
Fotó: Haáz Vince
Öt órával az urnák megnyitása után Maros megye szavazásra jogosult polgárainak 18 százaléka adta le voksát, lemaradva az ország déli megyéitől. Marosvásárhelyen is, az adatok tükrében, a többségben magyarok lakta lakónegyedekben kevesebben választottak, mint máshol.
2024. június 09., 13:352024. június 09., 13:35
Maros megyében a délelőtti órákban nem siettek választani a lakók, 11 óráig mindössze 18 százalék adta le a voksát.
A megyei RMDSZ közleménye így fogalmaz: „bár a részvételi arány valamivel magasabb, mint négy évvel ezelőtt a választás napjának déli óráiban, de jelentősen elmarad a déli megyékben jegyzett részvételhez képest: Teleorman megyében 25, Olt megyében 24, Giurgiu megyében pedig 22,8 százalékos a részvételi arány".
További sorrend: Alsóköhér 33 százalék, Palotailva 29 százalék, illetve Mezősályi 29 százalék. A másik póluson Nyárádgálfalva áll, itt a polgárok mindössze 8,8 százaléka élt szavazati jogával. Hasonlóan alacsony a részvétel Apoldon 8,9 %-os, Ádámoson 11,7 % és Dicsőszentmártonban, ahol 11,8 százalékos azok aránya, akik már szavaztak” – írják.
Kovács Mihály Levente, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke élő facebookos bejelentkezésben arról beszélt, Marosvásárhelyen a 11 órás adatok tükrében azt mondható el, hogy
Példaként említette, hogy míg az Egyesülés negyedben a szavazásra jogosultak 11 százaléka élt a törvény adta lehetőséggel, addig a Kornisán csak 6 százalék, és míg Meggyesfalván tíz százalékos a szavazási arány, a Kárpátok sétányán csak 5 százalékos. Arra biztatott mindenkit, hogy menjen el, és válasszon.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!