Hogyan kell a gyerekek érzelmeit kezelni?

A világ gyönyörű, de nem azért hiszi ezt el nekünk a kisgyerek, mert kijelentjük neki, hanem mert viselkedésünkkel ezt adjuk tudtára, mesével, meséléssel, bábjátékkal „szeretjük bele a világot a szívébe” – magyarázta Kádár Annamária pszichológus, aki előadásában az érzelmekről, azok kezeléséről, az érzelmi intelligencia jelentőségéről, mesékkel, bábokkal történő fejlesztésről, kortárs- és népmesékről, életmesékről, belső képalkotásról, átkeretezésről, pozitív beállítódásról beszélt.

Az érzelmek kezeléséről

A kisgyerek nem uralja az érzéseit, 6-7 éves koráig az érzelmek irányítják. Ezért nem lehet, és nem is szabad kérdőre vonni azért, ha rossz a kedve, dühös, nem akar kommunikálni. Sok felnőtt sem tudja kellőképpen irányítani az érzelmeit, holott fontos lenne kezelni az érzelmeket, elfogadni, illetve szeretni önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Saját magunkhoz való pozitív viszonyulásunk, elfogadásunk nem egyenlő azzal, hogy nem akarunk többet, nem szeretnénk változtatni önmagunkon – magyarázta a pszichológus. Az a felnőtt, aki ismeri önmagát, sokkal könnyebben képes kezelni az érzelmeit, illetve a gyerek érzelmi kicsapongásait is – tette hozzá.

A biztonságos leválásról

Arra a kérdésre, hogy milyen az érzelmileg intelligens gyerek, röviden úgy lehetne választ adni, hogy az, aki amikor reggel felébred és nincs semmilyen fizikai problémája, derűs. A 3-4 éves óvodás már biztonságosan képes leválni a szülőről, beilleszkedni a kortárs csoportba, mert tudja, hogy érte jönnek, hazaviszik a nap végén. Természetesen ez a vérmérséklettől is függ, van olyan kisgyerek, akinél nehezebben működik a leválás, hosszabb folyamatot vesz igénybe.

A belső kép jelentősége

A mesékkel, bábokkal történő fejlesztéssel kapcsolatban Kádár Annamária elmondta, a gyerek nem csupán a főhőssel képes azonosulni, de a negatív szereplőkkel is, így küzdve meg az olyan negatív érzelmekkel, amelyeket esetleg a szüleivel szemben érez. Szereti őket, de haragszik rájuk, mert reggel óvodába viszik, pedig inkább otthon maradna, vagy nem veszik meg azt a játékot, amelyet éppen szeretne. A mágikus gondolkodás az óvodás korú kisgyerekekre jellemző, ennek is megvan a fejlődés során a maga jelentősége. A gyerek, aki belép a mese világába, egy olyan belső képet hoz létre, amely nem csak akkor, de élete későbbi szakaszaiban is hasznára válik. Az a gyerek, aki külső képeket kap, például sokat tévézik, nagyon nehezen válik később olvasóvá, hiszen a készen kapott képek miatt nem alakul ki a belső kép.

Életmesék

A kortárs vagy népmesék mellett saját életünk meséje is érdekes, vonzó a kisgyerek számára – tért ki az életmesék jelentőségére a szakember. A barátságról, a családi kapcsolatokról, a környezetünkben élő emberekről sokat lehet mesélni. A gyerek saját magáról is szereti hallgatni mesét, ha elmondjuk neki egy napját, újból átéli mindazt, ami jó, izgalmas, vagy újszerű volt aznap számára. A családról sok történet létezik, élők és már eltávozottak találkozhatnak ezekben a történetekben, amelyek azt üzenik a gyereknek, hogy jó hely ez a világ, érdemes volt megszületni. A konfliktusok, bár léteznek, megoldhatók, a nehézségeket, mint a népmesében, kellő kitartással, erővel, sikerül legyőzni.