A marosvásárhelyi Klastrom utcában sétálóknak biztosan feltűnt a napokban: felújítják a Súrlott Grádics tetőszerkezetét. A patinás múltra visszatekintő egykori vendéglő épületét napjainkban nem kíméli a sors: pár évvel ezelőtt  a polgármester akarta lebontatni, napjainkban pedig cserepeslemezre cserélik a B kategóriás műemlék fedelét. Aggodalomra adhat okot, hogy mindezt a műemlékvédelmi törvényekkel összhangban teszik-e, és egyáltalán mi folyik a háttérben. Amíg a szakemberek tanakodnak, a munkálatok gyors ütemben haladnak.

Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakember elmondta: csak a felújítási terv és a munkálatokat célzó engedélyek elemzése után tud választ adni arra a kérdésre, hogy betartja-e a szabályozást a munkálatok megrendelője és kivitelezője. Ezek közül is a Szebeni Területi Műemlékvédő Bizottság által láttamozott és Nicolae Băciuţ, a Maros Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság vezetője által jóváhagyott engedély lehet a legsokatmondóbb, tette hozzá. A dokumentumok beszerzését azonban Florina Daniela Miheţ, Marosvásárhely főépítésze nem tette lehetővé: arra hivatkozva, hogy nem vagyunk az ügyben személyesen érintve.

A tervező szerint nincs szabálytalanság

Petru Alexandru Gheorghiu, az építkezési tervet készítő műépítészt felvetésünkre, miszerint egy műemlékvédelmi felújítás során hagyományos anyagokat kell használni, elmondta: ez nem szabály, és pontosan ezért vannak a szakbizottságok, hogy az ilyen jellegű kérdésekben döntsenek. Gheorghiu kifejtette: az általa készített tervben, amelyet állítása szerint a Maros Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság és a polgármesteri hivatal illetékesei is jóváhagytak, cserepeslemezes felújítás szerepel, méghozzá a tulajdonos kérésére. A műépítész szerint a cserepeslemezen kívül két megoldás kínálkozott: vagy cserepet vagy – az eredeti tetőfedő alkalmasságot – zsindelyt tesznek, majd hozzátette: egyetlen zsindelyfedeles ház sincs már a városban, ráadásul drága is, a cserepet pedig nem bírják meg a falak. Ha mégis a cserép mellett döntöttek volna, akkor át kellett volna alakítani a tetőszerkezeti ácsmunkát, ezt pedig nem akarták. Ekkor merült fel a cserepeslemez használata, amely könnyű, és nem terheli a ház szerkezetét. A szakember szerint a jelenlegi megoldás nem teszi tönkre a műemléket, mert az bármikor zsindelyfedelesre alakítható, sokkal nagyobb kár lett volna a tetőszerkezet struktúráját megbontani.

„A Lindab jó, mert nem esik be az eső”

Az épületnek három tulajdonosa van, a hátsó rész az önkormányzaté, az utcafront felőli két házrész pedig magántulajdonban van. A jelenlegi Croco bár bérlője szerint hasznosabb a cserepeslemez fedél, mert legalább így nem folyik be a víz. A felújítási munkálatokat a Klastrom utca 3 szám alatti 1-es számú apartman tulajdonosa végzi. Ovidiu Ioan Candea elmesélte, rengeteg pénzébe került már csak az építkezési terv kifizetése is, de mindent az abban leírtak szerint oldottak meg: például szürke cserepeslemezt választottak, mert az hasonlít a patinás zsindelyek színére, a ház oldalsó részén lévő ajtót pedig visszaállították eredeti helyére, figyelembe veszik továbbra azt a szempontot is, hogy nem szélesíthetik az épületet. A bérlőnek köszönhetően végül pillantást vethetünk az építkezési engedélyre. Az ebben foglaltak megtalálhatók a polgármesteri hivatal honlapján is, eszerint a város főépítésze ez év március 6-án kiállította a 119-es számú építkezési engedélyt Ovidiu Ioan Candea megrendelő nevére, melyben jóváhagyja a Mihai Viteazul 3. szám alatti egyes számú apartman belső felújítási munkálatait, a padlás manzárdosítását, és a lakóhely kereskedelmi egységgé való átalakítását. A tulajdonos körbe is vezetett a földszinten, azt igazolandó, hogy mindent rusztikusan alakított át, és megosztotta jövendőbeli terveit is velünk: mivel tudja, hogy a hely valamikor híres volt, ezért ő is cukrászdát, vendéglőt vagy kocsmát képzel oda.

Ez az engedély nem az az engedély?

Nicolae Băciuţ, a Maros Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság vezetője viszont érdeklődésünkre kifejtette: neki egy olyan építkezési engedélyről van tudomása, melyet tavaly október 18-án bocsátott ki az általa vezetett intézmény, Parajdi Hajnalka Krisztina névre. A szakhatóság jóváhagyása értelmében a tulajdonosok változtatásokat végezhetnek, de a műemlékvédelmi törvényeket tiszteletben tartva, tehát csak hagyományos építőanyagokat használhatnak, és a tetőszerkezetet cserép kell, hogy fedje. A 2013-as engedély sehol sem említ cseréplemezt, és az intézmény igazgatója szerint a tulajdonosnak le kell azt szednie. Később megtudtuk: Băciuţ helyszíni szemlét tervez az épületnél. 

„A Súrlott Grádics Vásárhely emblematikus helye, mely kultúrtörténeti szempontból is rendkívül jelentős, másrészt a 19. század közepéről nem maradt fenn olyan nagyon sok épület a városban” – vázolta érdeklődésünkre Hegedűs Csilla, a Kulturális Minisztérium államtitkára. Szerinte a helyreállításra a tulajdonos engedélyt kért a kulturális igazgatóságtól, de ez szerint csakis hagyományos anyagokat használhat, az ablakoknak fakeretűeknek kell lennie, illetve  a tetőn cserép kell legyen. „Beszéltünk Băciuţ igazgató úrral, aki ki fog szállni a helyszínre, és megvizsgálja, hogy mi történt, és a műemlékvédelmi törvény szellemében fog eljárni” – fejtette ki portálunknak az államtitkár.

Nagyok látogatása a Grádicsban

Hivatalos dokumentumok „beszélnek” arról, hogy 1915-ben Ady Endre és Boncza Berta  itt vendégeskedett, miután Bernády György polgármester meghívta őket egy jellegzetes vásárhelyi flekkenre. Szántó György író 1929-ben a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság meghívottjaként tartózkodott a városban, s minthogy „csodákat hallott” a vásárhelyi Súrlott Grádics hírességéről, az itt fogyasztható flekkenről, hát mindjárt az esti szereplés után javasolta kollégáinak, Molter Károlynak, Kemény Jánosnak, Sényi László főtitkárnak, hogy ebben a hírneves vendégfogadóban folytassák az együttlétet. Molterék, Kemény Jánosék, Tamásiék – a vécsi Helikon tagjai – éveken át voltak a Súrlott Grádics vendégei vásárhelyi találkozásaik alkalmával.