Újragondolnák, hogy hol legyen távfűtés

Azok a kazánházak működhetnek a jövőben, ahol a gigakalória termelési ára nem haladja meg a 400–500 lejt – jelentette ki Peti András, a képviselő-testület RMDSZ-frakciójának vezetőhelyettese. „Egy szeptemberi felmérés szerint mindössze 2866 fogyasztó maradt a rendszeren. Ha minden kazánházat működtetnénk, nagyon megemelkedne a gigakalória előállítási ára. Ezért újra kell gondolni az Egységes Fűtési Zónát” – fogalmazott.

„Miután a Locativ Rt. megkapta az engedélyt a Közszolgáltatásokat Szabályozó Országos Hatóságtól (ANRSC) a kazánházak működtetésére, van Marosvásárhelyen egy olyan szolgáltató, amelyik tevékenykedhet. A hideg hamarosan beköszönt, így a csütörtöki tanácsülésen az önkormányzati képviselőknek a különleges helyzetet figyelembe véve meg kell szavazniuk, hogy a Locativ Rt. működtesse a kazánházakat. Ezzel egy időben el kell indítani a rendszer koncesszióba adására vonatkozó versenytárgyalást” – magyarázta Peti. Kérdésünkre, hogy az utóbbi két év történései után lesz-e még olyan vállalkozó, aki átvenné a rendszert, elmondta, reméli, igen. „Több mint negyvenmillió eurót költött az önkormányzat a kazánházak felújítására. Kettőben elektromos áramot is termelnek, ezért zöld bizonyítványokat kapnak, amelyeket értékesíteni lehet” – fogalmazott az önkormányzati képviselő.

A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy egyes kazánházaknál túl kevés fogyasztó maradt, ezért azokat nem kifizetődő működtetni. „A Tudor Vladimirescu 5-ös kazánház már csak egyetlen egy fogyasztót szolgál ki. A Budai Nagy Antal negyedbelinél jobb a helyzet, az hatvanhat lakást lát el, míg a Kövesdomb lakónegyedbeli 3-as kazán szintén hatvanhatot. Az elsőt minden bizonnyal bezárjuk, míg a másik kettőnél meg kell vizsgálnunk, hogy a gigakalória előállítási ára leszorítható-e 500 lej alá” – mondta Peti. Hozzátette, azt is meg kell tárgyalniuk, hogy milyen esetben „esik ki” az Egységes Fűtési Zónából egy lépcsőház: ha ötven százalék plusz egy a lakosok közül még rajta van a rendszeren, vagy elég, ha a lakrészek egynegyedét látja el a közeli kazánház.

A tanácsülésen valószínűleg arról is tárgyalnak majd a képviselők, hogy 2000 lejes gyorssegélyben részesítik-e azokat a családokat, akik önhibájukon kívül maradnak meleg víz és fűtés nélkül a kazánházak bezárása miatt. Ezt azok kapnák meg, akiknek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 800 lejt. Az összeget kiskazán, infrapanel, elektromos vízmelegítő, illetve fűtőberendezések vásárlására költhetik. Kérdésünkre, hogy akik dokumentumokkal tudják bizonyítani, hogy június 13-a (ekkor zárta el a gázcsapokat az E.ON a kazánházaknál) után váltak le a rendszerről kaphatnak-e segélyt, Peti András elmondta, nem, mivel visszamenőlegesen nem folyósíthatják.

A melegvíz- és távhőrendszer átvétele komoly pénzügyi hozadékokkal jár. „2010-ben az Energomur azért ment csődbe, mert nem vagy csak későn kapta meg a gázártámogatást. Akárcsak az E-star. A Locativ Rt. esetében komplikáltabb a helyzet, mivel annak a tulajdonában van több lakrész, üzlethelyiség. Javasoltam, hozzunk létre egy bankszámlát, amelyre havonta átutaljuk a gázártámogatást, így maximalizáljuk a költségeket. Ezen kívül megtiltanánk azt, hogy valamire jelzálogkölcsönt vegyen fel a részvénytársaság” – fogalmazott Peti András. Hozzátette, megoldást keresnek arra, hogy azok is részesüljenek valamilyen támogatásban, akik kiskazánt szereltettek be ugyanúgy, mint azok, akik a távhőrendszeren vannak és gázártámogatást kapnak.