Díszesebb lett a Bocskai-kapu

A középiskola fennállásnak 60. évfordulóján, 2006-ban született meg egy székelykapu felállításának ötlete. A kivitelezést 2010-ben kezdték el és a következő évben fejezték be – idézi fel a kezdeteket Bíró János fafaragó mester, az alkotó. Az elkészült vázat, az üres teret kitöltötték deszkázattal, lécezettel. A vinkli alakú kapu ritkaságnak számít, de az akkori városrendész javaslatára készült így, hogy teljesen lezárják az iskola bejáratánál a teret. A kapu rendeltetése iskolakapu, a rajta levő, Bocskai Istvántól és a Bibliából származó idézetek egyértelműen az iskolára vonatkoznak. Az alkotó mégis Bocskai-kapunak nevezi az alkotást: az iskolaépület bármikor rendeltetést válthat, de a kapunak akkor is állnia kell.

Címerek kerültek a kapura

Az eredeti terv szerint a kaput további elemeknek is díszíteni kellett volna, de akkor anyag hiányában elkészítésük elmaradt. Ezt pótolták nemrégiben, amikor felkerült a kapura egy Bocskai István plakett és három címer, mindegyik fából készítve: Marosszék, Erdély és a kismarjai Bocskai család jelképe. Erdély címerét Barcsai Ákos fejedelem idejében hitelesítették és Bocskai idejében kezdték el használni – magyarázta a mester, míg a Bocskai-címer az úgynevezett „nagy címer”, amelyben két oroszlán is van (a „kiscímer” egy oroszlánnal Nyárádszereda címerében szerepel – szerző megj.).
Bár nem szeretnék túlcifrázni a kaput, Bíró János reméli, hogy az újabb elemekkel gazdagodhat, de ezt előbb a helyi bizottság is jóvá kell hagyja. Eredetileg nem volt a tervben, de a mester szeretne szeredai „relikviát”, azaz a város régi pecsétjét is felvinni a bejáratra, hogy helyi jelleget is adjon az alkotásnak. Az ovális pecsétmezőben csücskével balra hajló szív alakú pajzs van, ebben pedig a kardot tartó székely vértes kar. A Pál-Antal Sándor által felkutatott füstpecséten a kar nem látszik, de a mester talált egy süketfalvi (egykor különálló település volt, ma a városhoz tartozó Demeterfalva része – szerző megj.) dokumentumot, amelyen a N(emes) M(arosszékben) Maros Szeredai Köz(össég) feliratú viaszpecsét szerepelt, ebben pedig jól látszik a kar is.

Templomoknak is farag

Bíró János mester további munkákkal van elfoglalva, de ezekről még egyelőre nem volt hajlandó nyilatkozni. Annyit azonban elmondott: a pünkösdi konfirmációra a székelykáli unitárius templom részére készít egy egyházi címert, míg a jobbágyfalvi református templom számára a Tízparancsolat tábláit faragja meg: a két táblán római számok jelzik majd a parancsolatokat, de ráviszi az Úr szemét is. Ez a motívum a protestáns templomok kazettás mennyezetein is fellelhető, de Hoppál Mihály és Jankovics Marcell jelképtárából is inspirálódott, ezért merészeli ráfaragni egy templomi tárgyra.