Bosszúságot okozó szárnyasok

Megosztja a közvéleményt a galambok etetésének kérdése. Míg van, aki kedvét leli abban, hogy gyerekével, unokájával madarakat etessen, s közben megcsodálhassa ügyességüket, szép tollazatukat, mások szerint nem egészséges, hogy a galambokat a lakott területekre, házak, panelek mellé szoktassuk, mert ürülékük megfertőzheti az embereket is.

Pénzbírság a lakóknak

A marosvásárhelyi önkormányzat 2009-ben elfogadott határozata szerint tilos a madarak etetése a tömbházak ablakaiból, erkélyeiről. Ez a rendelet azonban nem vonatkozik a közterületekre, parkokra, sétányokra. Érdeklődésünkre Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője elmondta: városszerte vannak olyan tömbházlakók, akik erkélyeikre, ablakpárkányaikra szoktatták a galambokat.

„Nemrég egy olyan idős asszonyhoz tudtunk bemenni, akinek az erkélyén térden felül ért a madárpiszok. Nem túlzok, a szemeteseket kellett a helyszínre hívjuk, hogy össze tudják lapátolni az évek során felgyűlt ürüléket. A szomszédai többször panaszkodtak az elviselhetetlen bűz miatt, arról nem beszélve, hogy nagyobb esőzésekkor szennylé folyt az alsó szomszéd erkélyére, ablakaira. A Kárpátok sétányán több olyan tömbház van, ahol egy-két lakó folyamatosan eteti a madarakat, odaszoktatta őket, s emiatt szomszédai rendszeresen feljelentik,  mi pedig pénzbírságot rovunk ki, ugyanis szabályt sértettek” – összegez Bretfelean.

Tönkretesznek mindent

„Jöjjön és nézze meg, miket dobált le az az idős asszony a madaraknak” – mondja az egyik lakó a Kornisa negyedbeli egyik tömbház előtt, miközben a nagy kenyérdarabokat, kisebb darab nyers húsokat, tojáshéjakat mutogatja. „Nem az a baj, hogy eteti a galambokat, varjakat, macskákat, hanem az, hogy végigszórja a maradékokkal a lépcsőház előtti részt, de a közelben levő parkot, a játszótér sétányait is. A varjúk például felszedik a nagyobb darabokat, repülnek velük, elhullatják mindenfele.

A galambok befészkelnek a közeli házak padlásaira, a tetőkön tollászkodnak, piszkolnak, csipegetik a cserepeket, tönkretéve azokat. Arról nem beszélve, hogy a sok madárürülék, különösen ilyen melegben fertőző betegségeket terjeszthet, s a parkban játszó kisgyermekekre nézve is veszélyes lehet” – mondja a panaszos.

„Társaimmá fogadtam őket”

B. Júlia néni özvegyasszony, egy Kárpátok negyedbeli tömbházban lakik, ő egyike azoknak, akik etetik a szárnyasokat. „Falun születtem, sokáig ott éltem, nagyon szeretem az állatokat. Otthon mindig volt kutyánk, macskánk, tyúkjaink. Pár éve egyedül élek, gyermekeim ritkán látogatnak meg, bár vannak jó szomszédasszonyaim, magányos vagyok. Elismerem, hogy az erkélyemre, magamhoz szoktattam a galambokat. Reggel, amikor felkelek, már várnak rám, vagy ahogy meglibben a függöny máris jönnek. Megetetem őket, beszélgetek velük, s ők néha visszaválaszolnak. Az utcán is megismernek, amikor sétálok, mindig körülöttem vannak. Igaz akkor is mindig van nálam egy-két marék mag, kenyér. Társaimmá fogadtam őket, akkor is, ha ezért sokat szidnak, reklamálnak” – magyarázza Júlia néni.

Hordozhatnak betegséget

Bíró Albert szászrégeni galambásztól megtudtuk, hogy jelenleg az elvadult házigalambok uralják a „terepet” a városokban, majdnem teljesen kiszorítva a balkáni vadgerléket, amelyektől főként abban különböznek, hogy utóbbiak fákra, s nem padlásokra, ereszek alá fészkelnek. „A galambok mindenevők, ezért városokban jól ki tudnak telelni, és gyorsan szaporodnak is. Az elvadult házigalambok között működik a természetes szelekció, így csak az erős immunrendszerű egyedek maradnak meg, amelyek bizonyos fertőző betegségeket is hordozhatnak. Mi, akik a postagalambokkal foglalkozunk, rendszeresen kezeljük a madarakat, hogy elkerüljük megbetegedésüket, elhullásukat. Biztos, hogy a tömbházak környékén a túlzottan elszaporodott galambok bosszúságot okozhatnak és betegséget is terjeszthetnek. Lehet, hogy a közegészségügyisek kellene kövessék őket, ellenőrizve, hogy milyen betegségeket hordoznak, s esetleg élelembe rejtett kezelést is adhatnának nekik” – véli a madarász.