Evangélizációs hétre került sor nemrég a Marosvásárhelyi Alsóvárosi Református Gyülekezetben. Lőrincz István lelkipásztorral és meghívottjával, Kádár Ferenccel beszélgettünk az evangélizációról, annak fontosságáról, hasznáról.
2013. szeptember 03., 17:282013. szeptember 03., 17:28
2013. szeptember 03., 17:342013. szeptember 03., 17:34
Az Alsóvárosi gyülekezetben hagyománnyá vált az Új kenyér ünnepe körül megszervezett evangélizációs hét. Ilyenkor az istentiszteletek megtartása mellett a meghívott lelkipásztorok betekintést nyerhetnek az egyházközségben működő különböző csoportok tevékenységeibe. Találkozókat szerveznek a presbitériummal, a nőszövetséggel és az ifjúsági csoportokkal. Szombaton gyülekezeti csendes napot is szerveztek, amely lehetőséget biztosított a közösségépítésre.
A gyülekezet lelkipásztora, Lőrincz István elmondta, bár az evangélizációs hetekre sokan elhívják a rokonaikat, szomszédaikat, és valamennyire megváltozik a célközönség, az alaptagok, akik vasárnapról vasárnapra eljönnek a templomba, részt vesznek az evangélizáción is. Ez egy jó alkalom a hitmélyítésre is, a megújulásra és a kapcsolatok ápolására. A hét folyamán két lelkipásztor szolgált, először Zoltán János nyugalmazott lelkipásztor, aki egyben gyülekezeti tag, majd Kádár Ferenc sátoraljaújhelyi lelkipásztor, a Sárospataki Református Teológia professzora. Az első napokban a samáriai asszonyról, majd Jairusról volt szó. A témák kapcsán azt boncolgatták, hogy mit jelent Jézushoz jönni, vele elindulni egy olyan úton, amely célba visz.
Kapcsolatok ápolása
Bevett szokás az Alsóvárosi gyülekezetben, hogy lehetőség szerint minden evangélizációra anyaországi lelkipásztorokat hívnak szolgálni. Lőrincz István ezt azért tartja nagyon fontosnak, mert úgy gondolja, ápolni kell a gyülekezetek közötti kapcsolatokat, hiszen egy nemzet vagyunk. A lelkipásztor mindig is érdeklődött a magyarországi teológia iránt, szerinte sokat tanulhatunk egymástól. 2003-ban beiratkozott egy börtönpasztorációs képzésre a sárospataki teológián. Itt találkozott Kádár Ferenccel, aki megerősítette, valóban nagyon sokat tanultak egymástól, és ő maga is szorgalmazza a közös munkát, a közös szolgálatokat.
Evangélizáció a gyülekezetben
Az evangélizációról általánosságban beszélgetve Kádár Ferenc elmondta, ez az ébredés eszköze, ahogyan ezt a pünkösdi történetben is láthatjuk. Emellett pedig belmissziós munka, amely az egymás felé való szolgálatot is jelenti. Az evangélizálás során ugyanaz az evangélium hangzik el, csak intenzívebben, a megújulásra fókuszálva. Mindkét lelkipásztor egyetértett abban, hogy amikor a gyülekezetben szerveznek evangélizációt, nem arra törekednek, hogy minél nagyobb legyen az újonnan megtértek száma, hanem arra, hogy erősödjön a gyülekezet, és ezáltal a tagok is evangélizáljanak a mindennapokban. Természetesen vannak, akik egy-egy ilyen hét után bekapcsolódnak a gyülekezetbe, és elindulnak Jézussal azon az úton, amelyről az istentiszteleteken is szó esett.
Evangélizáció a fiatalok körében
A beszélgetés során szóba jött az ifjúság, ezen belül is a fiatalok közötti evangélizáció. Sok lelkipásztorban felvetődik az a kérdés, hogy hogyan viszonyuljon az ifjúsághoz, ugyanis a számukra hosszadalmasnak tűnő prédikációk már nem keltik fel az érdeklődésüket. Kádár Ferenc szerint mindenképp új módszerekre van szükség, azonban kicsit tartózkodik ezektől. A Csillagpont Református Ifjúsági Találkozón felfigyelt egy új módszerre, mégpedig arra, hogy az előadások beszédtechnikai értelemben stand-up jellegűek, stílusuk kissé a humorestekre emlékeztetnek. A gyors, pörgős, asszociációkkal teli előadásmód teljesen megegyezik a fiatalok \"ritmusával\", értik és felkelti az érdeklődésüket. Félő, hogy az új stílus a tartalom kárára megy, ennek külön figyelmet kell szentelni, hangsúlyozta a lelkipásztor. Az Ige előtérbe helyezésével támogatja ez az előadásmódot is.
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
Negyvenhárom utcában terveznek kisebb-nagyobb felújításokat és munkálatokat végezni idén Marosvásárhelyen. Van, ahol már megjelentek a munkagépek és van, ahol csak később fognak, vagy egyáltalán nem.
A hegyimentők kötelező módon medveriasztó spray-t kell vigyenek az éjszakai bevetéseikre és nappal sípot, petárdát, hogy elriasszák a nagyvadakat – döntötték el a hegyimentők országos konferenciáján, Szovátán.
Kézilabda, kosárlabda, röplabda, küzdősportok, asztalitenisz és tenisz meccsek játszására is alkalmas lesz az a multifunkcionális sportpálya, amely a korszerű jégpálya mellett épül Marosvásárhelyen.
A textilhulladék kezelése továbbra is gyerekcipőben jár itthon. Az önkormányzatok felelőssége azok begyűjtése, de sok helyen hiányzik még az infrastruktúra. Marosvásárhelyen a tavaszi lomtalanítással kötik össze a textilhulladék begyűjtését.
Bizonyítottan sertéspestis miatt pusztultak el az állatok egy Dózsa György községi magángazdaságban, Maros megyében. A hatóságok korlátozásokat rendeltek el.
Helyi kézművesek és termelők várják a városlakókat és minden érdeklődőt Marosvásárhely főterére a kedden nyílt húsvéti vásárban. Délutánonként gyermekfoglalkozásokat is tartanak, kedden például tojás alakú mézes pogácsákat díszítettek a kisebbek.
Véradókra van szükség Maros megyében is, ezért arra bátorítanak mindenkit, aki egészséges, adjon vért.
A középkori lakott váráról ismert és közkedvelt Maros megyei településen jövőtől készülnek bevezetni a helyi turisztikai adót, amit a városban éjszakázó turisták kell majd kifizessenek.
Hétvégére megoldódott a gázszolgáltatás biztosítása a marosvásárhelyi garzontömbházban, ahol 62 lakrész maradt fűtési, főzési lehetőség nélkül. A sikkasztásos ügy azonban hömpölyög: megtudtuk, hogy a városházának mennyivel tartoznak a társulások.
szóljon hozzá!