A falufelelős betartotta ígéreteit

Már az Erdőszengyelbe vezető aszfaltúton végiggurulva érezni, látni lehetett, a tavasz kezdete óta történtek változások az alig 400 lelket számláló falu életében.  A 2,5 km-es utat felújították, eltűntek a már-már életveszélyes gödrök róla. A falu bejáratánál, a kanyargós úton hirtelen egy szekér tűnik fel előttünk a semmiből, szerencsére nem nagy a sebesség és könnyen sikerül „lefogni” a járművet. Szengyeli utasom, aki a sáromberki állomás közelében csatlakozott hozzám, meg is jegyzi: „Akik látogatóba jönnek hozzánk, mindig panaszkodnak, hogy nem elég széles az út. De a szengyeliek elégedettek és nagy örömmel fogadták az aszfaltozókat, hiszen eddig mindig bokáig érő sárban jöttek le a vonathoz Sáromberkére.” – mondja.

A falunap elmaradt, de lesz játszótér és ravatalozó

Bartus Ioan mosolyogva tessékel be otthonába, ahol kellemes meleg és egy nem éppen barátságos pincsikutya fogad. Egy ideig nem halljuk egymás szavát, aztán a gazda a szomszédos szobába száműzi a kutyust. Először az elmaradt falunapról kérdezem a falufelelőst, aki arról tájékoztat, hogy megegyeztek Jánosi Ferenc polgármesterrel, hogy a falunap támogatására szánt összegből tavasszal játszóteret létesítenek a gyerekek számára.

Azt is megtudom, hogy az önkormányzat nem csak az aszfaltút felújításában vállalt szerepet, hanem a mellékutcák kövezése is megtörtént legutóbbi találkozásunk óta. Bartus kezdeményezésére a ravatalozó felépítését is tervbe vették, az elöljáró beszélt a református és ortodox lelkészekkel, valamint a polgármesterrel, aki anyagi támogatást ígért. „Természetesen a lakosság hozzájárulására is szükség lesz, de két helyi származású vállalkozó, Balogh József és Makkai Béla is megígérték, hogy besegítenek. Remélem, hogy jövőben hozzákezdhetünk a munkálatokhoz, hiszen az emberek többsége is nagyon akarja a ravatalozót.” – teszi hozzá a falufelelős.

Felújított iskola, új hirdetőtábla

Közben közös sétára indulunk, hogy megnézzünk néhány olyan megvalósítást, amit márciusi megválasztását követően tűzött ki célul a falufelelős. Megnézzük a falu központjában felállított hirdetőtáblát, amit Bartus saját kezűleg készített el, s amelyen közérdekű felhívások, közlemények kapnak helyet. Megtudjuk, hogy a nyáron az I-IV. osztályos iskola felújítása is befejeződött. Idén a tetőszerkezetet javították meg, s új esővíz-elvezető csatornát szereltek az épületre. A kultúrotthon elé érve, Bartus keserűen jegyzi meg, hogy akarata ellenére a korszerű épületben továbbra sincsenek tevékenységek. „Az önkormányzatnak köszönhetően, 2009-ben egy gyönyörű kultúrotthon létesült Erdőszengyelben. Ebben az épületben többféle hasznos és szórakoztató dolgot lehetne szervezni. Az emeleten van két helyiség, ahol ifjúsági klubot lehetne kialakítani. Várom a polgármester úr beleegyezését, aki egy pingpongasztalt is ígért.” – mondja el lelkesen a szengyeli.

Továbbra sincs vezetékes telefonjuk

Visszafelé sétálva szomorúan közli, hogy a falunak továbbra sincs vezetékes telefonja és internet hozzáférési lehetősége. Tavaly decemberben levágták és ellopták a telefonkábeleket, de hiába igényelték ezek visszaszerelését, a Romtelecom elutasította kérésüket. Tették mindezt, annak ellenére, hogy Bartus szerint mintegy 45-50 előfizető volt a faluban. Az autóhoz visszaérve, a falufelelős arra kér, hogy álljak meg a Sáromberke és Erdőszengyel közötti csorgónál, ahol a nyáron, szintén egyedül, kétkezi munkával tette rendbe a forrás környékét. A csorgónál megállva, s fényképet készítve, újra meggyőződhettünk: a szengyeli falufelelős teszi a dolgát és betartja ígéreteit.