
A Színház térre állítanák a Sütő-szobrot
Fotó: Haáz Vince
Újabb próbálkozás történik Sütő András szobrának felállítására Marosvásárhelyen, 16 évvel az első döntés után. A marosvásárhelyi tanácsosok ismét szavaznak arról, hogy emléket állítanak az erdélyi magyar irodalom meghatározó alakjának.
2025. szeptember 23., 17:352025. szeptember 23., 17:35
A Mezőségen, Pusztakamaráson született, de élete jelentős részét Marosvásárhelyen töltött Sütő András írónak már 2009-ben szobrot akart állítani a marosvásárhelyi városháza. Az író nemcsak az erdélyi magyar irodalom jeles képviselője, hanem a vásárhelyi véres márciusi események egyik legismertebb áldozata is volt, fél szemét elvesztette, amikor megverték.
Sütő András 2006-ban hunyt el, és
2009-ben szavazta meg első alkalommal a helyi képviselő-testület, hogy köztéren szobrot állít emlékének. Az akkori döntés arról szólt, hogy mellszobrot állítanak a Szentgyörgy térre, az író egykori házának közelében. Ezt a határozatot azonban Dorin Florea akkori polgármester nem hajtotta végre.
2012-ben egy újabb határozat született a szoborállításról, akkor a mellszobor helyett egy egész alakos szobor felállításáról döntöttek.
2014-ben újra visszatértek a Sütő András szoborra, és az akkori képviselő-testületi tagok eldöntötték, hogy a Színház téren állítanak fel egy szobort. Akkor felmerült annak a lehetősége, hogy egy padon ülő szobrot készíttessenek Sütő Andrásról, amely emberközelibb és mégis méltó emléket állít az írónak.
A szoborállításnak az évek során nemcsak politikai akadályai voltak.
Ennek legutóbbi példája, hogy amikor a Bethlen Gábor-szobrot állították, akkor az Erdélyi iskola szoborcsoport is köztérre került.
Sütő András szobrának azonban sokáig nem volt méltó társa. Eredetileg a marosvásárhelyi tanácsosok azt szavazták meg, hogy az író szobrának párja Ştefan Guşă tábornok mellszobra legyen. Utólag azonban visszavonták ezt, hiszen a tábornok 1989-ben Temesváron a tömegbe lövetett, így semmiképp sem volt méltó, hogy Marosvásárhelyen emléket állítsanak neki.
Idén tavasszal, amikor a marosvásárhelyi költségvetést elfogadták, Kovács Mihály Levente a városi RMDSZ vezetője, marosvásárhelyi alpolgármester azt mondta, hogy a büdzsében pénzt különítettek el egy ötletpályázat megszervezésére, amelynek eredményeképp Marosvásárhelyen felállítják Sütő András szobrát. A emlékállítás azért is időszerű, mert
Az ígéret óta eltelt fél év, és a szeptemberi soros tanácsülés napirendjén szerepel két határozattervezet, amely Sütő András és Constantin Romanu Vivu szobrának felállításáról szól.
Romániában elsőként Székelyudvarhelyen avatták fel Sütő András szobrát 2013-ban. Archív
Fotó: Farkas Antal
Constantin Romanu Vivu 1821-ben született Beszterce-Naszód megyében. 1848. október 18-án Szászrégenben légióprefektussá választották, megszervezte a XII. Román légiót, 1849. január 29-én magyar- és forradalomellenes tevékenységéért kivégezték Marosvásárhelyen.
A marosvásárhelyi városháza honlapján található határozattervezetek értelmében mindkét köztéri alkotás elkészítését egy ötletpályázat előzi meg. Az érdekelt művészek
a Sütő András bronzszobrát a Színház térre kell betervezzék, egy talapzatra,
míg a Vivu-szobornak a nagykórház szomszédságában lévő Hősök parkjában lesz a helyen, szintén talapzaton.
A pályamunkákat egy héttagú zsúri fogja értékelni, és mindkét szobor esetében a legjobbnak ítélt alkotás készítője 85 ezer lejes díjat vehet át. Az ötletpályázat meghirdetésének elfogadása az első lépés a szobrok elkészítéséhez.
Sütő András szobra Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhelyen a művelődési ház mellett található Sütő András bronz mellszobra, amelyet Zavaczky Walter helyi szobrászművész készített és 2013-ban avatták fel. Ez volt Sütő András első erdélyi szobra, és az udvarhelyi közösség díszpolgárává választása tiszteletére állították.

A Sütő András Baráti Társaság székelyudvarhelyi tagjainak és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kezdeményezésére, illetve számos irodalombarát támogatásával vasárnap délután, az országban elsőként Székelyudvarhelyen avatták fel Sütő András szobrát.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
szóljon hozzá!