Borbély: az állam legyen proaktív a kisebbségekkel szemben

Tizenegyedik alkalommal tartottak előadássorozatot a Bernády Házban a kisebbségi jogokról, idén pedig a regionális nyelvek helyzete és az erre vonatkozó európai charta volt a téma. A szervező alapítvány elnöke, Borbély László elmondta, Romániának tavaly októberben kellett volna elküldenie a jelentést az Európai Unió illetékeseinek arra vonatkozóan, hogy ebben az ügyben milyen intézkedéseket foganatosított a csatlakozástól számított hét évben, de mindmáig nem küldte el.

„A romániai törvénykezés nagyjából elfogadható, az a baj, hogy nem alkalmazzák úgy, ahogy kell, és gyenge az intézmények kontrollja, abban az esetben, ha mégsem tartják be a jogszabályokat. A szemináriumon felmerült, hogy szankciókat kellene foganatosítani, de szerintem nem ez, hanem az a célravezető, hogy ehhez a kérdéshez hogyan áll hozzá az állam. Ez elemi, civilizációs kérdés, de sajnos sok közintézményben sem értik ezt meg. Az államnak nem kifogásokat kellene találnia, mint teszi azt a MOGYE esetében, hanem proaktívnak lennie” – ismertette Borbély László.

A tanácskozáson részt vett a Finnországi Svéd Kisebbségi Szervezet nemzetközi titkára, Peggy Heikkinen is, aki ismertette, annak ellenére, hogy a finnországi svédek részaránya csupán 5,3 százalékos, a finn mellett a svéd is hivatalos nyelvnek számít. Ezzel együtt a közigazgatásban ott is akadnak gondok a nyelvhasználattal (dokumentumok fordítása, élő kommunikáció). Azt is megtudtuk, hogy Maros megye alprefektusa, Nagy Zsigmond harmincnégy dekoncentrált intézmény vezetőségéhez intézett levelet, amelyben arra kért választ, hogy van-e kétnyelvű intézménynévtábla, érvényesül-e a magyar nyelvhasználat a közönségszolgálatban, az alkalmazottak etnikai megosztásában stb.

A 34 közül egy hónap alatt tíz válaszolt, és csupán ötnek a válasza volt kielégítő, pozitív. A bukovinai ukránok arról számoltak be, hogy Suceava megyében több település bejáratától eltávolították a kétnyelvű helységnévtáblát, miután a 2011-es népszámlálási adatok alapján az ukrán közösség már nem érte el a 20 százalékot, holott a törvény értelmében ilyet nem lehet tenni – ha a 2001-es közigazgatási törvény életbe lépésekor megvolt a 20 százalék, akkor a táblát kötelezően ki kell tenni és ott is kell hagyni.

„A romániai parlamentben helyet foglaló tizenkilenc nemzeti közösség közül hét képviselői jöttek el Marosvásárhelyre, ezek közül a magyarság a »legnagyobb törpe«. Elhangzott, hogy például a horvátok számára katasztrofális kimenetelű lehet, hogy bezárták az egyetlen iskolájukat, és csupán osztályok működnek, és hallhattuk, hogy a jiddis nyelv is lassan eltűnik. A magyar nyelv használatát az egészségügyben is intézményesíteni kell törvényes keretek között” – mondta Borbély, aki szerint a kormánynak, az államnak proaktívnak kellene lennie, keményebb törvénykezésre és szigorúbb kontrollra van szükség.  

A szervezők szerint a szeminárium témája jövőre a többség-kisebbség kapcsolata lesz, és felmerült Székelyföld helyzete is. „A Hargita és Kovászna megyei prefektúrák által felügyelt intézmények főként román nyelven kommunikálnak, a megyei és helyi önkormányzatok ezért amolyan válaszreakcióként magyar nyelven szólnak a polgárokhoz. Az autonómia-statútumban ez a kérdés is rögzítve van, hogy legyen egyensúly, ne szülessenek döntések egyik közösség nélkül sem” – tette hozzá Borbély.  

Várnak még az árnyékjelentéssel

Az RMDSZ politikai alelnöke elmondta, árnyékjelentést készítettek a kisebbségi jogok helyzetéről, amely nem kedvező Románia számára, de „van még türelmük” a benyújtásával, amellyel meg akarják várni a hivatalos jelentést. „Ígéretet kaptunk, hogy megfelelő időben elkészül, mert már a végső stádiumban van. Fogunk egyeztetni, mielőtt Románia elküldi a hivatalos álláspontját, és ez mihamarabb megtörténik” – mondta Borbély, hangsúlyozva, hogy más EU-s állam, például Görögország nem ratifikálta a chartát, így nem ismeri el nemzeti kisebbségnek a törököket, csupán vallási közösségként szerepelnek.