Hová tűnt több mint ezerötszáz óvodás?

A teljes erdélyi magyarságra jellemző negatív demográfiai mutatók a magyar óvodai csoportok létére is kihatnak, ezzel együtt az erdélyi magyar oktatás alakulására is. Az előkészítő osztályok elindításával 2012-ben csökkent ugyan egy keveset az óvodások létszáma, mert a hatévesek átkerültek az iskolai rendszerbe, de a mutatók sokkal nagyobb változásról árulkodnak.

Haller Katalin Maros megyei magyar óvodákért felelős tanfelügyelő 2011 óta tölti be ezt a tisztséget. Elmondása szerint már csak az elmúlt öt évben is rohamosan csökken a magyar óvodások száma, és emiatt a magyar óvodai csoportok és óvónői állások száma is a megyében.

„Míg 2011-ben 7750 magyar óvodás, 399 magyar csoport és 494 óvónői állás szerepelt a rendszerben, addig 2016-ban már több mint 1500 gyerekkel kevesebbet, 6069 óvodást írattak be a szülők, és csupán 319 és fél magyar csoport indulhatott a megyében, illetve csak 400 óvónői állást tudtunk meghirdetni” – ismertette az adatokat Haller Katalin. Azt is megtudtuk tőle, hogy a német óvodai csoportok száma is drasztikusan lecsökkent a megyében: 2011-ben 28 csoport volt, 2016-ban már csak 10 német csoport indult.

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Romániában az elmúlt évben csupán 1200 óvoda működött, amely hatalmas csökkenést jelent a kilencvenes évekhez képest, amikor még 12 ezer intézmény szerepelt a rendszerben. A kilencvenes évek után következett demográfiai csökkenés és az elvándorlás az oktatási rendszert is felborította. Főként a vidéki szórványtelepüléseken szűntek meg óvodák az elmúlt években, az ott maradt gyerekek pedig kénytelenek több kilométert megtenni a következő falu óvodájáig.

Maros megyében főleg Dicsőszentmárton és Ludas környékén szűntek meg óvodák, illetve óvodai csoportok – tudtuk meg Haller Katalintól. Magyar óvodai csoport nem indulhatott az utóbbi években már Bölkényben, Ózdon, Andrásteleken sem, illetve Dicsőszentmártonban egy napközi és egy négy órás programmal működő csoport szűnt meg, Segesváron szintén, Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön, illetve Szovátán is szűntek meg óvónői posztok – tudtuk meg a tanfelügyelőtől.

Marosvásárhelyen nem működik óvoda már az Unirea Főgimnáziumban, de szűntek meg magyar csoportok a Cinege óvodában, a Méhecskében és a 9-es számú óvodában is – sorolta Haller Katalin, aki attól tart, hogy még több magyar csoportról kell lemondani, ha nem alakul ki egy egyensúly az óvodák között. A város néhány népszerűbb óvodájában ugyanis minden évben túljelentkezés van, míg máshol alig tudnak egy csoportra való kisgyereket összegyűjteni.

A közkedvelt óvodák között van a Fecske és a Stefánia óvoda, ahol több magyar kiscsoport is indulhat egy évben, ám sok lakótelepi óvodában alig gyűl össze a szükséges létszám, pedig ott is jó pedagógusok és jól felszerelt óvodák vannak. A legjobb megoldás az lenne, hogy ha beíratáskor túljelentkezéssel szembesül a szülő, akkor irányuljon más óvoda fele is – tanácsolja a szaktanfelügyelő.

Vidéken könnyebb összeírni az óvodába, iskolába készülő gyerekeket, mert ott legtöbb helyen csak egy intézmény van, ahova írathatják, de a városban ez mindig bonyolultabb, ezért is támogatja Haller Katalin a terepezést. Szerinte el kellene menni, és személyesen felmérni, hogy hány óvodáskorú gyerek van a környéken, mert sokan nem a lakhelyükhöz közeli óvodába íratják a kicsiket.

Legkésőbb januárban kell leadniuk az intézményeknek a beiskolázási tervet, amelyből kiderül majd, hogy jövőre hány csoport, illetve osztály indulna a megyében.

A népszámlálások után

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben országszerte 37 százalékkal kevesebb gyerek született, mint 1990-ben. Maros megyében 1992-ben 610 053 lakost regisztráltak, ebből 252 651 magyar ajkú, 2002-ben 580 851 lakost számoltak össze, amelyből 228 275 magyar, míg a 2011-es népszámlálás során már az 550 446 lakosból csupán 200 858 volt magyar – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.