Imádság határok nélkül

Nem volt üres a templom egy percig sem a 24 óra alatt, mindig elhangzott egy-egy ima, akár hangosan, akár a szívekben. Volt, aki végigjárta a keresztutat, amely 14 állomásból áll. A templom földszintjét körbejárva különböző élethelyzetekkel találkozhattak a résztvevők, a stációknál érdekes megvilágításban mutatták be a szenvedéstörténet, de a gyakorlati tanácsok sem maradtak el. Egy másik érdekessége a maratonnak a Siratófalra emlékeztető téglákból készült kis építmény, amelybe mindenki egy imáit tartalmazó összetűrt papírdarabot helyezhetett el. A csendességet ige- és igemagyarázat olvasásával is lehetett fokozni, erre szolgáltak az asztalon lévő áhítatos könyvek.

Előzetes jelentkezéssel ki lehetett választani egy fél órát, amely alatt hangosan imádkozhattak a résztvevők. De bárki bármikor bemehetett az áhítattal teli templomba. Ottjártunkkor Fülöp József és Jolán imádkozott, és olvasott áhítatot. A hölgy elmondta, számára ez megtisztulás az ünnep előtt. „Elcsendesedhetek, gondolkodhatok, és imádkozhatok ebben a csodálatos csendben. Sokkal mélyebb élmény, ugyanis nem vonja el semmi a figyelmet” – mondta Fülöp Jolán. „Sok mindent rejt magában az a szó, hogy imádkozni. Sok mindenért lehet könyörögni, például önmagunkért, családunkért, közösségünkért, tulajdonképpen bármiért, ami egy jóakaratú ember agyában megfordul” – magyarázta Fülöp József.

Az elcsendesítő, ugyanakkor erőt adó imamaratont jótékonysági est nyitotta meg, és asztalok melletti úrvacsorázás zárta.