A székelyek történelme mindannyiunk közös múltja

Megtelt emlékezőkkel a marosvásárhelyi Kultúrpalota kisterme hétfőn délután, annak emlékére, hogy 249 évvel ezelőtt többszáz csíki és háromszéki székelyt mészároltak le, mert nem akartak hadba állni Mária Terézia seregébe. A Marosszéki Székely Tanács rendezvényén Lőrincz János református esperes hangsúlyozta: ne ösztönszerűen cselekedjünk, a gonoszért ne gonosszal fizessünk; Nagy László unitárius esperes arra kérte az egybegyűlteket – és mindenkit, akikhez szavai eljutnak –, hogy ne csak saját maguk hasznát nézzék, hanem a másét, a közösségét is.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs ismertette a madéfalvi veszedelem vagy siculicidium néven ismert esemény előzményeit, történéseit és hatásait. „1764. január 7. hajnalán több mint 1500 katona és 2 ágyú sorakozott fel, körbefogták Madéfalvát és lángba borították. A menekülőket követték az erdőkbe is és akit utolértek, megölték. Feljegyzések szerint kétszázan haltak meg és több mint négyszáz személyt letartóztattak. Az áldozatokat a vádlottak padjára ültették és kihallgatták”– ismertette. Hozzátette, Marosvásárhely Székelyföld fővárosaként kötődik az eseményekhez, a székelyek történelme pedig a közös múltunk.

„Hétszáz háromszéki érkezett, hogy csatlakozzon a csíkiakhoz és tiltakozzanak a kényszerbesorozások ellen. Ez a szolidaritásuk kifejezése volt, nem várták meg, míg a veszedelem eléri Háromszéket is. A határőrezredek felállítását Mária Terézia rendelte el, a siculicidium értelmi szerzője pedig Siskovics József volt. A menekülők Bukovinában telepedtek le, ahonnan 1940-ben szintén távozniuk kellett, így 15 ezren Bácskába kerültek, majd amikor Bácska visszakerült Szerbiához, akkor Érd és Bonyhád térségében leltek új otthonra. Most mintegy 30 ezer bukovinai székely él Érd környékén. A székelyek az ellenük kitalált katonáskodást saját javukra fordították, hiszen 1848-ban a székely csapatok alkották a szabadságharc egyik alappillérét” – ismertette Izsák Balázs.

A rendezvényen Györffy András színművész részletet olvasott fel Nyirő József Madéfalvi veszedelem című regényéből, Kilyén Ilka színművésznő pedig népdalokat énekelt, valamint Ferenczes István és Baka István verseit szavalta el.