Fotó: Boda L. Gergely
Pókakeresztúron kalákázik a Romániai Falugondnokságok Szövetsége július 21. és 26. között. A társasmunka célja nem kimondottan a pókakeresztúri HIFA-park építése, hanem a munkálatok elkezdéséhez szükséges épületek felépítése. Azonban ennél többről van szó – állítja a szövetség elnöke, Balás Sándor unitárius lelkipásztor.
2014. július 22., 13:142014. július 22., 13:14
Dél körül érkezünk a településre, ahol a református templomtól nem messze lévő egyhektárnyi, parlagon hagyott, üres telken legelőször két fűben ülő embert, és a mellettük heverő lapátokat, gereblyéket pillantjuk meg. Jó helyen járunk? – érdeklődtünk. Bólintanak, miközben a telefonáló Balás Sándor felé biccentenek, akitől megtudtuk: egyelőre nem fogtak neki a munkának, mert nem érkezett meg az építőanyag. Alighogy ez elhangzott, megérkezett a deszkákat és cementes zsákokat szállító jármű.
Tavasz óta tart az egyeztetés
„Tavaly év vége felé hallottam a HIFA-parkról, és a munkatársainkkal eldöntöttünk: ha idén is nyerünk a Bethlen Gábor Alap meghívásos pályázata keretében, az összeget ennek az ügynek szenteljük” – mesélte a Magyarzsákodon szolgáló lelkipásztor, majd hozzátette: „Hála Istennek nyertünk! Felvettem a kapcsolatot Simon Judittal, az egyesület elnökével, aki nagyon örvendett a megkeresésnek. A másfél millió forintot a kalákázók elszállásolására, étkeztetésére, illetve a Romániai Falugondnokságok Szövetségének eszköztárának bővítésére fordítjuk”.
Hasonlóképpen fogalmazott Besenyei Sarolta, a HIFA-park projektmenedzsere, akit telefonon sikerült elérnünk: „Nagyon örültünk a megkeresésnek. Balás Sándorékkal márciusban találkoztunk először, ezután körvonalazódott a kaláka programja is: ezen a héten tulajdonképpen a majdani nagy építkezést előkészítő munkálatok zajlanak, azaz egy irodát építenek a munkavezetőknek, továbbá egy szerszámok és anyagok tárolására alkalmas ideiglenes raktárhelyiséget és mellékhelyiségeket”.
Nem a fölöslegből adnak, önmagukat adják
Ottjártunkkor féltucatnyi ember várakozott, de az unitárius lelkész bizakodva jelentette ki: hiszi, hogy ez a munka a következő napokban kiteljesedik, és úgy zajlik majd, ahogy ők elképzelték. „Ennek a munkának három hozadéka lesz: elsősorban segítünk a HIFA-park létrehozásában. Másodsorban egy kicsit hozzájárulunk a kaláka népszerűsítéséhez, újjáélesztéséhez. A kaláka, a közbirtokosság mellett a székely rendtartó falvak egyik megtartó ereje volt, és én is azt vallom, hogy ez a segítési forma a hiteles élet egyik lehetősége. Végül, de nem utolsó sorban meg szeretném jegyezni, hogy talán a legfontosabb és legszebb dolog az, hogy a kalákázó ember nem a fölöslegéből ad, hanem önmagát adja: idejét, erejét, verítékét” – fogalmazott.
Messziről jöttek segíteni
A szervezőktől megtudtuk, a következő napokban naponta húsz-huszonöt ember segítségére számítanak. Besenyei Saroltát is sok vásárhelyi hívta fel, ezenkívül megszólították a falugondnokokat és néhány pókakeresztúri lakos segítségére is számítanak. Nagy Erzsébet, a Neamţ megyei Háromkút falugondnoka éjjel négy órakor kelt, hogy hétfő reggel nyolc órára Pókakeresztúron lehessen: „Szeretettel jöttünk, hogy segítsünk embertársainkon” – mondta a húsz éve szolgálatot teljesítő hölgy. A mellette álló Nagy Róbert három éve Gyergyóremete falugondnoka, és ő is szívesen jött segíteni, hiszen amint fogalmazott: „az ügy közös”.
Beszélgetésünk végéhez közeledett, amikor megérkeztek a várva-várt anyagok is, és az eddig tétlenkedő, várakozó maroknyi ember munkához látott: elkezdték lepakolni, elhordani, egymásra tenni a gerendákat, közben Balás Sándor emelő után ment, de kiderült, nincs ilyen a faluban: „Nem baj, lesz nekünk kezünk” – hangzott az elszánt válasz.
5,5 millió euró értékű projekt
A mintegy 5,5 millió euró értékű HIFA-park projektje két évvel ezelőtt kezdett körvonalazódni, és a pókakaresztúri egyhektárnyi területre az egyesület vezetői két épületegységet terveznek:
az egyik 75 fogyatékkal élő személy számára nyújtana állandó lakhatást, a másik épületcsoport, az ún. Respiro Központ – Kelet-Európában egyedülálló módon – sérült embereknek szállodarendszerben nyújtana ideiglenes szolgáltatásokat.
Hiába fizették a vízszámlát, a pénz nem a megfelelő helyre került. Ötezer marosvásárhelyi család lehet érintett abban a kivizsgálásban, amelyet a gazdasági rendőrség egy lakótársulási gondnok ellen indított, sikkasztás gyanújával.
Három erdélyi városban végez jelentős beruházást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a magyar kormány támogatásával – közölte keddi sajtótájékoztatóján az erdélyi magánegyetem rektora.
Közel másfél órán át küzdöttek a tűzoltók a tarlótűzzel a Maros megyei Jedden szombaton este. Mintegy négy hektáron égett a száraz növényzet.
Első alkalommal világították ki március 15-én piros-fehér-zöldre a marosvásárhelyi városházát. A magyar zászló színeit a román trikolór váltotta.
„A szabadságra vigyázni kell minden nap, és mi ezt Marosvásárhelyen jól tudjuk” – mondta a Postarétet megtöltő ünneplő közösségnek szombaton Soós Zoltán polgármester, kiemelve: a márciusi ifjak bátorságát nem szabad szem elől tévesztenünk.
Tizennyolc házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök szerdán, és őrizetbe vettek egy férfit, akit több, az erdészeti ágazatban elkövetett bűncselekménnyel gyanúsítanak.
Helyi rendőrök, tűzoltók és tanácsadók veszítik el állásukat Marosludason, miután a városvezetés úgy döntött, hogy harminckilenccel csökkenti a városházi alkalmazottak számát.
Még két hét áll rendelkezésre, amíg tízszázalékos kedvezménnyel lehet törlesztetni az éves adókat és illetékeket. Marosvásárhelyen a városlakók több mint harminc százaléka élt eddig a lehetőséggel, a cégek egyelőre nem sietnek.
A tömegközlekedés jobbá tételén dolgoznak Marosvásárhelyen, ehhez kérik az utasok véleményét.
Hiábavalónak tűnik a hatóságok figyelmeztetése, az emberi gondatlanság és a szándékosan meggyújtott aljnövényzet miatt folyton lángolnak a földek tavasszal. Ráadásul a továbbterjedés veszélye mellett még árt is a termőtalajnak a tarlótűz.
szóljon hozzá!