Evangélizációs hétre került sor nemrég a Marosvásárhelyi Alsóvárosi Református Gyülekezetben. Lőrincz István lelkipásztorral és meghívottjával, Kádár Ferenccel beszélgettünk az evangélizációról, annak fontosságáról, hasznáról.
2013. szeptember 03., 17:282013. szeptember 03., 17:28
2013. szeptember 03., 17:342013. szeptember 03., 17:34
Az Alsóvárosi gyülekezetben hagyománnyá vált az Új kenyér ünnepe körül megszervezett evangélizációs hét. Ilyenkor az istentiszteletek megtartása mellett a meghívott lelkipásztorok betekintést nyerhetnek az egyházközségben működő különböző csoportok tevékenységeibe. Találkozókat szerveznek a presbitériummal, a nőszövetséggel és az ifjúsági csoportokkal. Szombaton gyülekezeti csendes napot is szerveztek, amely lehetőséget biztosított a közösségépítésre.
A gyülekezet lelkipásztora, Lőrincz István elmondta, bár az evangélizációs hetekre sokan elhívják a rokonaikat, szomszédaikat, és valamennyire megváltozik a célközönség, az alaptagok, akik vasárnapról vasárnapra eljönnek a templomba, részt vesznek az evangélizáción is. Ez egy jó alkalom a hitmélyítésre is, a megújulásra és a kapcsolatok ápolására. A hét folyamán két lelkipásztor szolgált, először Zoltán János nyugalmazott lelkipásztor, aki egyben gyülekezeti tag, majd Kádár Ferenc sátoraljaújhelyi lelkipásztor, a Sárospataki Református Teológia professzora. Az első napokban a samáriai asszonyról, majd Jairusról volt szó. A témák kapcsán azt boncolgatták, hogy mit jelent Jézushoz jönni, vele elindulni egy olyan úton, amely célba visz.
Kapcsolatok ápolása
Bevett szokás az Alsóvárosi gyülekezetben, hogy lehetőség szerint minden evangélizációra anyaországi lelkipásztorokat hívnak szolgálni. Lőrincz István ezt azért tartja nagyon fontosnak, mert úgy gondolja, ápolni kell a gyülekezetek közötti kapcsolatokat, hiszen egy nemzet vagyunk. A lelkipásztor mindig is érdeklődött a magyarországi teológia iránt, szerinte sokat tanulhatunk egymástól. 2003-ban beiratkozott egy börtönpasztorációs képzésre a sárospataki teológián. Itt találkozott Kádár Ferenccel, aki megerősítette, valóban nagyon sokat tanultak egymástól, és ő maga is szorgalmazza a közös munkát, a közös szolgálatokat.
Evangélizáció a gyülekezetben
Az evangélizációról általánosságban beszélgetve Kádár Ferenc elmondta, ez az ébredés eszköze, ahogyan ezt a pünkösdi történetben is láthatjuk. Emellett pedig belmissziós munka, amely az egymás felé való szolgálatot is jelenti. Az evangélizálás során ugyanaz az evangélium hangzik el, csak intenzívebben, a megújulásra fókuszálva. Mindkét lelkipásztor egyetértett abban, hogy amikor a gyülekezetben szerveznek evangélizációt, nem arra törekednek, hogy minél nagyobb legyen az újonnan megtértek száma, hanem arra, hogy erősödjön a gyülekezet, és ezáltal a tagok is evangélizáljanak a mindennapokban. Természetesen vannak, akik egy-egy ilyen hét után bekapcsolódnak a gyülekezetbe, és elindulnak Jézussal azon az úton, amelyről az istentiszteleteken is szó esett.
Evangélizáció a fiatalok körében
A beszélgetés során szóba jött az ifjúság, ezen belül is a fiatalok közötti evangélizáció. Sok lelkipásztorban felvetődik az a kérdés, hogy hogyan viszonyuljon az ifjúsághoz, ugyanis a számukra hosszadalmasnak tűnő prédikációk már nem keltik fel az érdeklődésüket. Kádár Ferenc szerint mindenképp új módszerekre van szükség, azonban kicsit tartózkodik ezektől. A Csillagpont Református Ifjúsági Találkozón felfigyelt egy új módszerre, mégpedig arra, hogy az előadások beszédtechnikai értelemben stand-up jellegűek, stílusuk kissé a humorestekre emlékeztetnek. A gyors, pörgős, asszociációkkal teli előadásmód teljesen megegyezik a fiatalok \"ritmusával\", értik és felkelti az érdeklődésüket. Félő, hogy az új stílus a tartalom kárára megy, ennek külön figyelmet kell szentelni, hangsúlyozta a lelkipásztor. Az Ige előtérbe helyezésével támogatja ez az előadásmódot is.
Országos szinten is egyedülálló helyzetet teremtett az a negyedik osztályos kisfiú, akitől tavaly ősszel egy egész osztálynyi diák menekült el. A jogi csatározások és több elutasítás után a gyermek végre befogadó közegre talált.
Sokan értetlenül állnak az előtt, hogy a kikotort mederüledéket a Maros-parti parkolóba hordják: a vízügyi igazgatóság iszaptalanításba kezdett, hogy biztosítsa a víz szabad áramlását, még ha ez átmeneti kényelmetlenséggel is jár a közlekedők számára.
Több évtizednyi várakozás és egy februári óvás után zöld utat kapott Sütő András szobrának kivitelezése. A szakmai zsűri elutasította a pályázat menetét kifogásoló észrevételeket, így a városi költségvetés elfogadását követően aláírhatják a szerződést.
Pontosítást küldött a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya a tűzoltókat ért bírálatokra, amelyek a közösségi médiában jelentek meg a pénteki, kerelőszentpáli tűzeset kapcsán.
Medvebiztos kukákat helyeztek ki Marosvásárhelyen a Somostetőn, ahol tavaly számtalanszor megfordult több medve is. A zárható kukáktól azt remélik, ha a medve nem talál élelmet az emberek közelében, az erdőben marad.
A Marosvásárhelyi Állatkertbe Szegedről érkeztek az új állatok, sőt az intézmény számára új faj is otthonra talált nemrég. Még karanténban vannak az új lakók, gondozóik felügyelete mellett.
Képzésekkel, gyakorlati bemutatókkal és nyílt nappal ünnepelték a polgári védelem hetét Maros megyében. Szükség is van ilyen tudatosító rendezvényekre, hiszen sokan nem tudják, miként kell viselkedni természeti katasztrófa vagy háborús helyzet esetén.
Tűz ütött ki egy lakóházban Kerelőszentpálon, a tűzoltók erőfeszítései ellenére az épület lakhatatlanná vált.
Befejezték a mikházi római erőd parancsnoksági épületének (principia) udvarán lévő kút teljes feltárását: a Maros Megyei Múzeum régészei ritka leletekre, például egy épségben maradt bronzkancsóra bukkantak.
Tizenegy házkutatást tartottak a Maros megyei rendőrök csütörtök hajnalban Marossárpatakon, fatolvajok után nyomozva. Négy férfit vettek őrizetbe, egyikük csak 17 éves.
szóljon hozzá!