
Fotó: Boda L. Gergely
Erdély minden részéről, de az anyaországból is érkezett asszonyok és férfiak népesítették be szombaton Bonyhán a Bethlen-kastély tágas udvarát. A szervezők elvárásait felülmúlta az a közel ezerötszáz személy, aki eljött megismerni az erdélyi nőszövetségre bízott ódon épületet és adományaival támogatni annak felújítását.
2014. július 06., 16:542014. július 06., 16:54
2014. július 06., 17:042014. július 06., 17:04
Szombaton reggel a valamikori patinás kastély szép kertjében már álltak az Bethlen Kata hagyatékát bemutató sátrak, a hangosítást is kipróbálták, s minden készen állt az első alkalommal megszervezett kastélynapra. Az erdélyi református nőszövetség, a Küküllői egyházmegye önkéntesei és a bonyhai reformátusok már hetek óta takarítottak, fákat, bokrokat metszettek, füvet nyírtak, programokat állítottak össze, hogy méltóképp fogadják az Erdély minden részéről érkező vendégeket.
Hálaadás
Legtávolabbról talán az anyaországiak és a Sepsi egyházmegyéből érkezők jöttek, utóbbiak még éjszaka el kellett induljanak, hogy a 11 órás megnyitóra megérkezhessenek, többen közülük büszkén, népviseletben. Adjatok hálát az Istennek, Imádkozzatok szent nevének – énekelték a jelenlevők, valóban hálatelt szívvel, hogy a rövidebb, hosszabb út után megérkezhetek, és a nagy fák árnyékában letelepedve együtt lehettek.
A szolgáló asszonyok
Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kató Béla igehirdetésében az asszonyok önzetlen szolgálatáról, kitartásáról beszélt, kiemelve: az asszonyok mindig jobban megértették Jézus üzenetét, most is református egyházunk alapjait jelentik, s bár a férfiak sokszor háttérbe szorítják őket, ők mégis kitartóan szolgálnak a családban és a gyülekezetekben is. „Árva Bethlen Kata egész élete jó példa arra, hogy egy törékeny asszony hogyan tud Istennek és embertársainak szolgálni. Bethlen Fruzsina ősei példáját követte, amikor a református egyháznak átadta a visszakapott kastélyt, erdőket. Amikor a kastély átadásáról döntöttem a nőszövetség részére, sokan mondták, hogy meggondolatlanul cselekszem, mert az asszonyok nem tudják azt felújíttatni, kihasználni. De az ige türkében láthatjuk, hogy igenis érdemes az asszonyokra bízni ezt a nagy értéket, hiszen tudjuk, hogy jól fognak sáfárkodni vele, kellő odaadással fogják gondozni a drága ajándékot” – fogalmazott a püspök.
Tanúi a múltnak
A köszöntések során Borsos Melinda, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke feltette a kérdést, hogy miért ünnep számunkra egy málló vakolatú kastély parkjában istentiszteletet tartani, énekelni, találkozni. És a válaszában azt hangsúlyozta, hogy azért, mert a közös ünnep megszervezésében mindenki kivette a részét, és az erdélyi reformátusok, amikor eljöttek Bonyhára, bebizonyították, hogy lelkükből még nem halt ki az „együtt, közösen érzés” megélésének igénye, fontos számukra a közösség.
„Ma együtt, közösen tanúi lehetünk a múltnak – ezt jelképezi az épület – és építői lehetünk a jövendőnek azáltal, hogy adományainkat a perselyekbe tesszük, téglajegyeket, vagy az asszonyok által készített kézműves tárgyakat vásárolunk, így segítve ennek a több, mint 450 éves épületnek a felújítását, illetve a telek bekerítését. A nőszövetségnek szándéka helyreállítani ezt az épületet, múltunknak e kincsét, hogy majd otthonra leljen benne, és otthont teremtsen olyan intézmények számára, amelyeknek missziója református öntudatunk erősítése, örökségünk védelme, hátrányos helyzetű embertársaink megsegítése” – hangoztatta az elnöknő.
Senki sem unatkozott
A köszöntések után, amelynek során a település román polgármestere is felszólalt, támogatásáról biztosítva a nőszövetséget, népdalok hangzottak el, majd Fehérvári Bálint helyi református lelkész a Bethlen családról tartott előadást. Közben a jelenlevők megtekintették az Árva Bethlen Kata örökségét bemutató sátrakat, egyikben a grófnő által varrt úrasztali terítőt is kiállították, s megismerhették az egyházmegyék asszonyainak munkáját. A bonyhai Harangvirág táncosai ismét a színpad közelébe csalták a vendégeket, fellépésükkel bizonyítva, hogy ismerik és őrzik hagyományainkat. Az egyházmegyék egy-egy gyülekezete által sütött házi kenyerek díjazása is nagy érdeklődésnek örvendett, s az értékelés után a kenyereket megvágták és szétosztották a résztvevőknek. Maros megye négy egyházmegyéjéből a harasztkerekiek (Marosi egyházmegye), a galambodiak (Maros-mezőségi egyházmegye), a nyárádszeredaiak (Küküllői egyházmegye) és a magyaróiak (Görgényi egyházmegye) sütöttek házi kenyeret.
„Hiszünk a csodában”
Igazi csodára van szükség, hogy ez a kastély újra használható legyen – mondta egy idős asszony a kastélylátogatás során, a bálterem beszakadt mennyezetét nézve. „Sok mindent elloptak, tönkretettek, de nézzék csak meg az épségben megmaradt, ma is a régi pompáról árulkodó ajtó- és ablakkereteket, és a csodával határos módon az elmúlt évtizedeket túlélt óriási tükröt” – mondta közben az idegenvezetést felvállaló fiatalember, aki bemutatta azt a nyolcszögű, a kastély parkjára panoráma-kilátást biztosító szobát is, amely a feljegyzések szerint Árva Bethlen Kata kedvenc helyisége volt. „Jó volt mindezt látni, hiszen ezután, amikor a bonyhai Bethlen-kastélyról beszélnek, neki gyűjtenek, tudjuk, hogy miről beszélnek, magunkénak érezhetjük” – mondták a kastélylátogatók.
Az egész napos programot a szászrégeni Sófár zenekar koncertje zárta, s a hazafele indulók szívében még sokáig visszhangzott a nőszövetség himnuszának refrénje: Mindig velem Uram, mindig velem.
Számos tarlótűzhöz riasztották a Maros megyei hivatásos és önkéntes tűzoltókat hétvégén. A beavatkozások során összesen mintegy 60 hektárnyi terület égett le – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Már Petőfi felismerte, és Marosvásárhelyen ki is mondta, hogy csak akkor győzhet a magyar, ha egy akaraton van, ha egy irányba húz – hangzott el vasárnap a Postaréten, ahol rég nem látott számban ünnepelt, emlékezett a marosvásárhelyi magyarság.
Marosvásárhelyen 330 szerencsejáték-terem működik, és nyolcszáznál több „félkarú rablót” használhatnak a városlakók. Kovács Mihály Levente alpolgármester kezdeményezésére ezeket a helyeket a város szélére száműzik.
Öt nagyölyvesi ingatlanban végeztek házkutatást pénteken a mezőrücsi rendőrök a marosvásárhelyi ügyészség felügyeletével. Egy minősített lopás ügyében kutattak bizonyítékok után.
A kormány megszorító intézkedései nyomán a marosvásárhelyi városházáról hét embert bocsátanak el. Pénteken kiderült, hogy melyik igazgatóságon lesz létszámcsökkentés – erről Soós Zoltán polgármester és Sergiu Papuc személyzetis beszélt.
Marosvásárhelyen a tavalyhoz képest kevesebben fizették ki a helyi adókat és illetékeket március közepéig, de az elkövetkező időszakban tömegekre számítanak. Soós Zoltán polgármester és az adóügyi illetékes, Szövérfi László beszélt az újdonságokról.
A jelenleginél kétszer több parkolóhelyre lenne szükség Marosvásárhelyen, ezért a városvezetés parkolóházak építése mellett a meglévő garázsok lebontásával hozna létre állomásozóhelyeket a járművek számára. Végleges döntés egyelőre nem született.
A hazai pedagógus-szakszervezetek a megoldatlan bérek, illetve a bürokratikus túlterheltség miatt bojkottra készülnek. Országos szinten a szakszervezetek tagjainak fele nem hajlandó részt venni a nyolcadikosoknak szervezett, jövő heti próbavizsgákon.
Csütörtöktől minden iskola köteles közölni, hogy hány előkészítő osztályt indít, melyik körzethez tartozik, és lesz-e az adott intézménynek délutáni programja. Összefoglaltuk az előkészítő osztályba való beiratkozás menetrendjét a szülők számára.
szóljon hozzá!