
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A kormány és Klaus Iohannis államfő szerdán közösen határoztak arról, hogy átengedik a döntés jogát és ezzel együtt felelősségét is helyi szintre, ami azt jelenti, hogy ha a megyei vészhelyzeti bizottság és a közegészségügyi igazgatóság megítélése alapján nem veszélyezteti a gyerekek iskolába- és óvodába járását a koronavírus, akkor minden diáknak be kell járnia a tanintézményekbe a megszokott módon. Az iskolaigazgatóknak alig egy hét áll rendelkezésükre ahhoz, hogy számot adjanak az intézményük helyzetéről, a körülményekről.
2020. augusztus 10., 08:572020. augusztus 10., 08:57
2020. augusztus 10., 09:192020. augusztus 10., 09:19
Az ismertetett három forgatókönyv szerint a jelenlegi adatok figyelembe vételével az ország nagy része a zöld csoportba tartozik, tehát a gyerekek többsége szeptember 14-étől be fog járni az iskolába. A járvány alakulásától függően változhat az, hogy melyik forgatókönyv lép életbe: ha az ezer lakosra számított új fertőzések számának összege az elmúlt 14 napban meghaladja az egyet, de nem több mint három, akkor a sárga forgatókönyv lép életbe, azaz hibrid oktatás fog zajlani: az óvodások és elemi osztályosok bemennek a tanintézményekbe, akárcsak a nyolcadikosok és tizenkettedikesek, a többi tanuló egy része pedig bejár, egy része online tanul.
Ha ez a szám három fölé emelkedik, akkor a vörös forgatókönyvet léptetik érvénybe, vagyis bezárják a tanintézményeket az adott településen, és online zajlik az oktatás minden szinten. Az államfő bejelentése szerint a jelenlegi állapotok tükrében pár száz települést lehet sorolni a sárga csoportba, a vörösbe pedig ötvenet.
Marosvásárhelynek kicsivel több mint 134 ezer lakosa van, ez azt jelenti, hogy
Maros megyében szerdán kilenc új esetet jelentettek, de azt nem közölték, hogy az esetek milyen településről érkeztek. Egyébként a hatóságok hivatalosan soha nem közölték az esetszámokat településekre lebontva a járvány kitörése óta, kizárólag megyei szinten jelentették az új megbetegedéseket. Az viszont megnyugtató, hogy megye szintjén sem jelentettek eddig még soha napi 134 beteget Maros megyében.
Monica Anisie oktatási miniszter csak most kérte fel a tanfelügyelőségeket arra, hogy augusztus 12-éig térképezzék fel az ország összes tantermét, és számolják ki, hány tanuló léphet be egy osztályba úgy, hogy betartható legyen a törvény által szabályozott szociális távolság, hány tanárra van még szükség abban az esetben, ha új tantermekre vagy délutáni váltásra is szüksége van az iskolának. Megjegyezendő, hogy
Az egészségügyi minisztérium egy méteres távolságtartást ír elő a tantermekben, tehát minden igazgatónak meg kell vizsgálnia azt, hogy miként tudja ezt megoldani az iskolájában. Azt kell tehát felmérni, hogy ennek a betartásával hogyan tudnak beférni a diákok a terembe, esetleg szükség lesz-e a laborok bevonására vagy délutáni váltás bevezetésére, illetve személyzetnövekedésre, új pedagógus állásokra – magyarázta megkeresésünkre Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. „Eddig nem szembesültek a tanintézmények és a tanfelügyelőség sem hasonló helyzettel, hiszen márciustól mindenki otthon volt, a felkészítőknél nem volt szükség plusz termekre, ezért
– fejtette ki a főtanfelügyelő.
A Maros megyei tanfelügyelőség sajtószóvivőjét, Irimie-Matei Cameliát értük el telefonon, hiszen mint megtudtuk, a főtanfelügyelő és helyettese is épp a megye iskolaigazgatóival találkozott csütörtökön, akiknek egy táblázatban kell jelenteniük olyan részletes információkat, mint az iskolájuk tantermeinek és laborjainak, kabinetjeinek száma, a gyerekek létszáma. Emellett, hogy hogyan tudják megszervezni a tanítást az előírt távolság betartásával, milyen más termek állnak rendelkezésükre az adott településen, illetve szükségük van-e új pedagógus állásokra, és azon diákok létszámát is be kell írniuk, akiknek szükségük van digitális eszközökre online tanulás esetén. „Az iskolákra bízzák a kezdést, hiszen ők ismerik a legjobban a saját helyzetüket, ezért nagyon pontos információkat kell közölniük az iskolaigazgatóknak ebben a táblázatban” – tette hozzá Irimie-Matei Camelia.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!