeket az addigi I-es munkacsoportba sorolták. Az olyanok, mint a bányamunka, a polgári repülés, a nukleáris üzemekben, a sugárveszélyes övezetekben, egyes művészeti ágakban folytatott tevékenységek, a nehéziparban, de más iparágakban is végzett munka volt ide sorolható. A felsoroltak közül az első négyet, az új törvény 2001. április 1-től egy másként elnevezett, „speciális körülmények között folytatott tevékenység” kategóriába sorolta. A többi tevékenységek külön törvényekkel, erre külön kidolgozott módszertan alapján minősülhettek speciális körülmények között folytatandó tevékenységnek.

A munkáltatók és a szakszervezetek érdektelensége, mulasztásai miatt megtörtént, hogy jó néhány volt I-es munkacsoportba sorolt tevékenység nem minősülhetett speciális munkakörülmények között kifejtett tevékenységnek. Tehát: azok a tevékenységek amelyek különböző okokból, nem nyerték el az említett minősítést, átkerültek egy más tevékenységi csoportba, a volt II-es munkacsoportba, amely 2001. április 1 után különleges munkakörülmények között kifejtett tevékenység elnevezést kapta. Ez utóbbi a kevésbé nehéz és  veszélyes munkaterületeket foglalta magába – magyarázta a képviselő.

Hibát hibára halmozva

Ezzel még nem lett volna annyira nagy a baj. Ugyanis a törvényhozónak szuverén joga alapos, körültekintő mérlegelés után meghatározni, hogy 2001 április 1-től melyik tevékenység milyen minősítést kapjon. De az már nagy hiba volt, hogy az említett időpont előtti, a volt I-es munkacsoportban ledolgozott időszakot átminősítsék és az érintett személyek nyugdíjazásánál a korkedvezményre való jogosultságukat ne ennek megfelelően alkalmazzák, hanem a volt II-es munkacsoportra érvényes korkedvezmény szerint.

Ezt a hibát igyekezett kiigazítani a kormány egy sürgősségi rendelettel még mielőtt hatályba lépett volna a törvény, meghosszabbítva 5 évre a korkedvezményre való jogosultságot azok számára, akik 2001. április 1. előtt a volt I-es munkacsoportban tevékenykedtek. Természetesen  a számításba vett  tevékenységi idő csak az említett időpont előtti időszakra vonatkozott. 

2006-ban egy újabb sürgősségi kormányrendelettel még meghosszabbították az említett jogok érvényesítésének lehetőségét, de a 2011-ben elfogadott új nyugdíjtörvény már megszüntette ezt a jogot. Egy erős érv amellett, hogy meg kellett volna tartani a szóban forgó korkedvezményt: mindazok, akik a volt I-es munkacsoportba voltak besorolva már akkor is nagyobb társadalombiztosítási járulékot fizettek, mint a II-es és III-as munkacsoportba besorolt személyek, nem beszélve arról hogy visszamenőlegesen degradálták őket a II-es munkacsoport szintjére, ami a korkedvezményt illeti.

Végre sikerült

Az új nyugdíjtörvény sok méltánytalanságot produkált a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megvalósítása címén. „A hatályba lépést követően elhatároztuk Máté András frakcióvezetővel, hogy törvénytervezettel próbáljuk helyrehozni a volt I-es munkacsoportbelieket érintő hibát. És íme, két évi hosszú és kínos várakozás után a Parlament elfogadta a törvénytervezetet” – közölte örömmel a képviselő.

Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó jogfosztott kategória ezek után ugyanabban korkedvezményben részesül a 2001 április 1. előtti időszakért, mint a jelenlegi speciális munkakörülmények között tevékenykedő személyzet. „Példaként: a most elfogadott törvény szerint az, aki 2001 előtt 20 évig dolgozott a volt I-es munkacsoportban 10 év korkedvezményben részesül. Az eddigi szabályozás szerint csupán 4 év lett volna a korkedvezménye, tehát jelentős a különbség” – magyarázta Kerekes Károly.

A törvényt minden valószínűség szerint  Románia elnöke is hamarosan aláírja, így még az idén hatályba léphet.