
Fotó: Boda L. Gergely
Pókakeresztúron kalákázik a Romániai Falugondnokságok Szövetsége július 21. és 26. között. A társasmunka célja nem kimondottan a pókakeresztúri HIFA-park építése, hanem a munkálatok elkezdéséhez szükséges épületek felépítése. Azonban ennél többről van szó – állítja a szövetség elnöke, Balás Sándor unitárius lelkipásztor.
2014. július 22., 13:142014. július 22., 13:14
Dél körül érkezünk a településre, ahol a református templomtól nem messze lévő egyhektárnyi, parlagon hagyott, üres telken legelőször két fűben ülő embert, és a mellettük heverő lapátokat, gereblyéket pillantjuk meg. Jó helyen járunk? – érdeklődtünk. Bólintanak, miközben a telefonáló Balás Sándor felé biccentenek, akitől megtudtuk: egyelőre nem fogtak neki a munkának, mert nem érkezett meg az építőanyag. Alighogy ez elhangzott, megérkezett a deszkákat és cementes zsákokat szállító jármű.
Tavasz óta tart az egyeztetés
„Tavaly év vége felé hallottam a HIFA-parkról, és a munkatársainkkal eldöntöttünk: ha idén is nyerünk a Bethlen Gábor Alap meghívásos pályázata keretében, az összeget ennek az ügynek szenteljük” – mesélte a Magyarzsákodon szolgáló lelkipásztor, majd hozzátette: „Hála Istennek nyertünk! Felvettem a kapcsolatot Simon Judittal, az egyesület elnökével, aki nagyon örvendett a megkeresésnek. A másfél millió forintot a kalákázók elszállásolására, étkeztetésére, illetve a Romániai Falugondnokságok Szövetségének eszköztárának bővítésére fordítjuk”.
Hasonlóképpen fogalmazott Besenyei Sarolta, a HIFA-park projektmenedzsere, akit telefonon sikerült elérnünk: „Nagyon örültünk a megkeresésnek. Balás Sándorékkal márciusban találkoztunk először, ezután körvonalazódott a kaláka programja is: ezen a héten tulajdonképpen a majdani nagy építkezést előkészítő munkálatok zajlanak, azaz egy irodát építenek a munkavezetőknek, továbbá egy szerszámok és anyagok tárolására alkalmas ideiglenes raktárhelyiséget és mellékhelyiségeket”.
Nem a fölöslegből adnak, önmagukat adják
Ottjártunkkor féltucatnyi ember várakozott, de az unitárius lelkész bizakodva jelentette ki: hiszi, hogy ez a munka a következő napokban kiteljesedik, és úgy zajlik majd, ahogy ők elképzelték. „Ennek a munkának három hozadéka lesz: elsősorban segítünk a HIFA-park létrehozásában. Másodsorban egy kicsit hozzájárulunk a kaláka népszerűsítéséhez, újjáélesztéséhez. A kaláka, a közbirtokosság mellett a székely rendtartó falvak egyik megtartó ereje volt, és én is azt vallom, hogy ez a segítési forma a hiteles élet egyik lehetősége. Végül, de nem utolsó sorban meg szeretném jegyezni, hogy talán a legfontosabb és legszebb dolog az, hogy a kalákázó ember nem a fölöslegéből ad, hanem önmagát adja: idejét, erejét, verítékét” – fogalmazott.
Messziről jöttek segíteni
A szervezőktől megtudtuk, a következő napokban naponta húsz-huszonöt ember segítségére számítanak. Besenyei Saroltát is sok vásárhelyi hívta fel, ezenkívül megszólították a falugondnokokat és néhány pókakeresztúri lakos segítségére is számítanak. Nagy Erzsébet, a Neamţ megyei Háromkút falugondnoka éjjel négy órakor kelt, hogy hétfő reggel nyolc órára Pókakeresztúron lehessen: „Szeretettel jöttünk, hogy segítsünk embertársainkon” – mondta a húsz éve szolgálatot teljesítő hölgy. A mellette álló Nagy Róbert három éve Gyergyóremete falugondnoka, és ő is szívesen jött segíteni, hiszen amint fogalmazott: „az ügy közös”.
Beszélgetésünk végéhez közeledett, amikor megérkeztek a várva-várt anyagok is, és az eddig tétlenkedő, várakozó maroknyi ember munkához látott: elkezdték lepakolni, elhordani, egymásra tenni a gerendákat, közben Balás Sándor emelő után ment, de kiderült, nincs ilyen a faluban: „Nem baj, lesz nekünk kezünk” – hangzott az elszánt válasz.
5,5 millió euró értékű projekt
A mintegy 5,5 millió euró értékű HIFA-park projektje két évvel ezelőtt kezdett körvonalazódni, és a pókakaresztúri egyhektárnyi területre az egyesület vezetői két épületegységet terveznek:
az egyik 75 fogyatékkal élő személy számára nyújtana állandó lakhatást, a másik épületcsoport, az ún. Respiro Központ – Kelet-Európában egyedülálló módon – sérült embereknek szállodarendszerben nyújtana ideiglenes szolgáltatásokat.
Hivatalosan is bejelentették a Sütő András író és Constantin Romanu Vivu tiszteletére állítandó szobrok ötletpályázatának eredményeit. A város identitását azok a személyiségek formálják, akiknek emléke előtt köztéri alkotásokkal róják le tiszteletüket.
A szászrégeni elkerülőút kivitelezésére 2022 óta próbálnak szakcéget találni, mindeddig sikertelenül. Az országos közbeszerzést óvások és perek sokasága teszi egyre átláthatatlanabbá. Jelenleg két ajánlat van az ötszáz millió lejes munkálatra.
Két személygépkocsi ütközött össze Segesvár és Dános között szerdán este, két ember a járműbe szorult, a forgalmat is leállították egy időre az országúton mindkét irányban. Az egyik sérültet életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Nyolc hónap alatt kell elkészülnie annak a Sütő András-szobornak, amelyet a beküldött alkotások közül nyertesként kiválasztottak a marosvásárhelyi városháza által megbízott szakemberek. Egész alakos lesz.
Több mint háromszáz háztartás maradt gáz és fűtés nélkül szerdára virradóan Oláhkocsárdon, miután a helyi gáznyomás-szabályozó állomáson robbanás történt és tűz ütött ki. A hatóságok sürgősségi megelőző intézkedéseket tettek érdekükben.
Szivattyúkkal biztosítják a folyamatos vízellátást Szászrégenben és környéken, miután a Görgény-folyó vize részben befagyott, illetve hordalékossá vált, így nem alkalmas nyersvízként való felhasználásra. Hosszú távú alternatív megoldást keresnek.
Tűz ütött ki egy lakóházban a Maros megyei Bazédon, a lángok megfékezéséhez több hivatásos és önkéntes tűzoltóegység beavatkozására volt szükség.
Tizenkettedik alkalommal szervezi meg a Milvus Csoport a vízirigó országos téli számlálását, amelyhez természetkedvelők és önkéntesek csatlakozását is várják.
Drasztikus, 23 százalékos áremeléssel indult az év a Maros megyei ivóvíz-szolgáltatásban. Bár az Aquaserv kisebb drágulást vetített előre, az uniós pályázati kötelezettségek, az infláció és az áfa együttesen tíz lej fölé emelte a köbméterenkénti árat.
Bő egy hete kérte a marosszentgyörgyi községvezető az útügytől, hogy tömjék be az országúton keletkezett gödröket, de egyelőre nem kaptak választ. Nemcsak Maros megyében jelentek meg a „semmiből” a kátyúk.
szóljon hozzá!