Már elkezdték a csemeteültetést a székelyföldi erdőkben

Enyhe tél volt, kevés csapadékkal, ezért az alacsonyabban fekvő erdőterületeken már javában tart a facsemeték ültetése, mivel az erdőtelepítés hagyományos módon erre az időszakra, március-áprilisra esik. A korábbi kedvező időjárás után visszatért tél most szünetelteti a munkát, de pár nap múlva folytatják – ismertették azok a Hargita és Maros megyei erdészeti szakemberek, akiket a téma kapcsán megkerestünk.

– mondta Szabó István erdőmérnök, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság illetékese arra a kérdésünkre, hogy a jelenlegi járványhelyzet miatti korlátozások mennyire nehezítik a csemeteültetést. Hozzátette,

nem fognak nagyobb csoportokban dolgozni, nem vonnak be diákokat, mint korábban, hanem a személyzet és a szerződések alapján megbízott cégek fogják végezni a munkát, amelybe a magántulajdonú és közbirtokossági területeken a tulajdonosok is bekapcsolódnak.

Az illetékes ismertetése szerint összesen 176,7 hektáron terveztek idén csemeteültetést, ebből 20,87 hektár állami tulajdonú erdő, 155,83 hektár pedig szerződések alapján ügykezelt közbirtokossági és magánerdő. Emellett természetes felújulás is történt az erdőkben összesen 185,78 hektáron, ebből 17,82 állami, 167,96 pedig közbirtokossági és magánterület. A korábbi évek ültetései nyomán hézagpótlást is végeznek, az állami területeken 12,10, a szerződéses területeken pedig 18,4 hektáron.

Összesen 723 000 csemetét szeretnének elültetni, ezeket mind saját csemetekertekben nevelték, így nem kellett más megyékből vásárolni.

Mint korábban, most is a lucfenyőből ültetnek a legtöbbet, emellett a lombhullató vörösfenyő, jegenyefenyő és a hegyi juhar is jelen van a fafajok között. Az éghajlati változások, a felmelegedés egyelőre nem teszi indokolttá a fajok ültetési arányának megváltoztatását – mondta a szakember.

A Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság által felügyelt, 104 000 hektáron elterülő állami tulajdonú erdőkben idén 200 hektáron végeznek újraerdősítést, az állami erdészet által szerződések alapján ügykezelt magánszemélyek, illetve helyi közigazgatási egységek tulajdonát képező területeken pedig 60 hektáron – tájékoztatott kérdésünkre Vasile Pușcas erdőmérnök, az igazgatóság erdőfelújítással megbízott illetékese. Mint elmondta,

1,3 millió facsemetét használnak fel, ezek nagy része lucfenyő, jegenyefenyő és lombhullató vörösfenyő, a dombvidékeken pedig tölgyet, hegyi juhart, vadcseresznyét, magas kőrist, akácot ültetnek.

A telepítés már megkezdődött, mind a 10 erdészeti hivatal területén dolgoznak, és a munka mintegy 20 százalékát el is végezték – tudtuk meg. Az ültetőanyagot teljes egészében saját ültetvényekből állítják elő, a munkát pedig a szerződések alapján megbízott szakcégek végzik el. Remélhetőleg a korlátozások nem szigorodnak annyira, hogy ezt a tevékenységet le kelljen állítani – vélekedett az illetékes, hozzátéve, a csoportos ültetéseket, amelyeket máskor önkéntesek bevonásával végeztek, idén nem tartják meg.

A Csíki Magánerdészet vezetője, Izsák Árpád erdőmérnök szerint a csemeteültetésnél

a munkát végzők kiszállítása jelenthet kényelmetlenséget, mivel nagyobb csoportokban nem mehetnek, az ültetések helyszínein viszont be lehet tartani egymás között a szükséges távolságot

– amíg nincsenek szigorúbb korlátozások, addig ez a tevékenység nem ütközik más akadályokba.

Orbán Zoltán erdőmérnök arról tájékoztatott, hogy az erdészet által felügyelt területeken idén 685 000 facsemete ültetése van beütemezve, ez 141 hektár teljes betelepítését fedezi, illetve 31,2 hektáron korábbi ültetésekben szükséges hézagpótlásra használják fel. A legtöbb közülük a lucfenyő, ezt követi a lombhullató vörösfenyő, a jegenyefenyő, a hegyi juhar, bükk, erdeifenyő és éger. Megtudtuk azt is, hogy

a lucfenyő kis részét a közbirtokosságok maguk termelték meg, nagy részét két helyi magántermelő és egy más magánerdészet biztosította.

Az elegyfajokat (hegyi juhar, jegenyefenyő, bükk, erdei fenyő, vörösfenyő) egy háromszéki és egy Neamț megyei magántermelőtől, valamint egy magánerdészettől szerezték be. A csemeték egy része a tárolóhelyeken, másik részük már a munkatelepeken van az ültetés megkezdődött. A szakember szerint az ültetésben a közbirtokosságokkal szerződéses viszonyban levő, szakmai bizonylattal rendelkező helyi cégek, esetleg a közbirtokosságok által alkalmazott helyi napszámosok vesznek részt.

A tavalyinál nagyobb mennyiséget, 320 000 facsemetetét terveznek elültetni idén a 22 ezer hektáros erdőterületet felügyelő Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal területein – tájékoztatott kérdésünkre Kádár Tibor Sándor erdőmérnök. A hivatal erdőfelújításért felelős szakembere szerint 120 hektáron természetes felújulás történik az erdőkben, így sikerült az erdőket átlagban kétharmad részben természetes úton megújítani.

A kivágott erdők újratelepítésére 50 hektáron 200 000 csemetét használnak fel, a korábbi években végzett ültetésekben kiszáradások miatt szükséges hézagpótlásokra 25 hektáron 120 000 csemetét ültetnek

– tudtuk meg. A munkálatokat engedéllyel rendelkező szakcégek végzik, azok csoportok, akikre számíthatnak, folyamatosan fogynak, a március elején elkezdett ültetés várhatóan még május elejéig is elhúzódik – említette. Az ültetőanyag nagy részét a varsági, illetve a zetelaki közbirtokosságok csemetekertjei biztosítják, ott főként lucfenyőt és lombhullató fenyőt termelnek.

A szakember úgy látja, noha a lucfenyő a legelterjedtebb, szükség van más fafajok nagyobb mértékű felhasználására is az erdőtelepítésben, mert nemsokára a lucfenyőnek már nincs amit keresnie 1000 méteres magasság alatt. Ezért a hegyi juhar, a magas kőris elterjesztése fontos, de hasonlóképpen a lombhullató vörösfenyőé is, amely ellenálló a klímaváltozással szemben, vagy a jegenyefenyő, amely csemeteként kényes, de karós gyökérzete mélyen hatol a földbe, és a vízellátása biztosabb, mint a felszíni gyökérzetű lucfenyőé – hívta fel a figyelmet.