A reptérről Peti Andrással

– Sajnos a repülőtéren sokkal rosszabbul alakultak a dolgok, előre nem látható körülmény nehezítette meg a munkánkat. Persze voltak látható jelei annak, hogy a repülőtér fejlesztése nem megfelelő irányba halad, gyakorlatilag három-négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest már kívülről látszott, hogy csökkent a forgalom, csökkent a légitársaságok jelenléte, egyre rosszabb a helyzet. De csak miután a tisztséget átvettem, jöttem rá arra, hogy egy romhalmaz fogadott minket, mind engem, mind a megyei tanácsot, a tanácselnököt, és gyakorlatilag a nulláról kell újjáépíteni. Várt minket egy titokban tartott szakértői vélemény is, amelyet sajnos nem hoztak nyilvánosságra, és amikor mi magunk is szembesültünk ennek a szakértői tanulmánynak a létezésével, akkor nem volt más lehetőségünk, csak hogy közzétegyük ennek az eredményeit.

– Ennek fényében nem bánta meg, hogy vállalta a vezetői tisztséget?

– Azt gondolom, hogy minden munkahelynek és minden tisztségnek megvannak a maga kihívásai. Persze néha úgy érzi az ember, hogy túl nehéz feladatot vállalt, de szerintem ha sikerül mindaz, amit célul tűztünk ki, akkor annál nagyobb lesz az elégtétel. Az a meggyőződésem, hogy nekünk sikerülni fog a megyei tanáccsal közösen újra lábra állítani Székelyföld kapuját, a marosvásárhelyi repülőteret.

– Sokan a mostani vezetőséget okolják azért, ami az utóbbi időben történt a marosvásárhelyi repülőtéren. Mi a véleménye erről?

– Mindazok, akik közéleti szerepet vállalnak, tudatában vannak annak, hogy olyan kritikák is megfogalmazódnak, amelyek nem feltétlenül fedik a valóságot, de az embernek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy minden vélemény fontos, akkor is, hogy ha nem kedvező, akkor is, ha másként látja a valóságot. Ezzel együtt kell tudni élni, mindenből le kell vonni a következtetést, mindenkire oda kell figyelni, és a munkát végezni tovább.

– Évek, évtizedek óta problémát jelentett az, hogy bár a légikikötőt marosvásárhelyi repülőtérként emlegetik, a város, a helyi önkormányzat, a polgármesteri hivatal soha nem támogatta. Mi lehet ennek a magyarázata?

– Fontos lenne ezen változtatni, hiszen a hozzánk közeli reptereket, amelyek rendületlenül fejlődnek, valamennyit az jellemez, hogy van egy közös politikai és közigazgatási akarat, amely az emberek érdekeit figyelembe veszi. Ami azt jelenti, hogy minden politikai alakulatnak, függetlenül, hogy bizonyos intézmények vezetésében részt vesz vagy sem, a prioritásai között szerepel a városi körgyűrű, az ipari park és a repülőtér fejlesztése. Emellett a három lényeges dolog mellett, amit példaként soroltam fel, felzárkózik minden párt és minden közintézmény vezetője és mindent megtesz annak érdekében, hogy e három projekt sikerrel működjön. Ez a sikeres modell itt látható körülöttünk, és én nagyon sajnálom, hogy Marosvásárhelyen eddig nem sikerült ezt az együttműködést, harmóniát megvalósítani. Ezt a kifejezést ma már annyit halljuk, de csak megüresedett, tartalmát vesztett fogalom lett. Azt láttuk, főleg abban az utolsó négy évben, amíg részese voltam a város és a megye közötti együttműködésnek, illetve annak hiányának, hogy azok a közös pontok, körgyűrű, megyei vagy regionális kórház, Apolló-palota, víz- és hulladékgazdálkodás, reptér és más hasonlóan fontos létesítmények kapcsán mennyire nem sikerült egy olyan kohéziót kialakítani, amit joggal elvárnak az emberek. De azt gondolom, hogy a következő időszakban a megyei tanács, Péter Ferenc elnök nyitott, hogy legalább próbát tegyen, hogy ezt a kohéziót összehozza, és a pártok közösen létrehozzák a város és megye fejlesztő stratégiáját.

– Népszerű volt-e a marosvásárhelyi repülőtér, hová utaztak innen a legtöbben?

– Mi repülőtérként kiszolgáljuk a légitársaságokat, de nem tisztünk megállapítani, hogy egyik vagy másik népszerűbb volt. Azt tudom mondani, hogy egységesen azok, amelyek működtek innen nagy sikernek örvendtek. Marosvásárhelynek és Maros megyének óriási lehetőségei vannak, a közelben épül napról napra az erdélyi autópálya, mellettünk itt a vasút, az ipari park, minden adott, hogy a repülőtér tovább fejlődjön.

– A jövőre nézve már kezdtek tárgyalásokat fapados légitársaságokkal?

– Gyakorlatilag a repülőtársaságok már az őszi és téli programjaikon dolgoznak, tehát abban a reményben folytatunk tárgyalásokat, hogy a munkálatok szeptemberre-októberre befejeződnek, és a téli program szerint indulnak már járatok innen. A Wizz Airrel is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, hogy biztosak legyünk abban, hogy szeptembertől-októbertől újból működtetni fogják azokat a népszerű járatokat, amelyek innen indultak, és bebizonyították, hogy életképesek.