Már elkezdték a csemeteültetést a székelyföldi erdőkben

– mondta Szabó István erdőmérnök, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság illetékese arra a kérdésünkre, hogy a jelenlegi járványhelyzet miatti korlátozások mennyire nehezítik a csemeteültetést. Hozzátette,

Az illetékes ismertetése szerint összesen 176,7 hektáron terveztek idén csemeteültetést, ebből 20,87 hektár állami tulajdonú erdő, 155,83 hektár pedig szerződések alapján ügykezelt közbirtokossági és magánerdő. Emellett természetes felújulás is történt az erdőkben összesen 185,78 hektáron, ebből 17,82 állami, 167,96 pedig közbirtokossági és magánterület. A korábbi évek ültetései nyomán hézagpótlást is végeznek, az állami területeken 12,10, a szerződéses területeken pedig 18,4 hektáron.

Mint korábban, most is a lucfenyőből ültetnek a legtöbbet, emellett a lombhullató vörösfenyő, jegenyefenyő és a hegyi juhar is jelen van a fafajok között. Az éghajlati változások, a felmelegedés egyelőre nem teszi indokolttá a fajok ültetési arányának megváltoztatását – mondta a szakember.

A telepítés már megkezdődött, mind a 10 erdészeti hivatal területén dolgoznak, és a munka mintegy 20 százalékát el is végezték – tudtuk meg. Az ültetőanyagot teljes egészében saját ültetvényekből állítják elő, a munkát pedig a szerződések alapján megbízott szakcégek végzik el. Remélhetőleg a korlátozások nem szigorodnak annyira, hogy ezt a tevékenységet le kelljen állítani – vélekedett az illetékes, hozzátéve, a csoportos ültetéseket, amelyeket máskor önkéntesek bevonásával végeztek, idén nem tartják meg.

Elegyfajokat is telepítenek

A Csíki Magánerdészet vezetője, Izsák Árpád erdőmérnök szerint a csemeteültetésnél

– amíg nincsenek szigorúbb korlátozások, addig ez a tevékenység nem ütközik más akadályokba.

Orbán Zoltán erdőmérnök arról tájékoztatott, hogy az erdészet által felügyelt területeken idén 685 000 facsemete ültetése van beütemezve, ez 141 hektár teljes betelepítését fedezi, illetve 31,2 hektáron korábbi ültetésekben szükséges hézagpótlásra használják fel. A legtöbb közülük a lucfenyő, ezt követi a lombhullató vörösfenyő, a jegenyefenyő, a hegyi juhar, bükk, erdeifenyő és éger. Megtudtuk azt is, hogy

Az elegyfajokat (hegyi juhar, jegenyefenyő, bükk, erdei fenyő, vörösfenyő) egy háromszéki és egy Neamț megyei magántermelőtől, valamint egy magánerdészettől szerezték be. A csemeték egy része a tárolóhelyeken, másik részük már a munkatelepeken van az ültetés megkezdődött. A szakember szerint az ültetésben a közbirtokosságokkal szerződéses viszonyban levő, szakmai bizonylattal rendelkező helyi cégek, esetleg a közbirtokosságok által alkalmazott helyi napszámosok vesznek részt.

– tudtuk meg. A munkálatokat engedéllyel rendelkező szakcégek végzik, azok csoportok, akikre számíthatnak, folyamatosan fogynak, a március elején elkezdett ültetés várhatóan még május elejéig is elhúzódik – említette. Az ültetőanyag nagy részét a varsági, illetve a zetelaki közbirtokosságok csemetekertjei biztosítják, ott főként lucfenyőt és lombhullató fenyőt termelnek.

A szakember úgy látja, noha a lucfenyő a legelterjedtebb, szükség van más fafajok nagyobb mértékű felhasználására is az erdőtelepítésben, mert nemsokára a lucfenyőnek már nincs amit keresnie 1000 méteres magasság alatt. Ezért a hegyi juhar, a magas kőris elterjesztése fontos, de hasonlóképpen a lombhullató vörösfenyőé is, amely ellenálló a klímaváltozással szemben, vagy a jegenyefenyő, amely csemeteként kényes, de karós gyökérzete mélyen hatol a földbe, és a vízellátása biztosabb, mint a felszíni gyökérzetű lucfenyőé – hívta fel a figyelmet.