A parasztember a jövő első embere

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete (RMGE-Maros) negyedszázaddal ezelőtt, 1990-ben alakult meg mezőgazdasági jellegű szakmai civil szervezetként. Az alapítás helye: Marosvásárhely.

A romániai magyar gazdáknak a rendszerváltozás után szükségük volt egy olyan szervezetre, amely felvállalja az érdekképviseletet, a szakmai képzést, a gazdák önszerveződésének előmozdítója lehet, s amennyiben a jogi keretek biztosítják, segítségben is részesíti a gazdálkodó vidéki embereket. Nem újdonság ez Erdélyben, hisz a már említett szükségletek hívták életre – elsőként a Kárpát medencében, de Európában is az elsők között – a gazdálkodó falusi ember számára az Erdélyi Gazdasági Egyesületet (EGE) 1844. március 4-én. Akkor még Magyarországon sem létezett hasonló céllal létrehozott, vagy hasonló egyesület. Ennek alapszabályzata kimondta, hogy az EGE célja „...idővel honunknak oly annyira alant álló gazdaságát egész kiterjedésében mozdítani elő”.

A több mint egy évszázados működése alatt olyan kiemelkedő személyiségek vezették elnökként mint Mikó Imre, Jósika Gábor, Bethlen György, Szász Pál és Teleki Béla. Eredeti nevébe 1939. május 21-én kormányhatósági intézkedésre bevette a nemzetiségi jelzőt, utána Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, (EMGE) néven működött. Működése alatt számos intézmény jött létre, amelynek alapítását az EGE kezdeményezte, kiállításokat szerveztek, szaklapokat adtak ki – az Erdélyi Gazda 1944-ben például 70 ezer példányban jelent meg –, 1869-ben létrehozták a kolozsmonostori Gazdasági Tanintézetet, amely ma Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemként működik, 1891-ben Algyógyon, 1906-ban Tordán földmíves iskolát létesítettek. 1947-ben a gazdaköri tagok száma elérte a 150 ezret. Ilyen előzményekre tekinthet tehát vissza az erdélyi gazdaszervezkedés.

Megalakulása után tíz évig az RMGE-Maros jogi személyiség nélküli szervezetként működött, s csak ezután sikerült megszerezni a jogi személyiséget, ami már tágabb lehetőséget biztosít szervezésre, képzésre, kapcsolatok építésére, felnőttoktatásra.

Célként határozták meg a tagság érdekképviseletét, az önrendelkezési jogok érvényesítését, a magántulajdonon alapuló jövedelmező gazdálkodási törekvések támogatását. A gazdaköri tagok társadalmi-kulturális érdekeinek védelmét, az emberbaráti segítségnyújtást, gazdasági támogatást is besoroltak a célok közé. Később hozzáláttak a szakmai oktatás, felnőttképzés, átképzési programok lebonyolításához.

A beszámoló időszakokra, évekre lebontva mutatta be azokat az eredményeket, amelyeket a negyedszázados történelme során sikerült elérnie a szervezetnek. Terjedelmi okok miatt ezek közül csak a legkiemelkedőbbeket idézzük. 1995-2003 között sikerült együttműködési megállapodásokat kötni anyaországi egyesületekkel, szervezetekkel, intézményekkel, amelyeknek tapasztalata nagyon jó szolgálatot tett az erdélyi szervezet tevékenysége kialakításának. Ilyen kapcsolat született a Csongrád megyei gazdakörök megyei szervezetével, az ottani agrárkamarával, a Pest megyei TESZÖV-vel (mezőgazdasági termelők és szövetkezők érdekvédelmi szövetsége), a Kalocsai Fűszerpaprika Kísérelti Állomással. Ez idő alatt 350 gazda és gazdasszony vett részt az Ezüstkalászos és Ezüstkanalas tanfolyamokon. Az ezredfordulót követő két év alatt létrehozták a Regionális Agrárgazdasági Oktatási és Információs Központot Marosvásárhelyen, információs irodát szereltek fel és indítottak be Aradon Kolozsváron, Nagykárolyban, Sepsiszentgyörgyön és Temesváron. 2000 decemberében megkapták az Oktatási Ministérium engedélyét öt mesterségben hathónapos tanfolyamok szervezésére. Következő évben létrejön a Vállalkozásfejlesztési Központ.

2002-ben a szervezetet alkotó 35 gazdakörből 25 átalakul saját jogi személyiségű fiókszervezetté. 2005-ben számítógép-kezelői tanfolyamot indítottak 111 résztvevőnek. 2006-ban a Gazdaképzés a Kárpát-medencében program keretében 20 felkészítő és 1970 gazda vesz részt oktatássorozaton az EU agrárpolitikájának megismerése érdekében. A következő évben újabb 20 felkészítő és 1500 gazda nyer ilyen jellegű képzést. 2008 és 2012 között 35 szakemberképző tanfolyam indult állattenyésztő, zöldség/virág termesztő, virágkötő, méhész, gombatermesztő, biotermékeket előállító, kertépítő mesterség elsajátítására. 2011-ben az egyik legkiemelkedőbb eseményt a Budapesten megrendezett 75. OMÉK-on való részvétel jelentette, ahol kiállítókként székelyföldi zöldség, gyümölcs, méz és méhészeti ökotermékek, valamint népművészeti tárgyak és termékek bemutatására vállalkoztak. 2013-ban újabb 360 órás méhész tanfolyam szervezésére és lebonyolítására, de rövidebb időtartamú (180 órás) mezei növényeket termesztő és állattenyésztéssel foglalkozó gazdaképző tanfolyam elindítására és befejezésére is sor került. 2014-ben 32 településen szerveztek felkészítőket a EU-s KAP 2014-2020 időszakra összeállított terv keretszámainak és Romániában 2013 negyedik negyedévében megjelent törvények, mezőgazdasággal kapcsolatos szabályok és előírások megismertetése érdekében.

A beszámolót követően a gazdaköri elnökök, valamennyi gazdakör küldöttei titkos szavazással döntöttek az új vezetőség összetételét illetően. A szavazatok megszámlálása után a következő eredményt hírdették ki: elnöknek újraválasztották Csomós Attila mérnököt, gazdasági alelnök lett Sánta Albert, szervezési alelnök Kiss Miklós, a szervezet titkára pedig Bocz István. Miután a megválasztottak megköszönték a bizalmat a választóiknak, Csomós elnök portálunknak elmondta: megtisztelő a bizalom, de ő abban reménykedett, hogy a megújuló vezetőségbe több fiatalt választanak be, hisz a megújult körülmények, az agrárium előtt álló időszak kihívásai megkövetelik, hogy az ifjabb nemzedék is részt vállaljon a szervezésben, a feladatok megoldásában.

A választást követően mintegy másfélszáz személy vett részt az évfordulós ünnepélyen fehér asztal mellett. Itt üdvözlő beszédet mondott dr. Torda Márta, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok főosztályvezető-helyettese. Tájékoztatott, hogy három kertészmérnök-hallgatót támogat a szaktárca a továbiakban is, hogy tanulmányaikat elvégezhessék, majd kiemelte: a parasztember nem a múlt utolsó, hanem a jövő első embere.

Kovács Ferencné, Marika néni az RMGE-Maros legrégebbi jó barátja, aki sokat tett azért, hogy az erdélyi gazdaszervezet megtalálja az információkhoz vezető utat, a kapcsolatalkításra alkalmas személyeket Magyarországon.

Dr. Somogyi György, a szatymazi gazdakör elnöke, a Szegedi Fűszerpaprika Kutatóintézet volt igazgatója, aki hosszú ideje segíti a marosvásárhelyi székhelyű gazdaszervezetet céljai elérésében, elmondta: „Azért is szeretek itt lenni, ennek a szervezetnek segíteni, mert úgy érzem, ez a harmadik hazám: az első Újvidék, ahonnan származom, a második Szatymaz, amely otthonommá lett, a harmadik Erdély, szűkebb értelemben Kibéd, amely olyan nagy szeretettel befogadott”.

Dr. Gyovai Pál, a Pest megyei TESZÖV ügyvezető elnöke így szólott: „Örülök, hogy ezelőtt 25 évvel segítettem ennek a szervezetnek ablakot nyitni a világra, mert most láthatom, hogy érdemes volt. A beszámolót hallgatva  örömmel töltött el az a rengeteg megvalósítás, amiről hallottam, s ami volumenét tekintve szinte lehetetlent ostromolja, s mégis igaz”.

Dr. Patay Vilmos országgyűlési képviselő, a Hangya Együttműködés országos agrárszövetkezeti érdekképviselet elnöke: „23 éve kerültem kapcsolatba az RMGE-Maros szervezettel, azóta ápoljuk a kapcsolatot. Én abban reménykedem, hogy a termelői együttműködések egymással is együtt tudnak működni egy közös cél érdekében. Arra próbálunk ösztönözni minden termelőt, hogy a megtermesztett termékeiket fel is tudják dolgozni, s ezáltal lényegesen nagyobb nyereséget érjenek el”.

A régi-új elnök ezután elismerő okleveleket nyújtott át a szervezet köztiszteletben álló, legtevékenyebb tagjainak: Nemes József hármasfalusi gazdaköri elnöknek, dr. Bocz István állatorvosnak, Balde Ernőnek, a társult Nyárádmenti Méhészegyesület elnökének, Ambrus Pálnak, a fehéregyházi gazdakör elnökének, virágcsokrot elismerése jeléül Horváth Aranynak, az Erdélyi Gazda lap volt főszerkesztőjének.