Alkatrészenként kínálják a hőközpontokat

Amennyiben érdeklődés mutatkozik, szeptember 23-án a városháza kilenc kazánház felszerelésén adna túl. A polgármesteri hivatal nem először próbálkozik menteni a még menthetőt, jelentkezők híján azonban az eddigi licitek sorra meghiúsultak. „Sajnos eddig szinte senki nem jelentkezett, nekünk viszont kötelességünk újra meg újra próbálkozni” – magyarázta portálunknak Ioan Chiorean alpolgármesteri tanácsadó. Bár érdeklődők akadnak, a hivatal próbálkozásai eleve kudarcra ítéltek, mihelyt az ország legtöbb városában felszámolták a központosított fűtési rendszert.

„Eddig csak valami apróságokat tudtunk értékesíteni, pedig mindegyre csökkentjük a kikiáltási árat. Létezik egy aránylag bonyolult procedúra, amit önkormányzatként kötelesek vagyunk betartani. Ilyen például a kikiáltási ár megállapítása” – fejtette ki Csegzi Sándor, a polgármester személyes tanácsadója. A volt alpolgármester, aki három mandátuma alatt többek között a távfűtési rendszer fejlesztésén munkálkodott, beismerte, hogy az árverezésre kínált termékek közül kevés az olyan, amit valaki megfelelő rendeltetése alapján tudna hasznosítani. Mint kiderült, sok minden már csak ócskavasként értékesíthető.

Felvetésünkre, miszerint ezek tükrében akár kidobott pénznek is nevezhető az a tetemes összeg, amit az adófizetők hozzájárulásából és máig nem törlesztett bankkölcsönökből az önkormányzat és a fennhatósága alá tartozó egykori Energomur fektetett a közös rendszer fejlesztésébe, Csegzi csalódottságának adott hangot. Elmondta: ő szinte mindvégig hitt a távfűtés jövőjébe, ezért a 2000 utáni fejlesztéseket is hasznos beruházásnak tartotta. Később a csőd szélére sodródott Energomur helyett jelentkező magyarországi E-Star terveiben is pont úgy bízott, mint a vállalat vezetői. Az ex-alpolgármester szerint a valóság azonban fölülírta a logikus elképzeléseket, hisz menetközben egyre több tömbházlakó vált le központosított rendszerről, mindaddig, amíg a szolgáltató egy szép napon fogyasztók nélkül maradt.

A kérdésre, hogy mi lesz az épületekkel, a két városházi illetékes elmondta, hogy azoknak csak egy része maradt az önkormányzat tulajdonában, a többivel a felszámoló cég meg a kölcsönt biztosító bank rendelkezik. Előbbinek sikerült már három ingatlant értékesítenie. „Épp egy tanácsi határozattervezet kidolgozásán munkálkodunk, melyben javaslatot teszünk az önkormányzati képviselőknek arról, hogy miként lehetne hasznosítani az üresen álló épületeket” – mondta el Csegzi Sándor. Jelenleg még kilenc kazánház van a városháza tulajdonában, ezekben kereskedelmi egységeket, óvodát, bölcsödét vagy rosszabb esetben raktárhelyiségeket lehetne berendezni.