Gyergyószárhegyi siker a Marosszéki Lófuttatáson

A ló hűséges társa maradt az embernek a földművelő munkában, a csatatéren, szabadságharcban, utazásban, virtusban és sportban. A ló és lovaglás a magyar kultúra része, népköltészetünkben, mesevilágunkban is fellelhető a ló iránti mitikus tisztelet. A 21. század globalizálódó, ellentmondásos világában, amikor minden nép erősíteni kívánja sajátos, egyedi értékeit, sajátos alkalom kínálkozik a magyar lovaskultúra újjáélesztésére is – ezzel a tudattal és céllal szervezték meg ismét a hétvégén a Marosszéki Lófuttatás nevű lovaglóversenyt a Kis-Küküllő mente egyik félreeső kistelepülésén.

A lovak és lovasok már pénteken megérkeztek a székelyvéckei táborhelyre, és mire szombaton délelőtt az érdeklődő közönség is özönleni kezdett a faluba, a huszárok kifényesítették csizmáikat és kardjaikat, a lovasok föltették fejükre a „kobakot” és közösen sorakoztak fel a falu főterén, ahol a helyi plébános szentelte meg őket, majd a több száz fős közönség kíséretében vonultak ki a falu fölötti Herés völgybe, a rendezvény helyszínére. A lófuttatásban résztvevőket a Mátyás- és Württemberg-huszárok, valamint a magyar királyi 9. honvédezred marosvásárhelyi hagyományőrzői vezették fel, majd a versenyzők kipróbálhatták a pályát. A szakemberek szerint az előző napok időjárása miatt a terep kissé mély volt, de az idő kitűnően alakult a verseny és a közönség számára.

Legjobbak a legjobbak között

Maros Megye Tanácsának alelnöke, Kelemen Márton fővédnök és Fekete Pál polgármester köszöntője után a debreceni Csontos János szakkommentátor vette át a szót, míg a zsűriben Miholcsa József marossárpataki huszáralezredes, a mezőpaniti Borbély Melánia sportlovas, Huszár Ákos lovas és Juhász Imre, Magyarország legismertebb számadó csikósa kapott helyet.

Az előfutamok és a középdöntő szüneteiben a mezőcsávási fúvószenekar gondoskodott a hangulatról, míg a szakkommentátortól számos érdekességet tudhatott meg a közönség. Például azt, hogy Erdélyben a legelterjedtebb magyar lófaj a lipicai. A ménest 1590-ben alapították, 1806-ban telepítették Erdélybe. De az is kiderült: a mezőhegyesi ménes idősebb, mint az Amerikai Egyesült Államok, az első magyar lófuttatásra pedig 1827-ben került sor. A szünetekben a Kerecsensólyom hagyományőrző egyesület tartott honfoglalás korabeli íjász és szablyás harci bemutatót, míg Benkő József hadtörténész az első világháborút kirobbantó, ezelőtt száz évvel elkövetett szarajevói merényletről emlékezett meg, illetve bemutatta a marosvásárhelyi 23-as határvadász alakulatot, mint hivatalosan elismert második világháborús magyar hagyományőrző csapatot.

És mielőtt a nap fénypontjára, a véckei lófuttatás döntőjére sor került volna, Juhász Imre hortobágyi csikós az „asszonyverő” karikás ostorcsattogtatást mutatta be, majd a rajtvonalhoz állt a négy legjobb zsoké: Zsigmond János, Nagy Zoltán, Fazakas Géza és Seres Tamás. A szoros és szilaj futam végén Fazakas Géza futott be, a tavalyelőtti Székely vágta és a tavalyi véckei futam győztese, Herceg hátán.

A délutáni díjosztó pillanatok után a 38 éves gyergyószárhegyi győztestől megtudtuk: hobbilovasnak tartja magát, részt vett már a gyergyói Szőrén vágtán, de a Székely vágtán is, és idén is indul. Lovának dédnagyanyja ügető, apja lipicai csődör volt, Herceg pedig díjugratásban, fogathajtásban, távlovaglásban és galoppversenyben is kitűnő eredményeket ér el. Gézának és Hercegnek ez volt az első közös versenye, és csupán kilenc nap felkészülési idő állt rendelkezésükre: ahhoz képest, hogy nagyon jó ellenfeleik voltak, sikeresen vették a megmérettetést.

Programok kicsiknek-nagyoknak

A vágta után a rendezvény a falu sportpályáján folytatódott, ahol Kiss Annamária népdalokat és nótákat énekelt a színpadon, majd a több száz fős közönség örömére fellépett a Páva-döntős nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes is. Náluk már csak a sepsiszentgyörgyi Pászka Lehel és Kodolányi Réka fekete kaftános harcművészek lovas íjász bemutatója bizonyult sikeresebbnek: ők megmutatták, hogy a vágtázó lóról nyeregben ülve vagy függve, vagy éppen az állat hátán állva hogyan lehet álló vagy mozgó célpontra nyilazni. Ezt követően öt huszár vállalkozott bemutatóra, karddal kellett „ellenségeik” fejét lecsapniuk, majd a „diadalkoszorúkat” összegyűjteniük. 

Közben a gyerekek sem unatkoztak, nekik Gyermekkuckó kézműves sarokkal, arcfestéssel és lovaglással kedveskedtek a szervezők. A nap végéig mindenki kedvére ehetett-ihatott, vásárolhatott, szórakozhatott, hisz a színpadon volt operett-előadás is, patkolókovácsot is meg lehetett ismerni, majd este több mint kétezren vettek részt az István, a király című rockopera előadásán, amelyet ezúttal a Kabai Nyári Színház mutatott be az erdélyieknek.

Turisztikai potenciállal bír

A székelyvéckei vágta nem egy klasszikus lóverseny, de alkalmat ad arra, hogy a ló kultuszkörébe tartozó emberek találkozhassanak – jegyezte meg a Székelyhon.ronak Kelemen Márton fővédnök. A ló valamikor szerves része volt a magyar ember életének, de ez ma már egyértelműen rehabilitációra szorul, hogy az ilyen alkalmakkor az ember ismét közel kerüljön a lóhoz, lovagláshoz, és magáénak érezhesse azt – mondta el a megyei tanács alelnöke, aki elismerte: Székelyvécke jó hely egy ilyen rendezvény számára, de mivel a rendezvény fennakadásokat okoz a település közlekedésében, a szervezők azon is gondolkodnak, hogy az egészet kiköltöztetik majd a falu határába.

Ennek ellenére a vágta már most megmozgatja az embereket főleg Maros megyéből, de komoly turisztikai potenciálja is lehet a jövőben ennek a rendezvénynek. Csontos János szerint a véckei futam Maros megye „terméke” lesz, és ugyanolyan nagy eseménnyé válhat, mint a Székely Vágta vagy a Partiumi Vágta.

Fekete Pál polgármester szerint ez a rendezvény, bár meg van „fűszerezve” kulturális programokkal, mégis a lóról szól. A program minden igényt kielégít, és nem az a lényeg, hogy évről évre nagyobb, hanem hogy minőségileg jobb legyen az esemény. A tömeg szempontjából a futam már most túlnőtte magát Székelyvéckén, ilyenkor sokszorosára növekszik a falu négyszáz fős lakossága.

A közösségnek nincs anyagi haszna a rendezvényből, de az itteni emberek olyan szintű kulturális programot kapnak, amit máshol nehezen tudnának elérni. A rendezvény ugyanakkor jót tesz a település hírnevének: a résztvevők eljönnek a világ eme félreeső településre, és mindenki hall Székeyvéckéről az esemény kapcsán – elemezte portálunknak a rendezvény helyi hatásait Fekete Pál polgármester.