Bartókra emlékeztető ereklyék

A hétvégén tartotta kihelyezett ülésszakát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) népművészeti tagozata Jobbágytelkén abból az alkalomból, hogy a faluban Bartók Béla 1914-ben tett látogatására emlékeztek.

Gazdagodó Bartók-sarok a falumúzeumban

Az ünnepség vasárnap délután a falumúzeum udvarán vette kezdetét, ahol a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar hét dal adott elő a Bartók által itt gyűjtött anyagból, Galányi András akadémikus szavalta el Bóda Istvánnak Bartókhoz írt versét, majd Nagy Zoltán magyarországi művész szólt az általa készített kerámia emlékkompozícióról. Amikor megfogalmazódott a feladat, az Erdő, erdő, erdő című népdalt találta a legkézenfekvőbbnek az alkotó: az erdőt egyetlen fa jeleníti meg, de ott van a tizenkét, egymástól különböző madár és néhány információ a zeneszerző 1914. évi nyárádmenti gyűjtőmunkájáról.

A száz kerámialapból összeállított zománcozott kültéri alkotást a Marianum egyesület rendelte meg és adományozta a falunak a tavaly. Az egyesületet képviselő Nagy Vera nővértől megtudtuk: magyarországi pályázat útján nyertek támogatást külhoni kulturális emlékhelyek létesítésére, de végül objektív okok miatt nem tudták felhasználni az összeget, de mindenképpen nyereség számukra, hogy a kompozíció elkészült. Nagy Vera szerint üdvös lenne Nyárádremetén, Nyárádköszvényesen, Székelyhodoson, Ehedben is hasonló emlékjelekkel megörökíteni a száz évvel ezelőtti pillanatot.

A falumúzeumban külön sarok emlékezik Bartók itteni gyűjtésére. Az MMA tagja, a budapesti Stoller Antal már 2008-ban kezdeményezte az emléksarkot, és a meglévő tárgyi anyagokat az idén sikerült gazdagítani: Vavrinecz Andrással a Magyar Néprajzi Múzeumtól sikerült beszerezniük számos itt gyűjtött dal kottáját színesben, amin jól látszik, hogy Bartók többször is dolgozott egy-egy dal feldolgozásán. Továbbá megszerezték az eredeti, fonográffal készült felvételek digitális változatát is, amely most már hallható a múzeumban, de néhány levél is olvasható itteni munkája kapcsán. Ugyanakkor a néhai Balla Antal hagyatékában egy 1981-es újságcikkre is rábukkantak, azt is közszemlére bocsátották, és Hunyadi László képzőművész egy Bartók-emlékplakettet is adományozott az ünnepi alkalomból a múzeumnak – tudtuk meg Stoller Antaltól.

Bartók szerette a túrós puliszkát

Vasárnap délután kerekasztal beszélgetést tartottak, amelyen Bartók gyűjtőútja volt a téma. A marosvásárhelyi Csíki Boldozsár néhány személyes és családi részletére mutatott rá Bartók 1914-es ittlétének, míg Kallós Zoltán néprajzkutató azt fájlalta, hogy sem Bartók, sem Kodály nem járt a Mezőségen. A nyárádmenti gyűjtéssel kapcsolatban a kolozsvári Almási István népzenekutató elmondta: Bartók 1914 áprilisában sokat gyűjtött a Nyárádmentén, csupán Jobbágytelkéről negyven dalt felvételezett. Hatalmas arányú gyűjtőmunkája, precíz lejegyző technikája, szilárd logikai rendszerezései, valamint a zenei néphagyomány sokféle kérdését tárgyaló kimagasló írásai Bartókot a kelet-európai népzenei kultúrák legnagyobb tudósává avatták – méltatta a professzor a zeneszerzőt. Az is kiderült: Bartók a Cantata profana szövegét a légvonalban közeli Görgény menti Felsőorosziban gyűjtötte.

Bár a beszélgetésen időhiány miatt kevés szó esett Bartók Jobbágytelkén eltöltött napjairól, az 1981-es újságcikkből kiderült: a zenetudós Petres József kántor családjánál szállt meg, reggelente tojást és kávét fogyasztott, kedvenc étele volt a tejfölös csirkepaprikás, de szerette a túrós puliszkát is. Jobbágytelki hangfelvételeit is a kántori lakásban rögzítette, de sokat járta a környező falvakat is. Ehedben 19, Köszvényesen 26, Remetén 37, Jobbágytelkén pedig 40 (egyes állítások szerint 41 – szerk. megj.) dalt rögzített. Szűkszavú ember volt, de a gyermekeknek hamar megnyílott, játszott velük, elutazásakor cukorkát osztogatott nekik.

Akadémikusok szállták meg a falut

Az MMA a hétvégén a faluban tartotta kihelyezett ülését. Mint a népművészeti tagozat titkárától megtudtuk, a kihelyezett ülések célja, hogy a tagok megismerjenek egy vidéket, népművészeti szempontból értékes helyeket, ezzel is egyfajta támogatást nyújtsanak az illető településnek, egyesületnek vagy alkotóknak. Az idei üléseken az adminisztratív ügyek mellett megtárgyalták, hogy a jövőben kit és hogyan tudnak támogatni, de főleg az MMA által támogatott ösztöndíjasok számoltak be munkájukról: az erdélyi Demeter Miklós és Péter Alpár,  a magyarországi Major Balázs, Vágner Zsolt és Kerekes Ibolya.

A jobbágytelki eseményre az MMA népművészeti tagozatának számos tagja utazott ki: Almási István, Fodorné László Mária, Galánfi András, Keserű Katalin, Kékedi László, Kobzos Kiss Tamás, Kóka Rozália, Landgráf Katalin, Mihályi Gábor, Petrás Mária, Sipos Mihály, Stoller Antal, Szatyor Győző, Vajda László, Vidák István, Kunkovács László, Zelnik József, Kallós Zoltán, Novák Ferenc, Vavrinecz András akadémikusok – tudtuk meg a szervező házigazda egyesülettől. A szervezők szerint minden vendég jól érzi magát itt, meglepő volt a fogadtatás, elégedettek a körülményekkel is, tetszik a falu, és jó hangulatban folynak az ülések. Stoller Antal, a jobbágytelkiek régi ismerőse és támogatója elmondta: tavaly kezdeményezte, hogy idén itt tartsák a kihelyezett tagozati ülést. Bízik abban, hogy az akadémikusok és vendégek jó hírét viszik Jobbágytelkének, ő pedig továbbra is azon dolgozik, hogy anyagi forrásokat szerezzen a helyi falumúzeum és tájház feljavítására abból a célból, hogy vendégek fogadására alkalmassá tegyék azokat.

Népművészeti estek

Vasárnap este a nagyszínpadon népművészeti műsorra került sor, amelyre nemcsak a vendégek, hanem sok helybéli is kilátogatott. A jobbágytelki hagyományőrző néptánccsoport három korosztálya is fellépett, de a Fölszállott a páva verseny díjazottja, a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes is megörvendeztette a közönséget. Műsorszámai közben az MMA neves egyéniségei is színpadra léptek. Petrás Mária moldovai csángó gregorián dalt és archaikus imádságos éneket adott elő, Kobzos Kiss Tamás Lajta László gyűjtéséből válogatott, Sipos László gyímesi csángó muzsikát szólaltatott meg. Kóka Rozália mesemondó A pletykás asszonyok című bukovinai mesével nevettette meg a közönséget, Gábor Ferenc, Bőr Gyula, Kortyák Ferenc és Vavrinecz András Bartók által gyűjtött jobbágytelki dalokat muzsikáltak, de a péterlaki zenészek repertoárjából is kölcsönöztek, majd a közönséggel együtt énekelték el Jobbágytelke himnuszát, a Szép szivárvány koszorúzza az eget című népdalt, míg Döbrönte Petra Bartók nagymegyeri gyűjtéséből énekelt. A hétfő esti műsorra maradt a marosvásárhelyi Dzseztán koncertje, a Cinige Zenekar, az Öves Együttes és a Maros Művészegyüttes előadása.