Marosvásárhely repülőtere november közepén zárta be kapuit, amikor kiderült, nem biztonságos a leszállópálya, illetve az is, hogy a korábbi vezetőség mulasztásai miatt nem fogtak hozzá – holott lett volna rá pénz – annak felújításához. Peti Andrást, a repülőtér új igazgatóját kérdeztük, milyen évet zárt a történtek ismeretében.
2017. január 04., 13:542017. január 04., 13:54
– Sajnos a repülőtéren sokkal rosszabbul alakultak a dolgok, előre nem látható körülmény nehezítette meg a munkánkat. Persze voltak látható jelei annak, hogy a repülőtér fejlesztése nem megfelelő irányba halad, gyakorlatilag három-négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest már kívülről látszott, hogy csökkent a forgalom, csökkent a légitársaságok jelenléte, egyre rosszabb a helyzet. De csak miután a tisztséget átvettem, jöttem rá arra, hogy egy romhalmaz fogadott minket, mind engem, mind a megyei tanácsot, a tanácselnököt, és gyakorlatilag a nulláról kell újjáépíteni. Várt minket egy titokban tartott szakértői vélemény is, amelyet sajnos nem hoztak nyilvánosságra, és amikor mi magunk is szembesültünk ennek a szakértői tanulmánynak a létezésével, akkor nem volt más lehetőségünk, csak hogy közzétegyük ennek az eredményeit.
– Ennek fényében nem bánta meg, hogy vállalta a vezetői tisztséget?
– Azt gondolom, hogy minden munkahelynek és minden tisztségnek megvannak a maga kihívásai. Persze néha úgy érzi az ember, hogy túl nehéz feladatot vállalt, de szerintem ha sikerül mindaz, amit célul tűztünk ki, akkor annál nagyobb lesz az elégtétel. Az a meggyőződésem, hogy nekünk sikerülni fog a megyei tanáccsal közösen újra lábra állítani Székelyföld kapuját, a marosvásárhelyi repülőteret.
– Sokan a mostani vezetőséget okolják azért, ami az utóbbi időben történt a marosvásárhelyi repülőtéren. Mi a véleménye erről?
– Mindazok, akik közéleti szerepet vállalnak, tudatában vannak annak, hogy olyan kritikák is megfogalmazódnak, amelyek nem feltétlenül fedik a valóságot, de az embernek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy minden vélemény fontos, akkor is, hogy ha nem kedvező, akkor is, ha másként látja a valóságot. Ezzel együtt kell tudni élni, mindenből le kell vonni a következtetést, mindenkire oda kell figyelni, és a munkát végezni tovább.
– Évek, évtizedek óta problémát jelentett az, hogy bár a légikikötőt marosvásárhelyi repülőtérként emlegetik, a város, a helyi önkormányzat, a polgármesteri hivatal soha nem támogatta. Mi lehet ennek a magyarázata?
– Fontos lenne ezen változtatni, hiszen a hozzánk közeli reptereket, amelyek rendületlenül fejlődnek, valamennyit az jellemez, hogy van egy közös politikai és közigazgatási akarat, amely az emberek érdekeit figyelembe veszi. Ami azt jelenti, hogy minden politikai alakulatnak, függetlenül, hogy bizonyos intézmények vezetésében részt vesz vagy sem, a prioritásai között szerepel a városi körgyűrű, az ipari park és a repülőtér fejlesztése. Emellett a három lényeges dolog mellett, amit példaként soroltam fel, felzárkózik minden párt és minden közintézmény vezetője és mindent megtesz annak érdekében, hogy e három projekt sikerrel működjön. Ez a sikeres modell itt látható körülöttünk, és én nagyon sajnálom, hogy Marosvásárhelyen eddig nem sikerült ezt az együttműködést, harmóniát megvalósítani. Ezt a kifejezést ma már annyit halljuk, de csak megüresedett, tartalmát vesztett fogalom lett. Azt láttuk, főleg abban az utolsó négy évben, amíg részese voltam a város és a megye közötti együttműködésnek, illetve annak hiányának, hogy azok a közös pontok, körgyűrű, megyei vagy regionális kórház, Apolló-palota, víz- és hulladékgazdálkodás, reptér és más hasonlóan fontos létesítmények kapcsán mennyire nem sikerült egy olyan kohéziót kialakítani, amit joggal elvárnak az emberek. De azt gondolom, hogy a következő időszakban a megyei tanács, Péter Ferenc elnök nyitott, hogy legalább próbát tegyen, hogy ezt a kohéziót összehozza, és a pártok közösen létrehozzák a város és megye fejlesztő stratégiáját.
– Népszerű volt-e a marosvásárhelyi repülőtér, hová utaztak innen a legtöbben?
– Mi repülőtérként kiszolgáljuk a légitársaságokat, de nem tisztünk megállapítani, hogy egyik vagy másik népszerűbb volt. Azt tudom mondani, hogy egységesen azok, amelyek működtek innen nagy sikernek örvendtek. Marosvásárhelynek és Maros megyének óriási lehetőségei vannak, a közelben épül napról napra az erdélyi autópálya, mellettünk itt a vasút, az ipari park, minden adott, hogy a repülőtér tovább fejlődjön.
– A jövőre nézve már kezdtek tárgyalásokat fapados légitársaságokkal?
– Gyakorlatilag a repülőtársaságok már az őszi és téli programjaikon dolgoznak, tehát abban a reményben folytatunk tárgyalásokat, hogy a munkálatok szeptemberre-októberre befejeződnek, és a téli program szerint indulnak már járatok innen. A Wizz Airrel is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, hogy biztosak legyünk abban, hogy szeptembertől-októbertől újból működtetni fogják azokat a népszerű járatokat, amelyek innen indultak, és bebizonyították, hogy életképesek.
Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.
Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.
Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.
Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.
Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.
Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.
Az önkéntes tűzoltók is segítettek a marosvásárhelyi és mezőbándi hivatásos tűzoltóknak szerda délután, hogy megfékezzék a 11 hektáron pusztító tarlótüzet a mezőbándi községhez tartozó Hidegvölgyben.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Meglepetés fogadta a Maros megyei hegyimentőket a Tiha-nyeregben: mire kiérkeztek, hogy kicseréljék a menedékház betört ablakát, valaki már elvégezte helyettük a munkát.
Biztonságosabbak a körülmények a Maros megyei kórházban, miután uniós pénzalapokból jelentős beruházásokat eszközöltek, különösen az oxigénterápia biztosításában és a tűzvédelem terén – mondta Ovidiu Gîrbovan igazgató kedden.
szóljon hozzá!