A világszabadság zarándokhelye

A település fennállásának 783. esztendejében, a Petőfi-ünnepélyek 117. évfordulóján emlékeztek arra, hogy a szabadságharcos költő immár 165 éve hunyt el. A megemlékező ünnepség az ispánkúti Petőfi-emlékműnél kezdődött, amelyet a jeles évfordulóra sikerült felújítani, majd a református templomban tartott ünnepi istentiszteletet követően a résztvevők a Múzeumkertben rótták le kegyeletüket a költő emléke előtt.

Ércalakja hirdeti, hogy szelleme ma is él

A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Szabó József az ünnepségen hangsúlyozta, az 1848-49-es szabadságharcosok és Petőfi Sándor áldozatai nem bizonyultak hiábavalónak, s ez ad értelmet a megemlékezéseknek, a koszorúzásoknak is. Szabó József felidézte, elődeink hogyan is ápolták a hősök és a költő emlékét, majd azt is, hogyan született meg az egész alakos Petőfi-szobor 1999. július 31-én, a költő eltűnésének 150. évfordulóján. „A Múzeumkertben álló szobor azóta is a világ magyarságának és a szent szabadságnak a zarándokhelye. Ércalakja hirdeti, hogy szelleme ma is él” – fogalmazott a tizenöt éve álló szoborról a Petőfi Egyesület elnöke. Szabó József hozzátette, bár az utóbbi időkben néhányan nem Petőfi nagyságát emlegetik, hanem azt vitatják, elszavalta-e a Nemzeti lépcsőjén a Nemzeti dalt, hogy milyen nemzetiségű volt, és hol is halhatott meg, kereskedelmi tévék próbálják elhomályosítani azt a képet, amit a költőről alkottunk, de Petőfi mégis üstökös volt. Emblematikusságát bizonyítja, hogy csak Magyarországon 2792 közterület viseli a nevét – mutatott rá Szabó József.

Adósok vagyunk ma is a „nagy diadallal”

Az ünnepségen Markó Béla szenátor arról beszélt, hogy az utódok ma sem békéltek meg Petőfi halálával, mintha azért ma is adósságunkat rónánk le a költővel szemben. Az RMDSZ-es szenátor szerint nem csak azért vagyunk adósok Petőfinek, mert nem tudunk belenyugodni abba, hogy maga a költő verseiben megjósolta saját halálát, ami be is következett. Adósok vagyunk azért is, mert a Petőfi által megálmodott nagy diadal, „a szent világszabadság” ma sem valósult meg. „Az egyik nemzet nem lehet úgy szabad, hogy a másik rabságban marad” – jegyezte meg Markó, aki szerint a költő álma ezen a környéken talán még fontosabb.

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében Szarka Gábor konzul beszélt, aki szerint Petőfi Sándor a ma emberéé, s egyben minden magyar költője, hiszen versei, eszméi meghatározták a világ minden szegletében élő magyarság gondolkodását, s a hazaszeretethez való viszonyulását, s megmutatták, hogy a magyar nép szabadságszerető nép. „Nekünk is ma tenni kell az egyén, a közösség, a nemzet szabadságáért. A fehéregyházi és segesvári szórványmagyarság ma is példamutatóan ápolja a költő és a hősök emlékét” – mutatott rá a konzul.

Az ünnepségen megkoszorúzták a csatában elesett honvédek turulmadaras obeliszkjét és a költő szobrát is, valamint Petőfitől és Petőfiről szavaltak.