Dózsagyörgy község költségvetését vitatják

A nagyközségben tizenegy önkormányzati képviselő van: hat az RMDSZ-t erősíti, amelynek tagja a polgármester is, kettő az Erdélyi Magyar Néppárt, egy a Magyar Polgári Párt és kettő az USL ernyője alatt jutott mandátumhoz. A februári rendkívüli ülésen egy néppártos nemmel szavazott, a másik néppártos, a két román és egy RMDSZ-es képviselő tartózkodott. Noha az érintettek abban a hitben hagyták el a termet, hogy nem volt meg a költségvetés elfogadásához szükséges kétharmados többség, utóbb kiderült, csak egyszerű többségre volt szükség, így bár a tizenegyből ötön nem értettek egyet vele, mégis van a községnek költségvetése.

Portik Dénes lőrincfalvi néppártos képviselő érdeklődésünkre elmondta, ő azért szavazott nemmel, mert évek óta elégedetlen, s ahányszor alkalma van, szóvá teszi a lőrincfalvi óvoda és iskola helyzetét. A tanácsos elmondta, hogy az egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanban egy összevont elemi és egy óvodai csoport működik, s a legnagyobb baj az, hogy nincs megfelelő illemhely. „A kisgyermekek és az iskolások is kénytelenek a külső mellékhelyiséget használni, a mínusz tíz fokos hidegben is. Évek óta kéri a faluközösség és én is, hogy a polgármesteri hivatal keressen megoldást erre a helyzetre, de süket fülekre találunk. Azért szavaztam nemmel, mert idén egyetlen lej nincs a költségvetésben a lőrincfalvi iskola és óvoda illemhelyének elkészítésére” – mondta az önkormányzati képviselő.

Megkerestük az itt dolgozó óvónőt és tanítónőt, hogy megkérdezzük az ő véleményüket is, de határozottan elzárkóztak ettől a témától. Airizer László a községközponti iskola igazgatója elmondta, tudomása szerint sem az összevont elemi osztályba járó 11 tanuló, sem a 17 óvodás szülei nem panaszkodtak a tanítási körülményekre.

A lőrincfalvi iskola és óvoda kapcsán Iszlai Tibor polgármestertől megtudtuk, hogy az épület a református egyház tulajdonában van, a polgármesteri hivatal bérli azt. „Nem tudunk nagyobb beruházásokat eszközölni, s nekem az az elvem, hogy olyasmibe nem is szabad befektetni, amit lehet, hogy pár év múlva már nem használunk. Nem dobjuk ki feleslegesen a pénzt az illemhely megépítésére, ami nagy költséget jelentene. Már vásároltunk egy 45 áras területet, ahova új óvodát és iskolát szeretnénk építeni. Várjuk a megfelelő uniós pályázatokat, mert önerőből nem tudunk ekkora befektetést eszközölni. Amit tudunk, és ami az idei költségvetésben benne is van, az épület külső tatarozása, felújítása” – mondta a községvezető, aki azt állítja, hogy az elmúlt 15 évben, amióta ő polgármester, mindig a tanügy volt a prioritás, ennek ellenére eddig nem került pénz a kifogásolt lőrincfalvi illemhely megépítésére. „Igaz, erre nagy akarat nincs is a részünkről” – ismerte el.

A költségvetés elutasítása kapcsán Iszlai Tibor azt nyilatkozta, hogy számára nehézséget jelent, hogy olyan tanácsosok vannak az önkormányzatban, akik nem értik, hogy mi a feladatuk. „Egyik tanácsos azt mondta, hogy azért nem szavazza meg az idei költségvetést, mert nagyok a számok, és ő semmit nem ért” – állítja a polgármester, aki nem volt hajlandó azonban nevesíteni. Iszlai szerint a nem RMDSZ-es tanácsosok azok közül kerültek ki, akik nem kaptak elég szavazatot a falvakban szervezett belső előválasztásokon, s őket a jelenlegi vezetőség haragosai választották meg, s ezért ahelyett, hogy támogatnák a munkájában, állandóan nemmel szavaznak, megpróbálnak keresztbe tenni.

A költségvetés megszavazásakor többen azért tartózkodtak, mert nem értettek egyet azzal, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottait a tengerpartra küldjék közpénzen nyaralni, továbbképzés címszó alatt. Iszlai Tibor erre a felvetésre azt nyilatkozta, hogy mindez legális, hiszen a törvény lehetővé teszi, hogy a fizetésalap egy százalékát továbbképzésekre költsék. „Évente három-négy alkalmazottat küldünk el továbbképzésre, egy-egy személy esetében ez az összeg nem haladja meg a 2500-3000 lejt. Ebből 800-900 a képzés, amelynek végén vizsgáznak és oklevelet is kapnak, a többi a szállás és ellátás. Elismerem, hogy a szervezők ezeknek a képzéseknek nagy részét a tengerparton vagy a hegyi üdülőközpontokban tartják, hogy összekössék a tanulást a pihenéssel. De vannak kötelező képzések is, így nincs miért firtatni jogosságukat”– mondta a polgármester, akitől megtudtuk, hogy idén a továbbképzésekre 20 ezer lej van előirányozva, fele annyi, mint amennyit a törvény megenged.