A székely diplomácia kezdete

„A kulturális, gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fellendítéséről, valamint a régióvédelmet célzó európai polgári kezdeményezésről egyeztettünk. Bilbaóban és Barcelonában egyaránt megbecsültek, és meglepően sokat tudnak rólunk, ennek ellenére érdekes, hogy az elmúlt 22 évben Romániából hivatalosan senki nem kereste fel őket. Sok a hasonlóság, ott  is pereskedni kell az elkobzott javakért, az 1960-as években pedig pénzbírságot szabtak ki arra, akit az utcán meghallottak katalánul vagy baszkul beszélni” – ismertette Izsák Balázs.

Baszk és katalán támogatás

Elmondta, a Baszk Nemzeti Párt vezetőinél támogatásra és megértésre találtak, de mivel ott választások előtt állnak, haladékot kértek a részletek közös kidolgozására. „Amit eddig nem tudtam, hogy Bizkaia tartománynak külön írásos megállapodása van az autonómiastatútum mellett, hogy ők hajtják be az adókat, és meghatározott összeget fizetnek a spanyol központi költségvetésbe. Emiatt Madrid nem tudta rájuk terhelni a válságot. Ezzel szemben Katalóniában másfél millióan vonultak utcára, mert őket belerángatták a gazdasági krízisbe. A katalánok elszántak, a lakosság, a politikum egyaránt. A katalánok is ismerték a kezdeményezésünket, és természetes, hogy támogatnak” – tette hozzá az SZNT elnöke. Barcelonában rengeteg transzparens hirdette, hogy „Katalónia – az Európai Unió következő független állama”.

Az autonómia mint kampányfogás?

Az SZNT alelnöke, Biró Zsolt budapesti látogatásáról számolt be, ahol az autonómiatervezetet ismertette. „Az EMNT a partiumi autonómiaelképzeléseket vázolta, én az SZNT székelyföldi autonómiaelképzeléseit. Az RMDSZ-nek nem volt ilyen terve, hanem a kisebbségek jogainak érvényesítéséért akar aláírásgyűjtést kezdeményezni, és partnereket keres a FUEN-ben. Csakhogy a FUEN 90 tagja közül csak fele az Európai Unión belüli, ráadásul az RMDSZ-nek a romastratégiához hasonló elképzelése van, ami nem tartozik az Európai Bizottság hatáskörébe. Az RMDSZ a nyilatkozatok szintjén van, csupán választási kampányra használják a témát” – fogalmazott Biró Zsolt. Újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László azt mondta, hogy decemberben kezdik az aláírásgyűjtést, elmondta: a kezdeményezést előbb be kell jegyeztetni, majd ha az Európai Bizottság jóváhagyja, csak akkor lehet elkezdeni az aláírásgyűjtést.

Az SZNT akkor kezdi a Székelyföld autonómiáját célzó polgári kezdeményezéshez az aláírások gyűjtését, amikor elegendő önkéntesük lesz (most megközelítőleg 1000 van) és működni fog az online platform. Jelenleg 10 európai polgári kezdeményezést iktattak, de egyik esetében sem lehet online aláírni, ráadásul egyet már visszavontak, mert a beterjesztők nem látták a sikerét. A kezdeményezési bizottságnak 7 országból 7 tagja kell legyen.

Katalónia és Skócia – az új államok

Izsák Balázs szerint az Európai Unió strukturális változások előtt áll, Katalónia és Skócia hamarosan függetlenedni fog; át kell gondolni a régiók és az állam közötti kapcsolatot. Romániának is muszáj lesz decentralizálódnia, az autonómiák más államokban is így kezdődtek. „Skóciában jövőre tartanak népszavazást a függetlenség kérdésében, szakemberek szerint Katalóniában azután lesz referendum, miután kikiáltják a függetlenséget” – vázolta az SZNT elnöke.