Iskolai vallásóra: hasznos időtöltés vagy időpazarlás?

Ha a szülőnek annak idején a vallásóra volt az az óra, amikor kiengedte a gőzt, akkor a gyerekének is ezt kívánja •  Fotó: Haáz Vince

Ha a szülőnek annak idején a vallásóra volt az az óra, amikor kiengedte a gőzt, akkor a gyerekének is ezt kívánja

Fotó: Haáz Vince

A szülő mindig saját élményei alapján dönti el azt, hogy az iskolai vallásóra hasznos idő gyereke számára, vagy időpazarlás. Érdemes azonban a vallásórák tantervét megnézni döntés előtt, hisz a mai világban igencsak fontos kompetenciákra fókuszál.

Hajnal Csilla

2025. április 07., 11:262025. április 07., 11:26

A vallásórákat törvény szabályozza, ugyanúgy, ahogy a holokausztot, meg újabban a kommunizmus történelmét. Ez azt jelenti, hogy a vallásóra is a törzsanyag részét képezi, de abban az esetben, ha a szülő – vagy 18 évet betöltött diák – írásban jelzi az iskola felé, hogy nem szeretné tanulni, akkor kiiratkozhat róla.

A szülők jelentős része azonban valójában nem is néz utána annak, hogy milyen specifikus kompetenciákat ígér az adott tanterv, és hogy milyen tevékenységek vannak.

Idézet
Vagyis családfüggő, hogy hogyan döntenek a szülők az iskolai vallásórákkal kapcsolatban”

– magyarázta Zalányi Erzsébet, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgató-helyettese, református vallásoktató, a diákok „Zsike tanár nénije”.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Az Erdélyi Református Egyházkerület oldaláról le lehet tölteni a tanterv magyar változatát, bárki átnézheti. A vallásórák tantervében konkrét leckecímeket, tevékenységeket találnak a szülők, mint amilyen a szabályok fontossága az ember életében, vagy az ember felelősségei, feladatai, vagy hogyan lehetek jó vezető.

A szülők azonban legtöbbször azokból az előítéletekből indulnak ki, amelyek a vallással kapcsolatos élményeiket meghatározták,

vagy bizonyos vallásos személyiségekkel való találkozásaiknak tapasztalataiból, és ennek alapján döntenek – fejtette ki a vallástanárnő.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Öntudatos kommunikációra tanít

Ötödik osztályban a vallásóra tantervének az a címe, hogy Istennel a döntéseinkben, és a következő kompetenciákat erősíti: erények megnyilvánulása az életünkben, szófogadás, gyengédség, türelem, megbízhatóság, bátorság, szabadság, felszabadulás és a döntések. A vallásoktató kifejti, a gyerek tulajdonképpen azt tanulja meg, hogy amikor dönt, akkor ő a teremtettségének tudatában dönt, abban a tudatában, hogy őt egy gondviselő irányítja. Negyedik osztályban például

olyan történeteket hallgatnak, amelyek rávilágítanak az embertársaikkal való harmonikus együttélés példáira,

vagy játékokat kell játszaniuk, amelyek a csoporton belüli pozitív légkör kialakulását, fejlődését segítik, ugyanakkor gyakorolják az asszertív kommunikációt, bátorító gesztusokat sajátítanak el.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A Református Kollégium igazgató-helyettese maga is benne volt a református vallásórák tantervének megírásában 12 évvel ezelőtt. Mint mondja, az egyik nagy kompetencia kérdéskörének tárgyalásába az identitás és a vallási pluralizmus tiszteletben tartását is be kellett venniük, amikor kezdett liberálisabb lenni a társadalom.

Idézet
Tőlünk, vallástanároktól is azt kérték, hogy feltétlenül oda kell figyelni arra, hogy a vallástantervben is benne legyen a tolerancia,

illetve a mindennemű identitást kereső emberek elfogadása” – világított rá Zalányi Erzsébet a vallásórákon elsajátítható kompetenciákra.

Ki az, aki kiíratja gyerekét?

A mai szülőknek kötelező volt a vallásóra, amikor gyerekek voltak, így van a vallásórákkal kapcsolatban pozitív vagy negatív tapasztalatuk. Ha számukra a vallásóra élmény volt, örülnek, ha a gyerekük is jár vallásórára. A vallástanár szerint a hetedik, nyolcadik osztályosok esetében tényleg nagyon meg kell gondolni, hogy mivel terheljük a gyereket, azonban

ha a szülő a vallásórát annak idején nem teherként élte meg, hanem az volt az az óra, amikor kiengedte a gőzt, akkor a gyerekének is ezt kívánja.

Úgy véli, a szülő döntését az befolyásolja, hogy milyen időnek minősíti a vallásórára szánt időt, hasznosnak, vagy pedig időpazarlásnak, hiszen ma már szinte minden arról szól, hogy mire áldozunk időt.

Zalányi Erzsébet, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgató-helyettese: Marosvásárhely egy olyan város, ami megmaradt a templom és az iskola körül •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Zalányi Erzsébet, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgató-helyettese: Marosvásárhely egy olyan város, ami megmaradt a templom és az iskola körül

Fotó: Haáz Vince

A vallástanár hangsúlyozta, a tantervet kompetenciafejlesztésre kell használniuk, és attitűdöket kell nevelniük.

Idézet
A vallásos attitűd az áldottságunk, teremtettségünk tudatában való létezés módja tulajdonképpen.

Az, hogy reménységre vagyunk teremtve, és azért, hogy mások reménységét is éltessük. De ha ez az attitűd nem ismerős a szülőnek, akkor azt fogja gondolni, hogy csak arra fogják megtanítani a gyerekét vallásórán, hogy imádkozzon, és igét olvasson, és be fogják őt szorítani a Tízparancsolat eltorzított betartásába” – világított rá a vallásoktató a szülők felelősségére.

Zalányi Erzsébet nemcsak a Református Kollégiumban tanított, hanem Marosvásárhely körzeti iskoláiban is. Azt tapasztalta ezekben az intézményekben, hogy csak a Jehova tanúi ragaszkodtak ahhoz, hogy ne járjanak vallásórára a gyerekeik. A többi szülő nem íratta ki gyerekét a vallásórákról.

Idézet
Marosvásárhely egy olyan város, ami nagyon érdekesen megmaradt a templom és az iskola körül.

Ezt tapasztaljuk az iskolához való viszonyulásban és a felekezeti iskolákhoz való viszonyulásban is, és tapasztaljuk a gyülekezetekhez való hozzáállásban is. Talán a Telekiek hagyatéka lehet ez, de benne van a gyökereinkben” – foglalta össze Zalányi Erzsébet, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgató-helyettese.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 05., szombat

Új köntösbe bújtatták az adományboltot, hogy vonzóbb legyen

Megújult belső térrel, átlátható kínálattal várja a marosvásárhelyieket mostantól a város egyetlen adományboltja, miután egy baráti társaság úgy döntött, megújítja a boltot. Ezzel azt üzenik, érdemes közösségi projektekbe időt és energiát fektetni.

Új köntösbe bújtatták az adományboltot, hogy vonzóbb legyen
2025. április 04., péntek

Tanácstalanok a lakók, duzzad a sikkasztásos ügy

Figyelmeztető felhívások jelentek meg a marosvásárhelyi lépcsőházak bejáratain, amelyekben arról értesítik a lakókat, hogy ivóvíz nélkül maradhatnak az adósságok miatt. A lakótársulásoknál történt sikkasztásos ügy közben egyre duzzad.

Tanácstalanok a lakók, duzzad a sikkasztásos ügy
2025. április 03., csütörtök

Negyven hektárnyi területet tarolnak le

A kormány elfogadta csütörtökön, hogy Maros megyében 37,5 hektárnyi területet kivonjanak az erdőalapból, ezzel zöldutat adva a ratosnyai vízerőmű megépítésének.

Negyven hektárnyi területet tarolnak le
Negyven hektárnyi területet tarolnak le
2025. április 03., csütörtök

Negyven hektárnyi területet tarolnak le

2025. április 03., csütörtök

Hétvégén még lehet korcsolyázni

Az idény utolsó hétvégéje, amikor használni lehet a korcsolyákat a Maros Műjégpályán.

Hétvégén még lehet korcsolyázni
Hétvégén még lehet korcsolyázni
2025. április 03., csütörtök

Hétvégén még lehet korcsolyázni

2025. április 02., szerda

A miniszterrel veszekedtek a gazdák a száj- és körömfájás betegség kapcsán

Nemzetbiztonsági kérdés, hogy a száj- és körömfájás betegség ne jelenjen meg Romániában, hiszen tönkretenné a farmokat, a genetikai állományt és az élelmiszeripart is – hangzott el Marosvásárhelyen, ahol a gazdák gyakorlatilag veszekedtek a miniszterrel.

A miniszterrel veszekedtek a gazdák a száj- és körömfájás betegség kapcsán
2025. április 01., kedd

Tojásíró kalákát tartanak Marosvásárhelyen

Tojásíró kalákát szervez Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Marosvásárhelyen, a jelentkezők Molnár Rozália irányításával sajátíthatják el a tojásírás fortélyait.

Tojásíró kalákát tartanak Marosvásárhelyen
2025. március 31., hétfő

Sokba kerülnek a beruházások, ezért százhúsz millió lejes hitelt vesz fel Marosvásárhely

Százhúsz millió lejes kölcsönt vesz fel Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala, hogy folyamatosan pénzt tudjanak fordítani a nagyberuházásokra – nyilatkozta hétfőn a Székelyhonnak Soós Zoltán polgármester, aki az idei költségvetésről beszélt.

Sokba kerülnek a beruházások, ezért százhúsz millió lejes hitelt vesz fel Marosvásárhely
2025. március 31., hétfő

Eltűnt kiskorút keres a rendőrség Maros megyében

Már egy hete eltűnt egy Maros megyei kiskorú, megtalálásában a rendőrség segítséget kér. Ha bárki tud információval szolgálni a hollétét illetően, értesítse a hatóságokat.

Eltűnt kiskorút keres a rendőrség Maros megyében
2025. március 30., vasárnap

Sok a környékbeli diák, ezért bentlakást kap a Bolyai iskola

Szükségük van a diákoknak egy új kollégiumra, hiszen sok tanuló érkezik Marosvásárhelyre Maros megye minden szegletéből. A képviselő-testület megszavazta: a volt hatos számú iskola épületét fogják a Bolyai Farkas Elméleti Líceum bentlakásává alakítani.

Sok a környékbeli diák, ezért bentlakást kap a Bolyai iskola
2025. március 29., szombat

Tartálykocsi borult fel Székelyvaján

Egy személyautó és egy kukoricalisztet szállító tartálykocsi balesetezett szombaton reggel Székelyvaján; utóbbi jármű lesodródott az úttestről és felborult – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Tartálykocsi borult fel Székelyvaján
Tartálykocsi borult fel Székelyvaján
2025. március 29., szombat

Tartálykocsi borult fel Székelyvaján