Gazdanap a Csűrszínházban

A látogatók között szép számmal voltak magyarországi mezőgazdasági szakemberek, de jelen volt Maros megye alispánja, Nagy Zsigmond is, ami pedig még örvendetesebb, hogy sok marosvásárhelyi városi lakost láttunk a Csűrszínház udvarán. Ez utóbbi azt bizonyítja, hogy immár a városi emberek is érdeklődnök a gazdák problémái, gondjai, de sikerei iránt is. Ez pedig igencsak rendjén van, hiszen a városi ember mindennapi betevőjének jó része a gazda munkájának eredményeképpen kerül az asztalra.

Mintegy stresszoldó bevezetőként a reggeli órákban előbb a Kozma Ödön agrármérnök festészeti kiállításának megnyitóján vettek részt a látogatók, ezután átcsaptak gazdálkodóba: bejárták a szabadtéri termék-, népművészti tárgy-, vetőmag- és gépkiállítást Kiss Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének (RMGE-Maros) pályázatvezetőjével, majd a szervezet regionális oktatási központjának vezetője, Szász Zoltán megnyitotta a szakmai rendezvényt.

Csomós Attila, az RMGE-Maros elnöke bemutatta a szervezet rövid- és hosszútávú programját, Nagy Péter Tamás, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a 2014-2020-as vidékfejlesztési program főbb pontjait ismertette. Az aktuális mezőgazdasági támogatásokról az APIA és AFIR tisztségviselői számoltak be. A nemzetközi és Kárpát-medencei együttműködés lehetőségeit, a határon túli gazdaszervezetek segítési módozatait dr. Torda Márta, a Magyar Földművelésügyi Minisztérium (MFM) főosztályvezetője taglalta, dr. Péter Mihály, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Pest megyei elnöke pedig a NAK gazdatámogató rendszeréről beszélt. PhD. Somogyi Norbert az MFM vezető főtanácsosa a fiatal gazdák versenyképességének lehetőségeit taglalta. A Kis-küküllő LEADER egyesületének elnöke, Borbély Emma, valamint Antal Zoltán és Orbán Lehel a sikeres pályázatokról tartott előadást, ezt illusztrálta gyakorlati példával az egrestői Eldi pékség vezetője, Kabai Elek Csaba. Egy nálunk most bontakozó tevékenység, a fűszerpaprika alternatív jövedelemszerzési módozatairól a szakma legjelentősebbike, a Csongrád megyei NAK képviselője, dr. Somogyi György tudományos kutató beszélt. György Sándor mérnök a Hortprodimpex Kft. vezetője a fekete berkenye termesztéséről tartott előadást.

„Lenyűgöző a gazdatársadalom tájékoztatásának az ilyen ötvözése, ahol egyszerre van jelen szakma, népművészt, kézműipar, néptánc. Ez a mixtúra hozza azt a csodát, hogy hagyományokról, tudományról, kereskedelemről, termelésről, termeszetésről, technológiáról egyszerre esik szó. Érdekes volt számomra ismerkedni például a havasi mézzel, ami nálunk ismeretlen. Nagy élmény volt látni a székely ruhákat, de legfőbbképpen azt, hogy az előadások után fehér asztal mellett ülve, kötetlenül beszélgetve ismerjük meg egymást, egymás munkáját. Hiszem, hogy csak úgy állhatunk talpra az uniós körülmények között, ha egymást segítjük, a két szaktárca kooperációban dolgozik egymást kölcsönösen segítve, s nem hagyjuk magunkat Brüsszel által lerázni” – mondta el portálunknak dr. Pauk János, a Szegedi Gabonakutató Intézet Rt. tudományos igazgatója.

„Tartalmas találkozó volt, ami szerencsésen egyesítette a szakmaiságot és a kulturális értékeket. Nagy élmény volt számomra, hogy bár már valamelyest ismerem az erdélyi gazdák helyzetét, még többet megtudhattam az itteni gazdák örömeiről, gondjairól, azokról az erőfeszítésekről, amelyekkel igyekeznek megvalósítani a talpon maradást, s igyekeznek a lehetőségek függvényében előbbre lépni” – osztotta meg gondolatait a Hírlap olvasóival a Csongrád megyei NAK képviselője, Somogyi György tudományos kutató.