
Egy beresztelki cég, mely részt vesz a programban, már májusban jelen volt paradicsomjaival a Várvásáron. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Sikeres volt Marosszéken a kormány által kezdeményezett, paradicsomtermesztőket támogató program – vélekedett Ioan Rus, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője.
2017. október 13., 17:072017. október 13., 17:07
A támogatásra – három euróra négyzetméterenként – azok pályázhattak, akik ezer négyzetméteres zárt területen négyzetméterenként két kilogramm paradicsomot termesztenek, és igazolják, hogy évente kétezer kilogrammot értékesítenek.
Az idei első ilyen jellegű támogatásra Maros megyéből 82 termesztő jelentkezett. Ez ugyan jóval kevesebb, mint amennyit a mezőgazdasági tárcavezető ittjártakor lebegtetett, ő ugyanis azt mondta márciusban – úgy tájékoztatták, hogy Maros megyében több mint négyezren jelentkeztek erre a támogatási formára, ami azt jelenti, hogy több mint nyolcezer tonnát fognak termeszteni idén paradicsomból, ami nyolcszáz kamionnyi rakománynak felel meg, és ez nyolc kilométeres kamionsort jelent. Nos, ez nem pont így alakult, ám ha figyelembe vesszük, hogy Maros megye nem kimondottan paradicsomtermesztésre predesztinált,
A szakigazgatóság vezetője úgy nyilatkozott a héten, hogy a beiratkozott 82 termelő közül tizenketten már meg is kapták a beígért 3000 eurós támogatást. Ioan Rus igazgató sikeresnek nyilvánította a programot, és annak ellenére, hogy az elején sokan kételkedtek benne, tény, hogy
Szerinte azok, akik az idén feliratkoztak, megteszik ezt a jövő évben is, sőt, mások is csatlakoznak hozzájuk a jó kereset reményében. A feliratkozottak közül csak hat százalékuk értékesítette a megtermelt paradicsomot a hipermarketeknél, a többi közvetlenül a fogyasztóknak, zöldségpiacokon adta el a megtermelt paradicsomot. Ez azt jelenti, hogy
ami alacsonyabb forgalmazói árat jelent – mondta Ioan Rus igazgató. Decemberig több mint hatvan újabb termelő fogja megkapni a paradicsomtámogatásért járó háromezer eurós összeget.
Fellendítenék a hazai sertéshúspiacot is
Az igazgató elmondta azt is, hogy az előbbihez hasonló támogatáson gondolkodnak a mezőgazdasági tárcánál a sertéshúst termelők esetében is. Tény, hogy az országban nehézségek adódnak a feldolgozóknál a hazai sertéshús beszerzésénél, a feldolgozásra kerülő sertéshús hetven százaléka külföldről érkezik. Ezt kellene valamilyen módon megszüntetni, a feldolgozókat biztosítani arról, hogy hazai nyersanyagból tudjanak termelni. Ehhez azonban az szükséges, hogy a sertéstenyésztők is kedvet kapjanak ahhoz, hogy nagyobb mennyiségben neveljenek állatokat, amelyekkel ellássák a belső piacot.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!